Közös eto-robotikai projekt indult a tokiói Chuo Egyetem és a BME Mechatronika Optika és Gépészeti Informatika Tanszéke részvételével.

A robot legyen az ember barátja és szolgálja az embert – ez a gondolat vezetett az etológiai indíttatású robotikához, és végső soron Mogi Robi, Mogi Ethon és társaik megalkotásához. Ez azonban messze nem jelenti azt, hogy úgy kellene kommunikálnunk velük, mint egy másik emberrel – magyarázta az eto-robotika alapjait Dr. Korondi Péter tanszékvezető egyetemi tanár, aki szerint jelenleg még technikai akadályai vannak a robotok szellemi értelemben vett egyenrangúságának az emberrel, és remélhetőleg ezt akkor sem teremtjük meg, ha elhárulnak ezek az akadályok. Ennek ellenére a robotok és a néha helyettünk gondolkozó intelligens eszközök idővel meg fognak jelenni az otthonainkban – fogalmazta meg véleményét Korondi professzor.

Milyenek legyenek ezek a robotok, hogyan kommunikáljunk velük? Ezekre a kérdésekre kaphattak válaszokat a japán kutatók is, akik egy magyar-japán közös projekt keretében látogatták meg a BME MOGI és az ELTE Etológia Tanszékét, és vettek részt a Cognitive and Etho-Robotics in iSpace (CERiS 2013) elnevezésű workshopon. Ha hétköznapi emberek is találkoznak a robotokkal, akkor azok programozása nem lehet a mérnökök belügye – hangsúlyozta a tanszékvezető. Ezért projektben több tudományterület képviselői, illetve szervezet is részt vesz, köztük a BME MOGI Tanszék és az MTA-BME Irányítástechnikai Kutatócsoport. Rajtuk kívül a projekt résztvevője még a Chuo University Joint Research Group on Intelligent Spaces, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport és a Miskolci Egyetem, társzervezőként a Debreceni Egyetem, a workshop technikai támogatóként pedig a IAS/PELS and IES/RAS Joint Chapters of IEEE Hungary Section.

Korondi Péter három robotbemutatót emelt ki a tudományos programból, amely azért volt különleges, mert az első alkalommal sikerült komplex etológiai viselkedést  beprogramozni – etológiai tesztekkel tudományosan igazolhatóan – egy robotba.

Az első bemutatón azt láthatták a japán vendégek, hogy MOGI Robi képes a kutyák ragaszkodását imitáló viselkedésre. Magyar etológusok dolgoztak ki egy ún. „idegenhelyzet tesztet” a kutyák kötődési viselkedésének vizsgálatára kísérleti környezetben. A kísérletben a kutya és a gazdája együtt lépnek be egy, a kutya számára idegen helyre. A gazda játszani kezd a kutyával, majd egy idegen is belép a szobába, és a gazda jelenlétében szintén játszani próbál a kutyával. Később a gazda elhagyja a szobát és a kutyát egyedül hagyja az idegennel, aki továbbra is keresi a kapcsolatot a kutyával. Az etológusok a kutyák viselkedésében  megfigyelt tényezők alapján állították be MOGI Robi „személyiségét”: mennyire hajlandó játszani vagy a gazdájától eltávolodni egy idegen helyen, hajlandó-e játszani egy idegennel a gazda jelenlétében vagy hiányában. A különböző „kombinációkra” beállítva a robot képes volt bemutatni az adott típusú kutyák jellemző viselkedésmintáit.

A második bemutató főszereplője MOGI Ethon, egy portás és takarító funkciókat együttesen ellátó ún. eto-robot volt. E robot fejlesztése jelenleg is tart, önállóan még nem tud működni, de okostelefonnal irányítható. A készülő robot „ikerpár” másik tagja a tervek szerint az ELTE Etológia Tanszéken fogadja és igazítja majd útba a látogatókat. Ha nincsenek vendégek, akkor mindkét robot a folyosókat söpri. Korondi Péter mosolyogva tette hozzá, hogy a takarító funkció különösen fontos az ELTE Etológia Tanszékén, ahol gyakran található kutyaszőr a folyosón. A látogatóikkal kitöltött tesztek alapján mérnökök és etológuskutatók arra is keresik a választ, hogy hogyan viselkedjen egy portás-takarító robot, például hogyan üdvözölje a látogatókat. A robotok tájékozódását a folyosón a BME Gép és Terméktervezés Tanszékének hallgatói által készített ún. esztétikus marker segíti majd. Ahogy mi is kicsinek látjuk, ami messze van, a robot is úgy tudja majd a helyzetét meghatározni, hogy mekkorának látja a markert – magyarázta Korondi Péter.

A harmadik bemutató az MTA SZTAKI 3D FélKockájában folyt. A 3 falú 3 dimenziós kivetítőnek köszönhetően egy speciális szemüvegben akár előre, akár oldalra pillantva 3D-s látványban lehet részünk. A bemutató résztvevői azt érezhették, mintha a kivetített események helyszínein lennének: a Karlsruhe Egyetem robotikai laboratóriumában vagy a norvég PPM kisvállalkozás robotmegmunkáló műhelyében.

A Budapestre látogató delegáció tárgyalt Dvorszki Lászlóval, a BME KTH Nemzetközi-tudományos Csoport igazgatójával is a Chuo Egyetem és a BME között megkötendő tudományos és oktatási együttműködésről. A megbeszélések háttere, hogy a japán kormány jelentős támogatást nyújt a japán egyetemek nemzetközi kapcsolatainak ösztönzésére. A BME ezeket a kereteket kihasználva szeretne gépész-, mechatronikai- és villamosmérnök hallgatókat Magyarországra csábítani a Chuo Egyetemről.