Kitüntetések átadása, tiszteletbeli és egyetemi doktorok avatása, és habilitációs oklevelek ünnepélyes kiosztása szerepelt a BME ünnepi szenátusi ülésének napirendjén.

"Senatus universitatis!" – szólította a Szenátus nyilvános ülésének résztvevőit a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem jogarnoka. Vezetésével elfoglalta helyét a rektor, a rektorhelyettes, a dékánok, az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács elnöke. Mindannyian talárban, fehér kesztyűben, hivatali lánccal jelentek meg. Az elnöki asztalnál kapott helyett az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnöke is. Felhangzott a "Gaudeamus igitur” örökzöld dallama az egyetem kórusának előadásában.

 

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusának nyilvános ünnepi ülését Péceli Gábor rektor nyitotta meg.

 

Az ünnepi ülés első napirendi pontja hagyományosan „A BME Díszpolgára” cím adományozása. Idén a Szenátus döntése nyomán a címet Greiner István, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatójának általános helyettese, a Műegyetem egykori diákja kapta. A Szenátus az Egyetem Díszpolgára címet adományozhatja mindazon „személyeknek, akik támogatásukkal, tevékenységükkel, az Egyetem érdekeit képviselő magatartásukkal, kiemelkedő mértékben hozzájárultak az Egyetem oktatási és kutatási feladatainak jobb ellátásához, nemzetközi elismertségének öregbítéséhez…” Magyarországon minőségi felsőoktatásra van szükség, a BME élharcosa ennek a csatának – foglalt állást a viták kereszttüzében álló felsőoktatásról Greiner István. A BME újonnan felavatott díszpolgára szerint folyamatosan dolgozni kell azon, hogy a minőségi oktatás megmaradjon, mert az iparnak szüksége van a megfelelő képzettségű szakemberekre. Greiner István megígérte, hogy a jövőben is segíteni fogja az egyetem és az ipar közötti szoros kapcsolat fenntartását.

Dr. Greiner István 1960-ban született Budapesten. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán végezte, ahol 1984-ben kitüntetéses vegyészmérnöki diplomát szerzett. Gyógyszeripari kutatóként helyezkedett el az akkori Kőbányai Gyógyszerárugyárban (ma Richter Gedeon Nyrt.), 1985-től külső munkatársként visszakerült a BME Szerves Kémia Tanszékére, ahol egyrészt az eburnánvázas vegyületek enantioszelektív, másrészt az aszpidospermánvázas vegyületek totálszintézisével foglalkozott. Az utóbbi területen végzett tevékenységét foglalta össze kandidátusi értekezésben. 1989-től kutatómunkáját újra a cég laboratóriumaiban végezte, majd 1991-ben megbízást kapott a kutatás-fejlesztés információs rendszerének kidolgozására a Kutatásszervezési és Gyártmányfejlesztési Főosztályon. 1992-től a Kémiai és Biotechnológiai Kutatási és Fejlesztési Központ főosztályvezető-helyettese, majd igazgatója lett. Szakmai munkásságát elsősorban a modern technológiák bevezetése jellemzi a hazai gyógyszerkutatásban. 1999-től igazgatói állásának megtartása mellett a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatójának általános helyettese. Munkahelyi elfoglaltságai mellett számos szakmai szervezetben is aktív munkát végez. Tudományos munkáját jól jellemzi több mint 70 tudományos közleménye, szabadalmai, előadásai nemzetközi konferenciákon és egyetemi oktatói tevékenysége.

 

A Szenátus tiszteletbeli doktori, tiszteletbeli mesteri címet adományoz a műegyetemi hagyományok szerint azoknak a nemzetközi tekintélyt szerzett tudósoknak, akik kiemelkedő egyéni tudományos teljesítményük mellett a BME oktató-nevelő és tudományos munkáját hathatósan segítve hozzájárultak az egyetem kül- és belföldi megbecsüléséhez.

