Az első tíz helyezett vall oktatásról, elkötelezettségről és a diákokhoz fűződő kapcsolatairól.

„Érdemes jól csinálni!” „Fontos a közvetlenség és a szakmaiság együtt.””Nem szabad elrettenteni a diákokat!” – ilyen és a fentiekhez hasonló ars poeticákat fogalmaztak meg azok a tanárok, akiket az élmezőnybe repített idén az Oktatók Hallgatói Véleményezése.

Első alkalommal nyerte meg az oktatók „versenyét” a hallgatók véleménye alapján a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának dékánja. Varga István a közúti járműforgalom  modellezése és irányítása, valamint a korszerű közúti forgalomirányító rendszerek témakörében oktat különböző tárgyakat, és úgy véli, ez a rangos helyezés kollégáit is illeti, akikkel közösen „viszik” e tárgyakat. A tanár úr örömét fejezte ki, hogy sikerült többlettudást, tapasztalatot és értéket átadnia diákjainak. Oktatóként szeretné elérni, hogy hallgatói önállóan legyenek képesek akár összetett mérnöki feladatokat is megoldani. Alapvetően a józan, ésszerű gondolkodás képességét szeretném átadni nekik – fogalmazta meg tanári hitvallását a dékáni tisztséget is betöltő tanár.

Csupán második éve tanít a Műegyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán gazdasági angolt és kommunikációs készségfejlesztést Szokodiné Balpataki Ágnes. A versenyszférából érkezett, mára ezüstérmes oktató nem számított rá, hogy ilyen rangos helyre szavazzák be a diákjai. A fiatal tanárnő ebben az elismerésben az egyetemi nyelvoktatás fontosságának megerősítését, és a tanításba fektetett munka megtérülését érzi. A tanár felkészültsége, közvetlensége és a hasznos, napi gyakorlati ismeretek átadása kulcsfontosságú – vallja Szokodiné Balpataki Ágnes. A második helyezett oktató komoly jelentőséget tulajdonít a hallgatók rendszeres visszajelzésének, mert a velük végzett közös munkának ez az alapja. Külön köszönetet mondott a segítőkész kollégáknak, akik önzetlenül osztják meg vele szakmai tapasztalataikat.

Most először lett dobogós, és szintén a bme.hu-tól értesült bronzérmes helyezéséről Oroszné Perger Mónika, aki 2009 óta oktat a GTK-n pszichológiát az Ergonómia és Pszichológia Tanszéken. A tanárnő kérdésünkre a személyességet, az interaktivitást és a gyakorlatorientáltságot emelte ki, mint oktatói munkájának fő szempontjait. Beszélt arról a nehézségről, hogy a leendő mérnökök, közgazdászok nem mindig ismerik fel a pszichológiai ismeretek jelentőségét, szerepét későbbi helytállásukban. Hisz a tananyag személyre szabásának szükségességében, különös tekintettel a nappalisok és a levelezőre járók eltérő élettapasztalatainak, igényeinek figyelembe vételét tartja fontosnak. Az előadások után is gyakran megkeresik a hallgatók, néha személyes ügyeikben is. Oroszné Perger Mónika úgy látja, hogy oktatóként ilyen pozitív visszajelzést még nem kapott.

A holtversenyben szintén bronzérmes Tóth Brigitta az ÉMK-n tanít mechanikát. Elkötelezettségére vall, hogy előkelő helyezésére utaló kérdésünkre így nyilatkozott: „az oktatók nem is annyira azt remélik, hogy ők maguk az élvonalban végezzenek, hanem inkább azt, hogy a diákjaiknak sikerüljön ez a tanulmányi eredményeik alapján”. Tóth Brigitta a diákok szimpátiájának tudja be 4. helyét, de ismét hozzátette: „nem csupán az oktatón múlik az adott félévben kapott hallgatói értékelés, hanem magukon a diákokon és a tárgyon is, hiszen ha a diákokkal sikerül megszerettetni egy tárgyat, akkor örömmel járnak be az órákra és együttműködők lesznek. Ez utóbbiak pedig hatást gyakorolnak az adott oktatóról megfogalmazott véleményükre.” A tanárnő nem tartja nehéz feladatnak tárgyait megszerettetni matematikai és fizikai érdeklődésű diákjaival, de rendkívül fontosnak tartja, hogy a diákokra úgy gondoljon a tanár, mint leendő kollégáira. „Nem szabad elrettenteni őket. Vissza kell gondolnunk azokra az időkre, amikor akadtak elsőre érthetetlen anyagrészek diákkorunkban, és hogy mekkora öröm volt rájönni, hogy nem is olyan nehéz az adott feladat. Tóth Brigitta tanárnő az óráin azt próbálja elérni, hogy hallgatói gondolkodtató "játéknak" fogják fel a mechanikát, ami örömet okoz, akár egy rejtvény megfejtése.

Az ötödik helyen végzett a felmérésen Kupai József Attila, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar oktatója, a Szerves Kémia Tanszék posztdoktora. Elsősorban lelkesedés kell ahhoz, hogy valaki jó tanár legyen – fejtette ki a már tavaly is 4. helyre sorolt oktató, amikor meghallotta, hogy idén is bekerült az élmezőnybe. Kupai József Attila meggyőződése, hogy a lelkesedés nem függ az életkortól, hiszen van oktató, aki mindvégig megőrzi azt. A hallgatókra hatást gyakorol és lelkesíti, ha oktatójuk is elkötelezett. A fiatal tanár 2005 óta oktat, az utóbbi 5 évben csak a Matematika 1 és a Szerves kémia 1-2. tantermi gyakorlatokat és labor tartozik hozzá. Véleménye szerint úgy kell előadni az anyagot, mintha a tanár a hallgatók fejével gondolkozna: „Mintha mi is ott ülnénk a padban, vissza kell emlékezni arra, milyen volt, amikor mi is hallgatók voltunk”.

