Klinghammer István felsőoktatási államtitkár a Műegyetem Támogatói és Baráti Kör vendégeként járt a BME-n.

Ki fog alakulni, melyik intézménynek, intézménytípusnak mi a küldetése – szögezte le a felsőoktatási államtitkár a kormányzat által elképzelt új felsőoktatási struktúráról és finanszírozásról szólva a Műegyetem Támogatói és Baráti Kör által szervezett pódiumbeszélgetésen.

A tradicionális, elismert diplomát adó intézményeket a világ vezető egyetemei között szeretné látni, a szakegyetemek és szakfőiskolák mellett pedig szükség van a felzárkóztatást segítő ún. közösségi főiskolák meglétére is – fejtette ki Klinghammer István. Új alapra kell helyezni a finanszírozást is, azaz a 2014-2020 között rendelkezésre álló uniós  forrásokból a kiváló egyetemeknek és a közösségi főiskoláknak kell többletforrásokat biztosítani – mondta. Elismerte, hogy a felsőoktatás finanszírozására a 2013-ban rendelkezésre álló 123 Mrd Ft-os keret jelentős érvágást jelentett az intézményeknek – a korábbi 180 Mrd helyett.  A struktúraváltás vagy a 2010  előtt beadott pályázatok önrészének kiváltására adott kormányzati kompenzációk kedvezményezettjei nem a nagy egyetemek. „Rendben van, hogy mentőövet kaptak, de hová úsznak ki?” – tette fel a kérdést az államtitkár a PPP-beruházásaik miatt is megroggyant gazdálkodású felsőoktatási intézményekről szólva.

Klinghammer István azt is hangsúlyozta, hogy a költségvetési keret elosztásánál figyelembe kell venni az intézmények és szakok közötti minőségi különbségeket. Mint mondta, a sportban, művészetben, tudományban nincs demokrácia, hanem teljesítményelv van. Így a nem életképes intézményektől át kell csoportosítani a forrásokat, nem kell kis érdeklődésű szakokat indítani és profiltisztításra is szükség van. A mennyiségről a minőségre kell helyezni a hangsúlyt, az a rendszer ugyanis, amely az elmúlt 20 évben kialakult a magyar felsőoktatásban, már nem finanszírozható – jelentette ki. Ugyanakkor utalt arra is, hogy csak az intézmények tudják megoldani a profiltisztítás problémáit. Mint mondta, a pénteken nyilvánosságra kerülő felvételi adatok tükröt tartanak az intézmények elé, s megmutatják majd, hol milyen képzésekre van igény. Az államtitkár véleménye szerint a szülők és a diákok tisztában vannak azzal, hogy egy jónevű intézményben szerzett diploma 30-40 évig is érték.

Részletesen szólt arról, hogy a rendezvény délelőttjén írták alá azt a megállapodást, amely az állami ösztöndíjrendszer elfogadását is tartalmazza, miután a Felsőoktatási Kerekasztal résztvevőinek sikerült minden vitás kérdésben megállapodniuk a hallgatói nyilatkozatot illetően. Ebben a rendszerben pedig nem az intézményt, hanem a hallgatót finanszírozzák állami ösztöndíjjal, vagyis „odamegy az oktatási pénz, ahová a hallgatót felveszik” – jelentette ki az államtitkár. A képzés költségei alapján eltérő visszafizetési kötelezettséget állapítanak majd meg.

A BME-t nem lehet úgy kezelni, ahogyan az elmúlt három évben történt – jelentette ki Péceli Gábor rektor a beszélgetésen. Mint fogalmazott: „hosszú éveket lojálisan végigküzdöttünk, de ez így nem mehet tovább, mert bele fogunk rokkanni.”

Bendzsel Miklós, a Műegyetem Támogatói és Baráti Kör elnöke nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a kiváló és a kutatóegyetemeknek nagyobb támogatást kell kapniuk, s támogatta azt a felvetést, hogy kapják meg a jogot saját felvételi követelményeik meghatározására. Az Alma Materért nemcsak rajongók, de tenni is tudók nevében pedig annak a reményének adott hangot, hogy az ipari szereplők az innovációs járulék és a szakképzési hozzájárulás közvetlen felhasználási lehetőségének megszűnése ellenére is közreműködhetnek a finanszírozásban.

Nem ördögtől való a kancelláriarendszer – jelentette ki Klighammer István a pódiumbeszélgetés következő témáját bevezetve. Felidézte: 2000-ben, rektorsága elején kancellárt akart volna maga mellé, mert térképészként megijedt az ELTE akkori költségvetésétől. Véleménye szerint az autonómia az oktatás-kutatás szabadságát szolgálja, de a gazdasági működést rátermett, az államháztartási, a vállalkozási környezet és az uniós pályázatok követelményeit is alaposan ismerő kancellároknak kell segíteniük. A kancellári rendszert 2015. január előtt nem lehet bevezetni, hisz a feladatra alkalmas szakembereknek addig egy akkreditációs folyamaton is meg kell felelniük.

A beszélgetésen felmerült a felvételi követelmények kérdése is, amelynek kapcsán Péceli Gábor rektor elmondta, a BME évek óta kéri, hogy minden szakon emelt szintű érettségivel kerülhessenek be a hallgatók. Jobbágy Ákos oktatási rektorhelyettes pedig megerősítette, hogy sikeresebben végzik tanulmányaikat azok, akik emelt szintű érettségit tettek.

Ami a nagy egyetemeknek jó, az jó az országnak – idézte Pázmány Péter szavait a felsőoktatási államtitkár. Csak a felsőoktatás szereplőivel együtt változtathatjuk meg a minőség és az értékek irányába a rendszert, kérem, hogy ebben támogassatok – fordult befejezésül a résztvevőkhöz.

(Fotó: Philip János)