Yusuf Altintas, a vancouveri University of British Columbia professzora köszönetének adott hangot, amikor átvette a tiszteletbeli doktori címmel járó oklevelet Péceli Gábor rektortól. Gépgyártástechnológiával foglalkozó tudósként és a világ vezető repülőgépgyártó cége által az egyik legbefolyásosabb kutatóként számon tartott professzor a Műegyetemen zajló kutatómunka és egyetemi kiválóság megőrzésének jelentőségét emelte ki.

Yusuf Altintas több mint 30 éve végez kiemelkedő kutatást szerszámgéprezgések témakörében. Nagyban hozzájárult bonyolult marási eljárások optimálásához, melynek eredményeit a gépipar közvetlenül alkalmazza. Kiemelkedő eredménye a kompresszor és turbinalapátok megmunkálási idejének drasztikus csökkentése. Vezetője az 1986-ban általa alapított Gyártásautomatizálási Laboratóriumnak, amely mind a mai napig Észak-Amerika egyik legjobban felszerelt fémmegmunkálási laboratóriuma. A Royal Society of Canada tagja, a Stuttgarti Egyetem díszdoktora. A kutatási terület legnagyobb (majd 10 ezres) idézettségével rendelkezik – publikációi kiemelkedően járulnak hozzá a gépgyártástechnológia szakirodalmához. A repülőgépipar világvezető kanadai cége által rangsorolt hat legbefolyásosabb kutató egyike.
 

A BME külföldön is jól ismert műszaki felsőoktatásáról és tudományairól – osztotta meg benyomásait a Műegyetem nemzetközi tekintélyéről a tiszteletbeli doktori cím elfogadásakor Regis Réau, a Rennes-i egyetem professzora, hozzátéve, hogy ebben az egyetem mindenkori rektorainak és vezetőinek komoly szerepe volt és van. A CNRS Kémia Intézetének igazgatója elragadtatással beszélt a Műegyetemen zajló kutatásokról. Úgy vélekedett, hogy a magas színvonalon végzett tudományos kutatások adhatnak megoldást a Föld lakói előtt álló globális problémákra.

Regis Réau professzor 1962-ben született Franciaországban. A Toulouse-i egyetemen szerezte meg PhD fokozatát, majd egy Aachenben Humboldt ösztöndíjjal eltöltött év után visszatért Toulouse-ba, ahol 1996-ban habilitált. 1997-ben alapította meg a Rennes-i egyetemen a Foszfor- és Molekuláris Anyagok kutatócsoportját. Regis Réau a foszforvegyületek anyagtudományi alkalmazási lehetőségeinek kutatásában ért el nemzetközi szinten kimagasló eredményeket, miközben több mint tíz éve dolgozik együttműködésben egyetemünkkel. Ennek keretében számos közös cikk jelent meg, többségük a kémia legtekintélyesebb folyóirataiban. Munkái jelentősen idézettek, tudománymetriai mutatói kiemelkedőek. Munkái tudományos értéke mellett gyakorlati felhasználással is rendelkeznek, több szabadalmaztatott eljárása között van, amely alkalmazást is nyert. Tudományszervezői tevékenységei közül kiemelendő, hogy a CNRS Kémia Intézetének 2011 óta igazgatója.

 

Villamosmérnöki és információs technológiai kutatásokkal foglalkozik a szintén tiszteletbeli doktorrá avatott Jürgen Becker, a Karlsruhe-i Egyetem professzora. Jó és olcsó processzorok fejlesztésével foglalkozom – számolt be saját kutatásairól a digitális technika több tématerületének nemzetközileg elismert szaktekintélye, aki hosszú évek óta örömmel dolgozik a BME szakembereivel.

Prof. Dr. Ing. Jürgen Becker 1992-ben szerezte meg mérnök informatikusi diplomáját, majd 1997-ben PhD tudományos fokozatát, mindkettőt a Kaiserslauterni Egyetemen. 2001 óta a Karlsruhei Egyetem Villamosmérnöki és Információtechnikai Karán az Információfeldolgozási Tanszék tanszékvezető professzora. 2005-től 2012-ig az Egyetem oktatási rektorhelyettese, majd az Egyetem és kutatóközpontjainak összevonása révén 2009-ben létrejött Karlsruhei Technológiai Intézet (KIT) oktatási igazgatója. Több mint 250 rangos nemzetközi publikáció szerzője, illetve társ-szerzője. Rangos nemzetközi folyóiratok szerkesztő bizottságának tagja. A digitális technika több tématerületének nemzetközileg elismert szaktekintélyeként és a Karlsruhei Technológiai Intézet felelős vezetőjeként a két egyetem kutatási együttműködését és a BME-n folyó német nyelvű mérnökképzést 2001 óta rendkívüli aktivitással, hatékonyan támogatja.

