A Műegyetem részvételével készült el a Fóton ünnepélyesen felavatott Élhető Jövő Park a Gyermekmentő Szolgálat Lovasterápiás és Oktató Központjában.

Az „energiasziget” beruházás célja a Lovasterápiás és Oktató Központ energiaellátásának biztosításán túl olyan terület létrehozása volt, ahol nem csak az áramszolgáltató, hanem a projektben részt vevő egyetemek oktatói és hallgatói is tapasztalatokat gyűjthetnek. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Áder János, Magyarország köztársasági elnöke is.  

Péceli Gábor, a BME rektora az egyetem társadalmi felelősségvállalására helyezve a hangsúlyt kiemelte, hogy a BME mint kutatóegyetem elkötelezett a társadalom és a gazdaság fejlődését szolgáló magas színvonalú kutatások végzésében, és örömmel vett részt a projekt előkészítésében. A parkban, ahogy Gróf Gyula, a BME Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék vezetője fogalmazott, integráltan történik többféle megújuló energia előállítása és felhasználása. A cél a szemléletformálás, a fiatalok bevonása, és a ma elérhető legkorszerűbb technológiák bemutatása működés közben. Ennek érdekében épült meg a látogatóközpont, ahol állandó kiállítás is látható a megújuló energiák, az energiahatékonyság, a decentralizált energetikai rendszerek, az energiatároló berendezések, az okos hálózati (smart grid) megoldások és az elektromos mobilitás témakörében.

A decentralizált energiatermelés tanulmányozására, a szélenergia (szélturbinák) mérésére, a napenergia vizsgálatára, illetve egy komplex decentralizált energiatermelő rendszer hálózati hatásainak elemzésére nyilvánította ki együttműködési szándékát a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Óbudai Egyetem.

A közel kétéves projekt megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésében Molnárné Dőry Zsófia, a Műegyetem doktorandusz hallgatója is részt vett 2012 tavaszán. Itt fogalmazódott meg a cél, hogy a helyben, megújuló energiaforrásokkal termelt elektromos és hőenergiát – a műszaki és gazdasági szempontokat figyelembe véve – energiatárolók, kisebb-nagyobb mértékben szabályozható fogyasztók (pl. szivattyúk) és egy számítógépes rendszer segítségével elsősorban az adott területen használják fel. Felmérték a helyi megújuló energialehetőségeket (napsütés, szélenergia, vízáramlási viszonyok, biogáz előállítási lehetőségek) és az energiafogyasztási igényeket. Energetikai számításokat végeztek és gazdasági elemzést készítettek. A fiatal kutató az Egyetemen ilyen rendszerek intelligens szabályozását kutatja és kezdte modellezni, így az itt megvalósult Élhető Jövő Park a modell validálására is alkalmas lehet a későbbiekben. Ez is jól mutatja, hogy a fóti Élhető Jövő Park egyben egyetemi kutatási, oktatási célokat szolgál.

A Lovasterápiás Központ energiaellátásának biztosítására komplex energiatermelő rendszert alakítottak ki, amelyben helyet kapott egy közel 100 m²-es, 15,6 kW teljesítményű napelemes kiserőmű és napkollektoros melegvíz-termelő rendszer, egy 20 kW teljesítményű szélerőmű, egy 14 kW-os hőteljesítményű levegő-víz rendszerű hőszivattyú és egy mikro-vízerőmű, amelynek érdekessége, hogy a vízterelő szerkezete is környezetbarát anyagból, vörösfenyőből készült. A megújuló energiaforrásokra mind egy napon belül, mind éves szinten jelentős termelésingadozás jellemző, ezért az áramtermelő berendezéseken felül egy 20 kW-os maximális teljesítményű magas hatásfokú ipari akkumulátor-telepet, valamint egy intelligens energiafelügyeleti informatikai rendszert is kiépítettek.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat oktatóközpontjában a mentálisan vagy fizikailag sérült gyerekeket segítik lovasterápiával, hogy ők is megtanuljanak önmagukról gondoskodni. E különleges helyen így egy csaknem teljesen autonóm, a nagy erőművektől és a közüzemi villamos hálózattól nagymértékben független rendszer jött létre. Az Élhető Jövő Park berendezéseivel a központ évi nyolcmillió forintos energiaköltséget takarít meg.

T.J.

Fotó: Philip János