2012. december 18-án, 73 éves korában elhunyt Detrekői Ákos, a Műegyetem korábbi rektora, Széchenyi-díjas geodéta.

Egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, az Európai Tudományos Akadémia, valamint a Budapesti Közép-európai Egyetem Alapítvány kuratóriumának tagja volt.

Detrekői Ákos, mint széles látókörű kutató, vezető, tanító és szervező az egész életpályáját a műszaki tudományos kutatásnak és az oktatásnak szentelte. Diákok ezrei tanulták tőle a geodéziát, majd később a térinformatikát.

Kitüntetéses mérnökdiplomájának megszerzése után kezdetben az egyetem Felsőgeodézia Tanszékének oktatója volt. 1967-ben egyetemi doktori címet, 1971-ben a műszaki tudományok kandidátusa fokozatot, 1978-ban a műszaki tudomány doktora fokozatot szerzett. 1977-ben a Fotogrammetria Tanszék vezetésével bízták meg, majd 1980-ban kinevezték egyetemi tanárnak. Vezetése alatt a tanszék sikeresen vett részt tudományterületén az analóg korszakból a digitális korszakba történő átmenetben. Ebben az időszakban indította meg a tanszék a térinformatika oktatását az Egyetem több karán.

Fő kutatási területe a geodéziai és a fotogrammetriai mérések, illetve a térinformatika. Jelentős eredményeket ért el a távérzékelés területén. Nevéhez fűződik a deformációs mérések matematikai modelljének kidolgozása. Számos térinformatikai rendszert hozott létre és vizsgálta ezen rendszerek adatainak minőségét. Több mint százhetven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, ebből négy jelent meg könyv formájában, illetve kilenc könyvfejezetben. Munkáit elsősorban magyar, német és angol nyelven adta közre.

1986-1990 között ellátta az Építőmérnöki Kar dékáni tisztjét. Dékáni periódusa alatt megújult a Kar oktatási profilja. 1992-ben alapítója és 2009-ig vezetője volt a Geodézia és Geoinformatika Doktori Iskolának. 1994-ben megbízták az Egyetemi Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság elnöki teendőinek ellátásával. Vezetése idején indult meg a korábbi egyetemi doktori címeknek PhD fokozattá történő átminősítése.

1997-2004 között a Műegyetem rektoraként tevékenykedett, rektorsága utolsó évében a Magyar Rektori Konferencia elnöke is volt. Rektori tevékenysége idején jött létre a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, valamint a Természettudományi Kar. Ekkor nyerte el a Műegyetem jelenlegi nevét. Rektori megbízatása idején indult meg az energetikus mérnöki, az ipari formatervezői, a közgazdász és a matematikus képzés, valamint megkezdődött az átállás a bolognai rendszerű képzésre.

2004-ben a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, továbbá elnöke volt a Nemzetközi Fotogrammetriai és Távérzékelési Szövetség (ISPRS) magyar nemzeti bizottságának. 1992-ben a Bajor Tudományos Akadémia Német Geodéziai Bizottságának levelező tagjává választották. Több MAB, OTKA és MTA szakbizottságban dolgozott. 2009-ben Rektor Emeritusi címet kapott.

Magyarországi állásai mellett több alkalommal volt vendégprofesszor Németországban. 2006-tól a Közép-európai Egyetem (CEU) Igazgatóságának tagja volt.

Szakmája mellett egész életében rajongott az irodalomért és a színházért. A Lukács Fürdő uszodájának törzstagja volt.

Tevékenysége elismeréseként pályája során több hazai és külföldi kitüntetésben részesült:

2006 Széchenyi-díj,
2004 Finn Oroszlánrend Lovagkeresztje (Commandeur de l’Ordre du Lion de Finlande),
2003 a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje,
2003 Kozma László-emlékérem,
2002 I. Osztályú Német Szövetségi Érdemkereszt (Bundesverdienstkreuz I. Ordnung),
2000 Pázmány Péter-díj,
1996 Szent-Györgyi Albert-díj,
1996 Humboldt Alapítvány ezüst emlékérme,
1993 Lázár Deák-emlékérem,
1990 a Földmérők Nemzetközi Szövetsége (FIG) oklevele,
1988 Fasching Antal-emlékérem,
1988 a Lengyel Geodézia és Kartográfia Egyesület tiszteleti tagja.

Dr. Detrekői Ákos professzor életpályája a harmóniát és egyensúlyt megőrző ember életműve.
A Műegyetem saját halottjának tekinti, temetéséről később történik intézkedés.