 

Az internet, a mobiltelefonálás és a közösségi média hatásait vizsgálja James E. Katz, a bostoni egyetem professzora, aki a tiszteletbeli doktori cím után tartott köszöntőjében azt mondta: nem vált be azok jóslata, akik depressziótól, elmagányosodástól, a társadalmi felelősségvállalás visszaszorulásától tartottak az új média megjelenésekor. Ellenkezőleg – tette hozzá – barátságok, házasságok és gyermekek születtek az internetnek köszönhetően. Katz professzor három évtizede kutatja a világháló társadalmi következményeit.

Dr. James E. Katz a telekommunikáció neveléstudományi és szociológiai vonatkozásainak világszerte elismert vezető szakembere. Tágabb bölcsészettudományi tekintetben is elsőrangúan jelentős gondolkodó, akinek munkássága alapvetően formálta a jelenkor kommunikációs eszközeiről és szelleméről alkotott képet. Katz professzor meghatározó szerepet játszott a kommunikációtechnológia általános társadalomfilozófiájának megalkotásában. Az ezredfordulót követően Katz professzor több alkalommal vett részt a mobilkommunikáció társadalmi hatásairól szervezett hazai konferenciákon, illetve a BME által kezdeményezett tudományos rendezvényeken. Katz professzor tudományos hozzájárulása nagyban gazdagította az egyetemünkön folyó interdiszciplináris kutatások eredményeit.

 

Bízom abban, hogy továbbra is szívügyüknek tekintik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fejlődését, munkáját – fordult Péceli Gábor rektor az egyetem legrangosabb kitüntetése, a József Nádor Emlékérem átadásakor az oktatókhoz. A díjazottak kimagasló oktató-nevelő és tudományos munkájuk, és a Műegyetem fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységükért kapták a rangos elismerést. A kitüntetésben öten részesültek: dr. Hegedűs István, az Építőmérnöki Kar Hidak és Szerkezetek Tanszékének professor emeritusa, dr. Stépán Gábor, a Gépészmérnöki Kar Műszaki Mechanika Tanszékének egyetemi tanára, tanszékvezetője, dr. Török Ferenc DLA professzor, az Építészmérnöki Kar Középülettervezési Tanszékének egyetemi tanára, Dr. Horvai György, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékének egyetemi tanára, valamint Dr. Molnár Emil professzor, a Természettudományi Kar Geometria Tanszékének egyetemi tanára.

 

Hegedűs István 1965 óta a BME Vasbetonszerkezet majd Hidak és Szerkezetek Tanszékének oktatója, jelenleg Professor Emeritusa. Oktatói tevékenysége a vasbetonszerkezetek valamennyi területére kiterjedt, az elméleti és gyakorlati ismeretek összhangjának megteremtésével. Széleskörűen elismert az igényes elméleti, tudományos és gyakorlati szakértői tevékenysége, lektori és bírálói munkája, valamint önzetlen nevelő szerepe a doktoranduszok és poszt-doktorok segítése terén. Korábbi kitüntetései: Széchenyi Professzori Ösztöndíj, MTA Akadémiai Díj és Széchenyi-díj. A József Nádor Emlékéremben 50 éves kiemelkedő oktatói, kutatói és szakértői tevékenysége elismeréseként részesült.

