Az előadásra, amelyen részt vett Kovács Pál, az NFM energetikai államtitkára is, egy energetikai mérnökhallgatóknak szóló reguláris kurzus keretében került sor.

A 2012. november 21-én tartott előadás a The World Nuclear Energy Prospects, IAEA and Nuclear "Newcomers", Action Plan on Nuclear Safety címet viselte.

Alexander Bychkov 2011 februárjától a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA, magyarul: NAÜ) főigazgató-helyettese, egyben az ügynökség Nukleáris Energia részlegének vezetője. Előadásában ismertette az IAEA főbb céljait, kiemelve a technológia, a biztonság és az ellenőrzés kérdését. Bemutatta az ügynökség szervezetét, ezen belül az egyes osztályok profilját, valamint az IAEA szerteágazó tevékenységét. Az ügynökség több mint 145 állammal kötött különböző garanciális szerződéseket az atomenergia használatával kapcsolatban, beleértve az atomfegyverek tilalmát is. Kiemelte tevékenységüket a nukleáris energiával kapcsolatos tudás és információ menedzselésében.

Jelenleg 437 atomerőművi blokk működik 30 országban mintegy 372 GW teljesítménnyel, további 64 áll építés alatt. Tavaly 7, az idén 2 új reaktor kezdte meg működését, ill. 3 erőmű építése indult meg (Oroszország, Egyesült Arab Emírségek, Dél-Korea). Néhány grafikon segítségével ismertette a globális nukleárisenergia-kapacitás változásait (időben, illetve régiókra vetítve), az új létesítmények indulásának szakaszait az 1950-es évektől napjainkig, valamint mindezek jövőbe vetített adatait. Amíg jelenleg, egészen a 2020-as évekig Európa és Észak-Amerika rendelkeznek várhatóan a legnagyobb nukleáris kapacitással, addig 2030-ra ezt a helyet átveszik a nem OECD-tag ázsiai országok. Vagyis a fukushimai baleset nem vezet világszerte hosszú távú visszaesésre az atomerőmű-programokban, főleg a Távol-Keleten nem, ahol egyre nő a villamos energia iránti igény. Ezzel kapcsolatban beszélt az ügynökségnek az atomerőművek értékelésében betöltött szerepéről, tevékenységéről, és ezen tevékenységek továbbfejlesztéséről.

Az előadás végén főigazgató-helyettes úr válaszolt néhány kérdésre, hangsúlyozta az atomenergiával kapcsolatos felsőfokú képzés, illetve a nemzetközi képzési rendszer fontosságát. Példaként Kínát hozta fel, amely rövid idő alatt sok lépést tett az atomenergia felhasználásában, de a létesítmények működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges ismeretek bővítésére továbbra is szükségük van.

Az előadást követően a delegáció rövid látogatást tett a BME Oktatóreaktorában.