Megújította együttműködési szerződését a BME és a MOL. A stratégiai megállapodás fő kedvezményezettjei a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, valamint a Gépészmérnöki Kar.
 

„Felgyorsult világunkban minden felsőoktatási intézménynek növekvő dinamizmussal kell az új oktatási, kutatási kihívásokhoz alkalmazkodnia. Ez utóbbinak elengedhetetlen feltétele a stabilitás és a kiszámíthatóság. Örömmel látjuk, hogy az ország legnagyobb vállalata felismerte ezt, és immár hagyományt teremtve fűzi szorosabbra a műszaki és természettudományos felsőoktatáshoz kötődő szálait” – hívta fel a figyelmet köszönő beszédében Péceli Gábor, a BME rektora azon az ünnepélyes aláírási ünnepségen, amelyen a MOL öt vezető hazai egyetemmel kötött stratégiai megállapodást, vagy újította meg már létező szerződését. A MOL az elkövetkező három évben félmilliárd forint értékben járul hozzá az intézmények működéséhez, valamint a szakemberképzéshez. A BME első embere nyomatékosította, hogy „kétszer ad,” aki a visszafogott felsőoktatási támogatások idején ad segítséget. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem polgárai nevében kifejezte az intézmény szándékát, hogy az oktatók-kutatók a lehető legmagasabb színvonalon végzik munkájukat, nemcsak a vállalat, hanem az egész ország javát szolgálva.

Fasimon Sándor, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója a nemzetközileg is versenyképes tudással rendelkező szakemberek képzésének szükségességéről beszélt. Kiemelte, hogy vállalata a legnagyobbakkal versenyez, és jelenleg igen nehezen találnak geológust, olajipari mérnököt, vegyészmérnököt. „Sajátos ellentmondás, hogy Európa egyik legkomolyabb gondja a munkanélküliség – ecsetelte a nehézségeket az igazgató –, amit nem lehet pusztán a válságra fogni: a jelenlegi oktatási rendszer strukturális gyengeségekkel küszködik. Közelebb kell hozni a gazdaságot és az oktatást.” Az európai iparnak – együttműködve a politikával, a kutatással és a képzéssel – egy sor intézkedést kell megvalósítania a munkaerőpiac, az innováció, a tudomány és az oktatás területén, hogy az versenyképessége érdemileg javuljon. Az ügyvezető szerint vonzóvá kell tenni a felsőoktatási intézmények műszaki és természettudományi karait, szakjait, és ennek leghatékonyabb módja az olyan tudás átadása, amellyel a végzettek helyt tudnak állni a munkaerőpiacon. Jövőképet kell adni a fiatal tehetségeknek. A MOL legnagyobb értéket termelő üzletága éppen a kutatás-termelés (upstream), amely szintén a tudásra épül. Számos régióban vannak ígéretes lehetőségek, például Irakban, Pakisztánban vagy Oroszországban, ahhoz azonban, hogy ebből a cég profitáljon, jól képzett szakembergárdára van szükség. „Az olaj a fejekben születik” – idézte az iparági mérnökök kedvelt mondását a MOL ügyvezető igazgatója.

A BME-vel kötött stratégiai megállapodás értelmében a vállalat szakemberei részt vesznek a képzésben a hallgatók megfelelő gyakorlati ismereteinek megszerzéséért. A gyakorlati tárgyak, a résztárgyak oktatása, a közös labor- és mérési gyakorlatokban történő együttes munka az Egyetem, valamint a MOL telephelyein zajlik.

Új szakok előkészítése is elindulhat. A gépészmérnöki és energetikai mérnöki alapszak (BSc) keretében a szénhidrogén-ipari üzemeltetési, karbantartási és irányítástechnikai ismereteket is tartalmazó tantárgyak programját és indításának ütemezését készítik elő. A gépészmérnöki, valamint az épületgépészeti és eljárás-technikai gépészmérnöki mesterszakok (MSc) keretében MOL-specifikus szénhidrogén-ipari ismereteket tartalmazó tantárgyak indítását kezdeményezik.

A MOL hozzájárul az egyetem stratégiai céljainak eléréséhez, szakmai és anyagi támogatást nyújt a Vegyészmérnöki és Biomérnöki, valamint a Gépészmérnöki Kar munkájához, az oktatást- kutatást segítő infrastruktúra fejlesztéséhez és oktatási programok kialakításához. Lehetőséget teremt egyetemi oktatók és kutatók részére az ipari és a nagyüzemi tapasztalatok megszerzésére. A vállalat már eddig is több száz hallgatónak nyújtott szakdolgozati konzulensi és gyakornoki lehetőséget, szakemberei pedig meghívott előadóként oktatnak a nappali és a levelező tagozaton, valamint a különböző továbbképző és szakmérnöki tanfolyamokon. E célok megvalósítása továbbra is fontos mindkét fél számára. A vállalat a tevékenységi körében előállított, a kőolajipari és petrolkémiai laboratóriumi gyakorlatok végzéséhez szükséges anyagokat is biztosítani fogja, valamint a műszaki fejlesztési célkitűzései megvalósításához kapcsolódóan tudományos kutatási megbízásokat adhat a BME-nek.

Faigl Ferenc, a Vegyészmérnöki Kar dékánja a bme.hu kérdésére válaszolva kiemelte, hogy a mai megállapodás az eddigi együttműködés szerves folytatása, és fontos gyakorlati segítséget jelent számos területen. Ilyen például a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Félüzemi Laboratóriumának felújítása és átköltöztetése a K épület alagsorából DCs épületbe. A költöztetés (http://kkft.bme.hu/dcskoltozes ) régóta esedékes, az ehhez kapcsolódó munkák már 2012 augusztusában megkezdődtek, így a MOL támogatása nagyon jókor jött.
Hasonló tartalmú nyilatkozatot tett Czigány Tibor, a BME GPK dékánja, hangsúlyozva, hogy egyebek mellett a karon létesült félüzemi laboratóriumok (azaz, alkalmazott kutatásoknak helyet adólétesítmények) fejlesztésére szándékoznak fordítani a MOL támogatásából.

„Okos embereknek nem hímes szavak, hanem erős valóság tetszenek” – Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár Pázmány Péter szavaival indította beszédét, amelyben az egész magyar felsőoktatás nevében köszönte meg a jelentős anyagi támogatást. Hozzátette, a magyar felsőoktatás pilléreként álló egyetemek olyan segítséget kapnak a vállalattól, amely ugyan elsősorban a kutatómunkát segíti, ám a mesterképzésen és a doktori programokon keresztül átszűrődik az oktatás teljes folyamatába. Ez a hallgatóknak és kutatóknak egyaránt nagyon sokat jelent, hiszen így perspektívát nyújtó programokba kapcsolódhatnak be. „A támogatás hagyománya évekre tekint vissza, egyetemi rektorként magam is tapasztaltam, hogy a MOL-ra mindig lehetett számítani” – emlékezett vissza az államtitkár, és reményét fejezte ki, hogy más hazai cégek is követik a példát. „Minden hazai egyetem nyitott arra, hogy gyakorlati célokat szem előtt tartva képezzen szakembereket, és a kétoldalú partnerkapcsolatok hozzájárulnak ahhoz, hogy kinevelődjön a hiány-szakterületek utánpótlása is” – fogalmazott Klinghammer István, az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkára.

HA-TJ