 

Stépán Gábor 34 éve végez a BME-n iskolateremtő tudományos munkát és oktatja, neveli a fiatal gépészmérnök nemzedéket. Hazai és nemzetközi tudományos szervezetek tisztségviselőjeként és tagjaként, folyóiratok szerkesztőjeként, konferenciák szervezőjeként kiemelkedő szakmai közéleti munkát végez, elismert és megbecsült tagja a tudományos közéletnek. 18 éve megszakítás nélkül tanszékvezető, korábban a Gépészmérnöki Kar dékánja, a Kar doktori iskolájának vezetője, az MTA Műszaki Tudományok osztályának osztályelnöke. Az oktatásban bevezetője számos új tárgynak, szakfelelőse az angol nyelvű Gépészeti modellezés mesterszaknak. Nemzetközileg elismert kutató, a nemlineáris dinamika szaktekintélye. Nagyszámú hazai és nemzetközi kutatási projekt irányítója vagy közreműködője. A hallgatók által elismerten a BME egyik legnépszerűbb oktatója.

 

Török Ferenc építész professzor neve fogalom a kortárs magyar építészetben és építészeti közéletben. Alkotó építészként a 20. század második felének meghatározó egyénisége, aki elsősorban – az akkoriban különleges kihívást jelentő – templomépítő tevékenységével tűnt ki pályatársai közül. Építészeti munkásságával szorosan összefonódott közel fél évszázados műegyetemi tanári működése, amelynek eredményességét sikeres tanítványok sora fémjelzi, közöttük sok-sok Ybl Miklós-díjas, több Kossuth-díjas építész, egyetemi tanár. Építészeti tevékenységét tanári működésétől, közéleti szerepvállalásaitól különválasztani lehetetlen. Építészetről vallott gondolatait a Vallomások című portrésorozat róla szóló könyvében így foglalta össze: "Én az országúton mendegélő vagyok. Kicsit talán illeszkedő stílus az enyém, de az építészet mindig illeszkedés is. … a nagy egész harmóniáját talán éppen az illeszkedők teremtik meg." Az illeszkedés Török Ferenc építészetében és világképében nem formai viszonyulást jelent, sokkal inkább mély érzékenységet, társadalmi felelősséget, a tanítványok iránti tiszteletet, a jelenségek biztos etikai alapon való megközelítésénekmódját. Török Ferenc munkásságát számos elismerés övezi. 1982-ben több mint 20 éves építész-oktató munkásságáért és alkotó építészeti tevékenységért Ybl Miklós-díjat, 1995-ben kimagasló értékű építészeti – különösen templomépítő – munkásságáért, iskolateremtő oktató és alkotó tevékenységéért Kossuth-díjat kapott. 2010-ben Budavár Díszpolgára lett. Ezen elismerések mellett egy interjúban – feltehetően a díjak névadóinak Műegyetemi kötődése okán – meleg szavakkal emlékezik meg két, számára megkülönböztetett jelentőségű kitüntetésről: a Csonka Pál-éremről és a Kotsis Iván-emlékéremről, amelyeket alkotói és oktatói tevékenységéért vehetett át 2000-ben, illetve 2001-ben. A József Nádor-emlékérem is ennek a több évtizedes tanári pályának elismerése azért a példaértékű elkötelezettségért, amelyet Török Ferenc oktatói pályája során az "Alma Mater" iránt tanúsított.

 

Horvai György professzor 1949-ben született Budapesten. Vegyészmérnöki oklevelét a Budapesti Műszaki Egyetemen 1973-ban, alkalmazott matematikusi diplomáját az ELTE-n 1979-ben szerezte meg. 1980-ban lett a kémiai tudomány kandidátusa, 1991-ben a kémiai tudomány doktora. 2007-ben az MTA levelező tagjává választották. A vegyészmérnöki oklevél megszerzése óta a BME-n dolgozik, 1991 óta egyetemi tanár. 1994-ig az Általános és Analitikai Kémia Tanszék munkatársa, majd megalapítja a Kémiai Informatika Tanszéket, melynek 2005-ig tanszékvezetője. Közben 1997 és 2004 között az egyetem tudományos és nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese. A tanszéki összevonások után 2007 és 2012 között tanszékvezetői feladatot látott el a Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszéken. 2007 óta az MTA-BME Műszaki Analitikai Kémiai Kutatócsoport vezetője. Az MTA Analitikai Kémiai Bizottság elnöke 2010-ig, azóta az MTA Kémiai Osztály elnökhelyettese. Szakterülete az analitikai kémia. Számos nemzetközi szakmai szervezetben képviselte hazánkat. Az ionszelektív elektródok témakörében írt cikkei a szakterület leghivatkozottabb klasszikusai között vannak, jelentős eredményeket ért el az elválasztási módszerek és a határfelületek kutatásában is. Dr. Horvai György az Egyetemen végzett magas színvonalú oktató és kutató munkájáért, valamint a tudományos és szakmai közéletben kifejtett eredményes tevékenységéért részesült az emlékéremben.

