Az élelmiszerbiztonság növelése, az élelmiszerellátás minőségének javítása nemzeti érdekű fejlesztési irányok az élelmiszeriparban, amelyben a BME kutatói hazai és nemzetközi szinten is részt vesznek.

Az elfogyasztott élelmiszerek minősége, biztonságos fogyasztása és az élelmiszerellátás biztonságának garantálása egyre nagyobb jelentőséggel bír a modern társadalmakban, és az erről szóló információ a hozzá nem értőket is mind jobban érdekli az utóbbi években.

A klímaváltozás, az új növények fejlesztése, az élelmiszerekben található allergének okozta problémák megoldása, a megoldások felé vezető fejlesztések, valamint a népesség ellátása a változó gazdasági körülmények között (például növénytermelés és -feldolgozás kisebb veszteséggel) – mindezek olyan területei az élelmiszerfejlesztésnek, amelyeket itthon még aligha veszünk eléggé komolyan, miközben bőven akad nekünk is tennivalónk. A témával a közelmúltban foglalkozó, a BME és a MoniQA Association együttműködésével megszervezett budapesti nemzetközi konferencia kapcsán Dr. Salgó András tanszékvezető és Tömösközi Sándor egyetemi docens számolt be a BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszéken folyó kutatásokról.

Az tanszék kutatói különböző allergének kimutatásával, ezzel kapcsolatos analitikai fejlesztésekkel, standard anyagok előállításával foglalkoznak, és figyelemmel kísérik a várható trendeket és a nanotechnológia új lehetőségeit ezen a tudományterületen – fejtette ki Salgó András tanszékvezető. A tanszék munkatársai korábban is részt vettek az Európai Unió 6. keretprogramja által finanszírozott, élelmiszerbiztonsági kérdésekkel foglalkozó projektben. A tudósokat újabb közös kutatási irányokba tereli az ún. MoniQA Kiválósághálózat, amelynek szervezésében immár 4. alkalommal rendeztek nemzetközi konferenciát. Az előkészítésbe ezúttal a BME is bekapcsolódott. Tömösközi Sándor beszámolójából kiderült, hogy a pályázatból kinőtt kutatás-fejlesztési tevékenységbe több tíz kollégát tudtak már bevonni, ezzel támogatva hallgatóikat is a továbbfejlődésben. A tanszéken önálló csoport alakult az élelmiszerallergének kutatására. Mintegy 20-30 szakdolgozat készült ebben a témában, és doktoranduszaik külföldi tanulmányutakon, oktatási programokban vesznek részt. A MoniQA konferencián, új BME-s kezdeményezésként helyet kapott a Fiatal Kutatók Fóruma, amelynek hazai résztvevői között volt Török Kitti és Hajas Lívia, a tanszék PhD hallgatói. Az ilyen nemzetközi összefogás jótékonyan hat a szakmai programok teljesítésére, valamint a fiatal kutatók fejlődésére, induló szakmai és emberi kapcsolataik alakítására – hangsúlyozta a konferencia szervezőbizottságának társelnökeként Tömösközi Sándor. Az élelmiszertudomány speciális határterületnek számít a kémiai tudományok között is. Nagyon fontos eredménynek gondoljuk, hogy egy ilyen nemzetközi tudományos rendezvényt sikerült Budapestre hoznunk és azon  BME-s kutatók mellett a hazai intézmények képviselői is részt tudtak venni, eredményeiket előadások vagy poszterek formájában be tudták mutatni, segítve a tudományág itthoni fejlődését, a kapcsolatrendszerek fejlesztését – tette hozzá. A konferenciát hazai vállalkozások (Gyermelyi Zrt, Perform Kft, Zwack Unicum Nyrt) is támogatták, lebonyolítását, a közvetlen, barátságos légkör kialakítását a tanszéki kollégák és hallgatók önzetlen közreműködése tette lehetővé, amelyért külön is köszönet illeti őket.

A pillanatnyilag nagyon erős támogatottsággal rendelkező agrártermelés ki fogja kényszeríteni az élelmiszer-feldolgozás fejlesztését – hangsúlyozta Salgó András a bme.hu kérdésére. A professzor a hazai élelmiszeripari kutatások jövőbeli irányait vázolva elégtelennek minősítette az innovációs készséget az élelmiszeripar területén, és úgy vélte, hogy itt a kutatóknak kell megtalálniuk a kitörési pontokat. A kisebb befektetést igénylő, de rugalmasabb területeken, például a gabonaiparban és kapcsolódó iparágaiban számos lehetőség nyílik a tanszék számára. Ide tartozik például az allergén vizsgálatok folytatása, az új termékek kialakítása, a speciális technológiák fejlesztése. A tanszékvezető a zöldségek és gyümölcsök speciális feldolgozásában és tárolásában tulajdonít kiemelt szerepet a kutatásoknak a jövőben, egyebek között a hűtőipari területen. Egy másik kitörési pont lehet a baromfi feldolgozás, a baromfitermékek fejlesztése, előállítása illetve a speciális funkciókkal rendelkező élelmiszerek, például az egészségtámogató termékek innovációja. A kutatás-fejlesztések fontos és perspektívikus területe az élelmiszertudományi terület analitikai, vizsgálati  módszereinek fejlesztése, bővítése. A professzor egyúttal sajnálatosnak minősítette a területre fordított állami kutatás-fejlesztési források rendkívül alacsony mértékét.

"Magyarország élelmiszer-biztonsági helyzete kiemelkedőnek, jónak mondható az unión belül is" - Kardeván Endre, élelmiszer-biztonságért felelős államtitkár a MoniQua konferencia megnyitóján.

Dr. Salgó András, az Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék vezetője nyitotta meg a rendezvényt.

A nemrég lezajlott konferencia közel 200 fős nemzetközi közönséget vonzott.