2018. február 27.
Kancellári kezdeményezésre immáron negyedjére, idén is az „1956-os forradalom bölcsője” szobornál rótták le tiszteletüket a műegyetemi polgárok.
„A mai napon emlékeznünk kell az áldozatokra, és ünnepelnünk kell azokat, akik helytállásukkal kivívták a szabadságot” – hangsúlyozta a megbízott műszaki kancellárhelyettes a kommunizmus áldozatainak emléknapján mondott köszöntőjében. Huba Bence Márai Sándor: Mennyből az angyal című, 1956-ban írt versének sorait idézve arról beszélt, hogy ez az alkalom több generációt köt össze: az egybegyűltek között ugyanis vannak olyanok, akik maguk is részesei voltak a kitelepítésnek vagy megjárták a Gulágot, és azok, akik csak a kommunista rendszer végnapjait élték át, vagy ma már kizárólag a történelemkönyvekből ismerik az akkori eseményeket.
A kancellárhelyettes megosztott a jelenlévőkkel egy személyes történetet: már felnőttként járt Svájcban, abban az országban, ahol évszázadok óta nem üldöztek senkit, hozzátartozói a beszélgetések során mégis ösztönösen halkabbak lettek, amikor az ÁVÓ-ra, és a magyarországi megpróbáltatásokra emlékeztek. Úgy fogalmazott: „ekkor tudatosult bennem, hogy mennyire mélyen gyökereznek bennünk azok a félelmek, amelyeket az előző rendszer plántált belénk”.
|
1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát a szovjet hatóságok teljes mértékben jogellenesen, a képviselői mentelmi jog ellenére letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött. Az Országgyűlés 2000. június 16-án hatályba lépett határozatával minden év február 25-ét a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává nyilvánította. A politikus letartóztatása és fogva tartása az első lépés volt azon az úton, amelynek során a kommunista párt kiiktatta az ellenszegülőket és a totális egypárti diktatúra kiépítése felé haladt. Kovács Béla esete típuspéldája lett a pártállami rezsim áldozataiként számon tartott emberek sorsának. A kommunizmus fekete könyve becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát az egész világon. Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót, de sokakat testileg és lelkileg is megnyomorítottak. |
Az egyetem polgárai a BME központi épülete mellett, a Csíkszentmihályi Róbert szobrász, Schilling Zsolt építész és Fáskerti István kivitelező által életre hívott műegyetemi emlékműhöz érkeztek, „az 1956-os forradalom bölcsője” előtt koszorúztak, fejet hajtottak és mécsest gyújtottak az áldozatok iránti tiszteletük jeléül.
HA - GI
Fotó: Philip János