 

Molnár Emil a geometria területén ért el jelentős eredményeket, nemzetközileg ismert vezető alakja a háromdimenziós homogén geometriák körében végzett vizsgálatoknak. Tudományos közleményeinek a száma 83, ezekre több mint 300 hivatkozást kapott, emellett közel félszáz egyéb a matematikát oktató és népszerűsítő munkája jelent meg. 47 éves oktatói tevékenysége során a matematikus és mérnök generációk nevelésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. 1990-től a BME Gépészmérnöki Kar Geometria Tanszéke a munkahelye. A Matematikai Intézet megalakulását követően a Geometria Tanszék tanszékvezetője 15 éven át. Tagja volt a BME TTK Kari Tanácsának, részt vett a BME TTK matematikus oktatási szakbizottságának és BME Matematika- és Számítástudományok Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács munkájában. A geometriai közéletet immár közel 50 éve szolgálja, a Bolyai János Matematikai Társulat tagja, egyesületi tag a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületében és a Geometria és Grafika Nemzetközi Társaság Magyar Tagozatában. Molnár Emil több évtizedes kiemelkedő tudományos, oktatói és tudományszervezési teljesítménye, szakmai közéleti szerepvállalása, a BME Természettudományi Kar életében játszott szerepe, és a Kar számára hasznos munkája alapján részesült a "József Nádor Emlékérem" kitüntetésben, amely egyben a magyar matematikus és mérnökképzésben kifejtett 47 éves kiemelkedő és sikeres munkájának elismerése is.

 

A Szenátus nevében Péceli Gábor rektor adta át a Sztoczek József Emlékérmet azoknak az egyetemi munkatársaknak, akik az igazgatásban, a gazdálkodásban, az üzemeltetésben, fejlesztésben több éven át nyújtott teljesítményükkel kiemelkedően szolgálták a Műegyetem érdekeit. A kitüntetésben tízen részesültek:

Bartos Andrea, az Építészmérnöki Kar Dékáni Hivatalának ügyvivő szakértője az Építészmérnöki Kar gazdasági és személyi ügyei, valamint projektfeladatai területén ügyvivőként végzett áldozatos, lelkes, elhivatott munkája elismeréséül.

 

Dr. Csőke Rita, a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság Jogi Osztályának vezető jogtanácsosa kiemelkedő elméleti és gyakorlati szaktudása, naprakészsége, kitartása, Egyetemünkön végzett példaértékű munkája elismeréseként.

 

Dr. Gagyi-Pálfi Edit, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Dékáni Hivatalának nyugdíjas adjunktusa az egyetem kötelékében több mint négy évtizeden keresztül végzett magas színvonalú munkája, és a kari oktatási adminisztrációban, az oktatásszervezés segítésében nyújtott kiemelkedő érdemei alapján.

 

Gyúró Angéla, a Természettudományi Kar Nukleáris Technikai Intézetének ügyviteli alkalmazottja a kiemelkedő színvonalon és példamutató elkötelezettséggel végzett titkárságvezetői munkája elismeréseképpen, mellyel nagyban hozzájárul az intézet által elért eredményekhez.

 

Kisné Terczy Beáta, a Központi Tanulmányi Hivatal műszaki ügyintézője hosszú és eredményes, a BME számítógépes oktatási adminisztrációjában végzett pályafutása elismeréseként.

