A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye részévé vált az első magyar, műegyetemi fejlesztésű műhold méretazonos mása. Az ünnepségen átadták az Űrmisszió 2014 pályázat díjait is.

„Ritka, hogy egy műszaki alkotás szimbolikus értékké válik” – fogalmazott köszöntőjében a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja. Vajta László úgy vélekedett, hogy a Masat-1 – amely „koronája” is a jelentős előzményekkel rendelkező műegyetemi űrkutatásnak – méltán csatlakozott most a magyar tudomány, technika és intuíció más szimbólumai, pl. a Rubik-kocka vagy a Gömböc mellé.

A legjobban sikerült műholdkísérletek között tartják számon a világban a mintegy ezer napja az űrben keringő, folyamatosan működő Masat-1-et – hívta fel a múzeum Kandalló-termét zsúfolásig megtöltő közönség figyelmét a BME VIK dékánja.

Vajta László reményei szerint a Masat lökést adhat a magyar űrkutatás fejlődéséhez, amely „nemcsak a nagyhatalmak sajátja.” A BME folytatja a Masat-programot, több különböző terv és csapat készül újabb „kavicsokat hozzátenni az űrkutatás útjához” – fogalmazott a VIK első embere (ezek egyikéről a bme.hu korábban már beszámolt – a szerk.). Vajta László ennek az útnak a folytatásához újabb hallgatók jelentkezését is várja, „akik így öregbíthetik a magyar űrkutatás sikerét.” 

„Olyan tárggyal gazdagodott a gyűjteményünk, amelyre régóta fájt a Magyar Nemzeti Múzeum foga” – fogalmazott Tomka Gábor főigazgató-helyettes az ünnepségen.

A műhold-makettet, valamint a műholdat ábrázoló, a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott érmét és a Magyar Posta által kiadott bélyeget a „Tudós magyarok. Akik a 20. századot csinálták” elnevezésű kiállítási teremben helyezték el. A Masat-1 „kicsi, ám igen fontos eszköz” a magyar nemzet, a magyar identitás szempontjából kiemelkedően fontos tárgyakat bemutató nemzeti közgyűjteményben – hangsúlyozta Tomka Gábor.

A műtárgyakat Gál Vilmos, a Tudománytörténeti Tár vezetője a fejlesztőcsapat és a jelenlévők kíséretében szállította át a rendezvény helyszínéről és helyezte el végleges helyén.

A tárlóban olvashatók Both Előd, az NFM-Magyar Űrkutatási Iroda vezetője gondolatai is: „Soha nem szabad lebecsülni vagy visszafogni a fiatalos lendületet, hiszen egy maréknyi műegyetemi hallgató képes volt megvalósítani az álmát, megépítette Magyarország első műholdját. Ez a mérnöki teljesítmény tagadhatatlanul bekerült hazánk történelmébe és méltó folytatása a nemzetközi mezőnyben is elismert hazai, több mint fél évszázados múltra visszatekintő űrtevékenységnek.”

„Fiatal kutatókat mozgatott meg a gondolat, hogy Magyarországon egyetemi körben tudjanak nemzetközi színvonalú kutatási eredményeket elérni” – értékelte a BME VIK által meghirdetett Űrmisszió 2014 pályázatot Kovács Kálmán, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatója.

A pályázati felhívásra 18 év alatti, valamint 19-35 év közötti fiatalok jelentkezhettek, akik nano- és pikoműholdak fedélzetére kerülő, a Föld környezetét vagy a Föld felszínét vizsgáló mérési javaslatokat, biológiai kísérleti terveket, illetve űrtechnológiai fejlesztési ötleteket fogalmaztak meg pályaműveikben. A díjakat Pap László akadémikus, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke, a bírálóbizottság elnöke, valamint Vajta László dékán és Kovács Kálmán igazgató adta át.

A második fordulóba továbbjutott versenyzők 12 hetet kapnak arra, hogy ötleteiket továbbfejlesszék, és javaslataikat kidolgozzák. Ehhez a BME három konzultációs fórumot biztosít, amelyeken a versengők a leendő alkalmazók körével (pl. FÖMI, OMSZ) találkozhatnak, és közösen vitathatják meg a fejlesztési igényeket – mondta Kovács Kálmán. A második forduló díjait jövő februárban, a Masat-1 harmadik születésnapjához kötődő rendezvényen adják majd át. Az egyetem illetékesei rendszeres versennyé szeretnék tenni az űrmisszió pályázatot is.

-BK-

Fotó: Helfrich Máté

(Az ünnepségről még több fotó a BME hivatalos Facebook oldalán tekinthető meg.)