A BME értékeiben és hagyományaiban konzervatív, a közvetített tudásban modern és innovatív – hangzott el a a BME Pénzügyek Tanszék konferenciáján.

Vajon az euró lesz-e a hivatalos fizetőeszköz Magyarországon 2063-ban? 8 milliónál több lakosa lesz-e a Magyarországnak és 100 évnél több lesz-e a várható életkor? Úgy érzik-e majd az akkor élők, hogy jobb minőségűek a mindennapjaik? – ilyen és még néhány hasonló kérdésre keresték a választ a BME GTK Üzleti Tudományok Intézete Pénzügyek Tanszéke által szervezett előadások és beszélgetések meghívott szakértői. A válaszok sokszínűsége nyomán kiderült, hogy másképp közelítenek a jövőkutatás témájához a közgazdász szemléletűek, és más tényezők foglalkoztatják a bölcsészettudományok művelőit. A jövő azonban nemcsak puszta találgatások tárgya, a jelen folyamatokból elfogadható mértékben kikövetkeztethető a közeli jövő néhány jellemzője. A teltházas rendezvényen Péceli Gábor, a BME rektora is a közönség soraiban ült, és jól látszott, hogy e tendenciák nem hagyják közömbösen a BME oktatóit, kutatóit és vendégeiket.

A Műegyetemen és az országon belül is méltón képviseljük a pénzügyi oktatást – hangsúlyozta köszöntőjében a rendezvény ötletgazdája és moderátora. Andor György, a BME Pénzügyek Tanszék vezetője annak a reményének adott hangot, hogy a munkatársai által bemutatott, változatos pénzügyi terület és a tanszék oktatási tevékenysége meggyőző és – ahogy fogalmazott – „helyenként talán érdekes is”. Emlékeztetett arra, hogy a pénzügyek oktatása gyűjtőterület a BME-n, hiszen a gazdaságtörténettől a gazdaságpolitikán át a vállalkozási, befektetési és számviteli ismeretekig mindent magába foglal. „Ha el akarnak utazni a 21. század nevű szigetre, a közgazdaságtan könyvet mindenképpen vigyék magukkal” – erősítette meg a bevezetőben tett  megállapításokat a nyitóelőadó Galántai Zoltán, a Pénzügyek Tanszék docense, tudománytörténész, jövőkutató.

A tanszéken folyó oktatói és kutatói munkához, valamint a rendezvényen elhangzott szakértői véleményekhez jól illeszkedett az utolsó előadóként összegzést adó  Ormos Mihály docens megállapítása: egyedülálló Magyarországon a tanszék pénzügyi kutatási irányainak „alkalmazkodása” a műszaki területhez.

50 éves időtávon mind minőségét, mind térszerkezetét tekintve gyökeresen átalakulhat a magyar felsőoktatás – jelentette ki Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára a pódiumbeszélgetésben. A szakpolitikus meglepődne, ha 2063-ban tíznél több komoly egyetem lenne Magyarországon. Abban azonban biztos – tette hozzá –, hogy a BME akkor is a legjobb magyar egyetemek között lesz. A nemzetközi verseny és az urbanizációs térszerkezet alapján Magyarország 6-8 nagy egyetemnél többet nem bír el. A helyettes államtitkár kifejtette: míg jelenleg a felsőoktatási intézmények akkreditációjakor elsősorban azt vizsgálják, hogy rendelkezik-e az intézmény megfelelő infrastruktúrával, a jövő kérdése, hogy mikor „térünk át tudásközpontú akkreditációra". Maruzsa Zoltán úgy vélte, hogy a technológia fejlődésével kialakult virtuális valóság olyan lehetőségeket teremt a felsőoktatásban, amelyek megkérdőjelezik a rendezvénynek is otthont adóhoz hasonló nagy előadótermek létjogosultságát.

Az 50 év alatti oktatók előadásain és a hazai pénzvilág szintén hasonló korú szakembereinek pódiumbeszélgetésén elhangzott még, hogy erősödő jövőtudatosságra van szükség. Szó volt még a műszaki és gazdasági együttgondolkodás előnyeiről, a gazdasági növekedés tényezőiről, a vállalati gazdasági elemzések és a tudományos teljesítmény mérésének jelentőségéről. Figyelemreméltó, hogy a tanszék munkatársai maguk is hívei a műszaki és gazdasági interdiszciplinaritásnak. Sokan közülük mind mérnöki mind közgazdasági végzettséggel rendelkeznek.

Az eszmecsere méltó kiegészítéseként, Andor György tanszékvezető kezdeményezésére a rendezvény egészéről kép- és hangfelvétel készült, amelynek digitális változatát egy időkapszulába helyezte el az Időkapszula Bizottság a Q épület falában. Szintén a kapszulába kerültek a fent említett kérdésekre adott szakértői és nézői válaszok, valamint a Pénzügyek – 2063 című kiadvány. Felbontás: 2063. március 3., szombat 15 óra.

Az utókor számára megfogalmazott üzeneteket Tarafás Imre professzor, a tanszék korábbi vezetője, és Veress József egyetemi tanár, az Üzleti Tudományok Intézet igazgatója tartották a kezükben utoljára 2063-ig. A tervek szerint akkor a jelenlévők újra elhelyezik benne a következő ötven évről szóló elképzeléseiket. Andor György azt ígérte, hogy mostani doktoranduszaik és hallgatóik emlékeztetnek majd a felnyitásra. Az időkapszula elhelyezésének aktualitását kommentálva pedig a tanszékvezető úgy gondolkodott, hogy „mikor máskor, mint amikor nem tudjuk, hogy mi lesz jövőre vagy öt év múlva, de meggyőződésünk, hogy 50 éves távlatra kitekintve jó iránytűvel rendelkezünk ahhoz, hogy közös erővel mindig a jó irány felé vezessük egyre népesebb hallgatói táborunkat.”

A rendezvény fotói itt, egy rövid videófelvétel pedig itt tekinthető meg.

Az időkapszuláról mindent megtudhat itt.

Fotó: Philip János