Egy laborból átalakított, modern dizájnnal és fejlett épületgépészettel rendelkező kétszintes raktárhelyiség látványa fogadta az egyedi iratok és modern technológia találkozását ünneplőket.

A BME Levéltára 20 év után kapott új elhelyezést az egyetemen. Az ünnepélyes átadón Dr. Péceli Gábor rektor köszöntőjében elmondta, a Műegyetem létesítményprogramjába illeszkedő fejlesztés valósult meg az egyetemi levéltár korszerű helyiségeinek kialakításával. „Meggyőződésem, hogy a munkatársak többsége magáénak érzi azt az újat, ami most létrejött” - mondott köszönetet a munkálatokban részt vevők összefogásáért. 

A másodikként megszólaló Dr. Gyimesi Endre levéltárakért felelős miniszteri biztos azt emelte ki, hogy végre fejlesztésről adhat hírt a levéltáros szakma, ami az elmúlt évekre nem volt jellemző. „Őszinte örömömre szolgál, hogy egy olyan időszakban, amikor a felsőoktatás tekintetében a közvélemény nem újabb fejlesztésekről értesül, a Műegyetem vezetése fontosnak tartotta ennek véghezvitelét” - hangsúlyozta.

Bátorítok minden felsőoktatási intézményt, hogy hozzanak létre saját levéltárat – mondta az ünnepségen Dr. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója, aki úgy vélte, a BME nagy múltú intézmény, büszke történelmi hagyományaira. Dokumentumainak méltó elhelyezése is ezt bizonyítja. Kiemelte, hogy a felgyorsuló levéltári digitalizálási munkákban, pályázati források megszerzésében a nemzeti intézmény partnerként tekint az egyetemre.

Dr. Aszódi Attila rektorhelyettes innovatív hozzáállásra biztatta a kollégákat. Mint elmondta, a tudás alapú társadalmak a jelentős kutatási tevékenységet végző nagy egyetemekre is építenek. A könyvtár, a levéltár alapvető jelentőségű és olyan erőt képvisel, amely a BME-t - a múltjára emlékezve - alkalmassá teszi egy progresszív jövő építésére. Kiemelte, hogy a levéltár munkatársai jól tudnak alkalmazkodni az átalakuló levéltári munka kihívásaihoz, a sokkal intenzívebben működő egyetemen keletkező egyre nagyobb adatmennyiség tárolásához. Reményét fejezte ki, hogy a könyvtár-levéltár közgyűjteményi kettőséhez hamarosan csatlakozhat a BME múzeuma is.

Dr. Szögi László, az ELTE Könyvtárának főigazgatója idézte fel a levéltár létrehozásának kezdeti lépéseit. A levéltár első munkatársaként beszélt arról, hogy az 1970-es évek elején méltatlan körülmények között, egy könyvtári pincében indult a levéltári munka a Műegyetemen. A hazai felsőoktatási intézmények levéltárai rendkívüli értéket képviselnek - hangsúlyozta, példaértékűnek nevezve a Műegyetem levéltárának elhelyezését és rendezettségét. Úgy vélte, hogy a BME a fejlesztéssel a nagy múltú európai egyetemekhez zárkózott fel, hiszen még a később alapított nyugati egyetemeknek is vannak levéltárai, történeti gyűjteményei, múzeumai.

Liszkay Béla, a könyvtár főigazgatója a levéltári területen az utóbbi években példátlan fejlesztésnek minősítette a BME Levéltárának megújítást, ami nem valósulhatott volna meg az egyetem vezetőinek támogatása nélkül. Emlékeztetett, hogy a BME OMIKK szervezeti keretében működő levéltár több mint 150 évre visszamenőleg tárol dokumentumokat. Elhelyezésük gondos megtervezése és megvalósítása a tervezőket, kivitelezőket is dicséri. Annak a reményének is hangot adott, hogy a megfelelő elhelyezés felgyorsítja a rendkívül értékes tudománytörténeti, egyetemtörténeti anyag további feldolgozását, új feltárási módok megvalósítását, ezzel megtöbbszörözve az állomány publicitását.

A levéltárat megtekintőkkel König Gergely építész osztotta meg a tervezés során kihívást jelentő feladatokat. Dr. Armuth Miklós egyetemi docens a klimatikus viszonyok szabályozásának jelentőségére hívta fel a figyelmet az épületgépészeti megoldások közül. Dr. Kiss Márton főlevéltáros az értékes iratanyag elhelyezésének rendszerét ismertette az érdeklődőkkel.

A BME Levéltára március 18-tól a megszokott nyitvatartási rendben fogadja kutatóit, ügyfeleit a K épület földszintjén.