Többedszer került az első tízbe, sőt korábban dobogós is volt az idén hatodik helyezett Stépán Gábor. A Gépészmérnöki Kar Műszaki Mechanika Tanszékének vezetője a tanári figyelemnek, a hallgatókkal ápolt bizalomteli viszonynak tulajdonít jelentőséget az oktatásban, annak ellenére, hogy több száz diák hallgatja előadásait. Stépán tanár úr leginkább arra büszke a rangsor kapcsán, hogy több alkalommal is többszáz szavazat juttatta az élvonalba. A professzor úgy véli, hogy az előadásain nemcsak a látvány, hanem az információ mozgással, azaz kézírással rögzítése is fontos eszköz. A hallgató könnyebben megjegyzi, a tanár pedig érthetőbben magyarázza a tananyagot, ha közben mindenki írja is, ami elhangzik. A hallgatói visszajelzések alapján jól teljesítő tanárok elismerést érdemelnek – a GPK-n Stépán Gábor dékáni ideje alatt vezették be, hogy az 5 legjobban teljesítő tanár jutalmat kap.

Hetedik lett Szabó Krisztián, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar oktatója, a Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék tudományos segédmunkatársa. Az oktató nagyon fontosnak tartja, hogy folyamatosan figyeljen önmagára. Úgy véli, ez a záloga annak, hogy tanárként mindig magas színvonalon teljesítsen. Az elmúlt években többször is az első 10 hely környékére sorolták a hallgatók, idén előbbre jutott. Szabó Krisztián doktoranduszként kezdett oktatni. Elektrotechnika-elektronika 1-2 gyakorlatot, illetve laborfoglalkozásokat tart. Eredetileg nem készült oktatói pályára, ezért –mint mondta – nem tudatos magatartást vett fel, hanem „természetes maradt”. „Magamat adom, és szerencsére ez lett az eredménye.”

Az első nyolc között helyet kapott Szirmai Jenő 1992 óta oktat az egyetemen matematikát és ábrázoló geometriát. A TTK tanárát a tanítványai többször megtisztelték azzal, hogy a hallgatói véleményezésen az élvonalban végzett. Pedagógusi meggyőződése, hogy az oktatás nem korlátozható a szaktárgyak szintjére. Az oktató feladata, hogy sokkal mélyebb gondolatokat is közvetítsen a szakmai precizitás mellett. „A hallgatókban óriási lehetőségek vannak mind emberi, mind szakmai értelemben. Nem szabad ezek mellett elmenni! – vallja Szirmai Jenő, hozzátéve, hogy meg is kell keresni az utat, a diákokban szunnyadó energia felszabadítására. A kiválósági listán nyolcadikként található oktató végül Weöres Sándort idézte, amikor tanári hitvallásáról kérdeztük: a feladat „...a lelkünkben szunnyadó tudás tevékennyé ébresztése..”

"Az első mintegy ötvenbe bekerülni dicsőség, ezen belül a sorrendet viszont nem szabad túlértékelni, mivel csak árnyalatnyi különbségeket fejez ki" - vallja a 9. helyezett Földváry Lóránt, aki elsős hallgatóknak geodéziát, mesterképzésben a Numerikus módszerek című tárgyat oktatja. Az ÉMK tanára az előző szemeszterekben is az élvonalban szerepelt. Úgy véli, hogy nincs igazi recept arra, hogy e rangsorba kerüljön egy oktató, de fontos a közvetlen stílus, hogy a hallgató bizalommal legyen az oktatóhoz, és merjen kérdezni. A bme.hu azon kérdésére, hogy van-e összefüggés a vizsgajegyek és a rangsorban kifejeződő népszerűség között, Földváry tanár úr úgy vélekedett, hogy csak nagyon kicsi. „Rossz jegyet is lehet úgy adni, hogy megköszöni a hallgató, de fontos az, hogy tudja, mi miért történt. Az oktató hitvallása: nem szabad elfelejteni, hogy a tanár a hallgatókért van. „Jobban kell szeretni a hallgatókat, mint a saját kollégáinkat.”

Az első tíz közé került az Algoritmuselméletet és Számítástudományt oktató Mann Zoltán Ádám. A VIK oktatója régóta figyelemmel kíséri azt, hogy a különböző területeken milyen minősítést szerez, és próbálja erősíteni azokat, amelyeket kevésbé jónak minősítettek a diákjai. Amikor oktat, igyekszik mindenre figyelni, a diákok szempontjaira, sőt az informális keretek között felbukkanó tényezőkre is. Nagyon lényegesnek tartja a kihívást, ami egy elméleti jellegű tárgy megismertetésével jár. Hitvallása az elmélet gyakorlati hasznosságának bizonyítása napi rendszerességgel. A vizsgajegyek és az OHV között szerinte sincs összefüggés, hiszen a minősítés az év közben zajlik, amikor a diákok még nem tudják, hogy milyen év végi jegyet kapnak. Ugyanakkor a hallgatók rendszerint helyesen látják, hogy melyek a viszonylag nehezebb tárgyak - például a tanár úr által tanítottak is -, amelyekből nem könnyű jó jegyet szerezni.

A teljes 100-as lista

(Forrás: Műhely)