 

Sallai Katalin, a Gépészmérnöki Kar Dékáni Hivatalának igazgatási ügyintézője megbízhatóan és lelkiismeretesen végzett szerteágazó munkájáért, amellyel a Kar jó hírének megőrzéséhez is hozzájárult (a kitüntetést nem tudta átvenni az ünnepi ülésen).

 

Dr. Sárközi Józsefné, a BME OMIKK Olvasószolgálati Osztályának könyvtárosa hosszú időn át végzett könyvtárosi életútjának, az egyetemért végzett kiváló munkájának elismeréséül.

 

Szabó Ferencné, az Építőmérnöki Kar Tartószerkezetek Mechanikája Tanszékének gazdasági ügyintézője az egyetemünkön több mint 10 éve gazdasági ügyintézőként folytatott, magas színvonalon végzett tevékenységéért.

 

Szabó Lajosné, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi Tanszékének gazdasági ügyintézője a tanszéken 44 éven át megszakítás nélkül, magas szakmai színvonalon végzett munkájáért.

 

Völgyi Lajos Istvánné, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének gazdasági ügyintézője négy évtizedes lelkiismeretes és magas színvonalú, segítőkész munkájáért, mellyel elősegítette a tanszék kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységét is.

 

A BME rektora Kovács Andrással, az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnökével közösen adta át az „Egyetemi Ifjúságért” (Pro Juventute Universitatis) kitüntetést azoknak, akik a hallgatók érdekében hosszabb időn keresztül kiemelkedő tevékenységet végeztek. A kitüntetésben hárman részesültek:

Kálmán László, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar biomérnök hallgatója a hallgatók érdekét segítő, precíz munkájáért.

 

Dr. Szabó András, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszékének egyetemi docense, dékánhelyettes a hallgatókért végzett áldozatos segítő tevékenységéért.

 

Dr. Tevesz Gábor, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének egyetemi docense, dékánhelyettes a kar, illetve az egyetem hallgatóiért végzett, kiemelkedő, hallgatóbarát munkájának elismeréseként.

 

Gyümölcsöztessék megszerzett tudásukat, magas szintű oktatói képességüket újabb és újabb mérnök nemzedékek ismereteinek gyarapítása révén hazánk és az egész emberiség javára – ezekkel a szavakkal adta át a habilitációs okleveleket Péceli Gábor rektor. Eredményes tudományos, alkotó és szakirodalmi tevékenységét, valamint magasszintű oktatói készségét kémiai tudományokban Hórvölgyi Zoltán (az ünnepi ülésen nem tudta átvenni az oklevelet), informatikai tudományokban Várady Tamás László, villamosmérnöki tudományokban Harmati István, fizikai tudományokban Halbritter András bizonyította.

 

 

 

Az életben a legteljesebb valósággá váljék, amit itt ma ünnepélyesen megfogadtak – fordult őszinte kívánsággal az ünnepi ülés végén felavatott doktorokhoz és mesterekhez Péceli Gábor rektor, levezető elnök.

A doktori iskolák tanácsai doktori (PhD) és mester (DLA) fokozatot ítéltek oda építőmérnöki tudományokban 13 fő részére, földtudományokban 1 fő részére, gépészeti tudományokban 20 fő részére, építészmérnöki tudományokban 2 fő részére, építőművészetben 6 fő részére, bio-, környezet- és vegyészmérnöki tudományokban 3 fő részére, kémiai tudományokban 11 fő részére, informatikai tudományokban 11 fő részére, villamosmérnök tudományokban 14 fő részére, gépészeti tudományokban 4 fő részére, közlekedéstudományokban 1 fő részére, fizikai tudományokban 7 fő részére, matematika- és számítástudományokban 4 fő részére, pszichológiai tudományokban 5 fő részére, gazdálkodás- és szervezéstudományokban 2 fő részére, filozófiai tudományokban 1 fő részére.
 

A doktori esküről és az oklevelek átvételéről szóló összes fotó itt található.

Péceli Gábor végül tudományos alkotómunkájukhoz sok sikert és kiemelkedő eredményeket kívánt az új doktoroknak, majd bezárta a Szenátus nyilvános ülését. "Vivat academia, vivant professores!”

(Fotó: Philip János)