A „magyar szerves kémiai tradíciót” ünnepelte a Műegyetem és ipari partnerei a „100/75 éves az első hazai szerves kémia és technológia tanszék” elnevezésű ünnepi ülésen.

„A BME Szerves Kémia és Technológia Tanszéke olyan meghatározó szakmai köröket és iskolákat egyesít, amelyek az utódoknak is példát mutatnak a Műegyetem ügyének magas színvonalú képviseletére. Ma is azt a szellemet és célokat követjük, és úgy, ahogyan ők ezt mutatták. Ez a szellemiség vezesse Önöket továbbra is, és járuljanak hozzá a BME hírének öregbítéséhez, elismertségéhez és tekintélyének emeléséhez” – e szavakkal nyitotta meg a Műegyetem rektora azt a konferenciát, amelyet az első hazai szerves kémia tanszék, a Műegyetem Szerves Kémia Tanszéke alapításának centenáriumi, valamint Szerves Kémia és Technológia Tanszéke alapításának 75. évfordulója alkalmából rendezett a BME VBK a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében. A hét éve egyesült két oktatói-kutatói egység számos kiválóságot adott a magyar és a nemzetközi tudományos közösségnek. A Nobel-díjas Oláh György, aki szintén a Szerves Kémia Tanszéken kezdte pályáját, levélben köszöntötte az egyesült tanszékeket.

A Szerves Kémia és Technológia Tanszék első 100 évéről Huszthy Péter egyetemi tanár, az MTA levelező tagja tartott előadást. A Szerves Kémia Tanszéket 1913-ban alapította Zemplén Géza, aki a szintén Nobel-díjas Emil Fischer tanítványa volt és 43 évig állt a tanszék élén. Oktatási tevékenysége mellett világviszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el főként a cukrok és glikozidok kémiájával foglalkozva. Zemplén Géza volt a megalapozója a tanszék – azóta is hagyományosan erős – ipari kapcsolatainak is. A Szerves Kémia és Technológia Tanszék elődjét 1938-ban alapították Textilkémiai Tanszék néven. Első tanszékvezetője a Zemplén-tanítvány Csűrös Zoltán, a textil- és polimerkémia kiválósága volt. Az oktatási profil bővülésével 1946-ban a tanszék neve Szerves Kémia és Technológia Tanszékre változott. A két tanszék 2006-ban Szerves Kémia és Technológia Tanszék néven egyesült, vezetője Keglevich György professzor lett.

A tanszéknek jelenleg 15 aktív kutatója van, közülük hatan akadémiai kutatócsoportban dolgoznak. „A hatékony doktorképzés egyik záloga, hogy a doktoránsok félévente beszámolnak előmenetelükről” – erről már Keglevich György tanszékvezető számolt be az ünneplő hallgatóságnak. A professzor kiemelte a külsős oktatók szerepvállalásának jelentőségét a vegyész, a biomérnök és a környezetmérnök szakokon. „Itt indult először az országban Msc képzés Gyógyszervegyész-mérnöki szakon – tette hozzá –, és az itt végzetteknek nincsenek elhelyezkedési gondjaik.” Az egyesült tanszéken öt nagyobb kutatócsoport működik, ilyen például a Szerves Kémián a „Bioorganikus kémiai kutatások”, a Kémia és Technológián pedig a „Gyógyszerkészítmények technológiája”. „Egyre nehezebb OTKA-pénzeket nyerni” – nehezményezte Keglevich professzor, aki beszámolt arról is, hogy 2012-ben 74 szakdolgozatot illetve diplomamunkát írtak a tanszéken, és 85 cikk, könyvfejezet vagy szabadalmi bejelentés született. A tanszékvezető beszélt még az utánpótlási gondokról és a legtehetségesebb doktoránsok megtartásának jelentőségéről, a fiatalításról valamint a szenior kollégák megbecsülésének szükségszerűségéről. Kiemelte az ipari szakemberek bevonásának óriási szerepét.

Az ülésen az egyetem vezetői, munkatársai és a tudományos közösség jeles képviselői mellett részt vettek a tanszék kutatási együttműködési partnerei: az EGIS, a Richter Gedeon, a Sanofi és a TEVA gyógyszergyár vezető tisztségviselői. Nevükben Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója és Szentpéteri Imre, az Egis kutatási igazgatója ígérte a plénum előtt, hogy az egyetem oktatási színvonalát a maguk eszközeivel továbbra is segítik, megerősítve támogatásukat. Óriási szükség van a gyógyszer- technológiai képzésre – hangzott el.

A rendezvényen Pierre Faury, a Sanofi gyógyszervállalat magyarországi igazgatója mintegy 50 millió forint értékű eszközadományt  –  vegyipari technológiai és analitikai műszereket  –  adott át jelképesen a születésnapját ünneplő tanszéknek és Faigl Ferencnek, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar dékánjának. Az átadott műszerek segítik a karon folyó kutatómunkát és hozzájárulnak a diákok naprakész kémiai és technológiai tudását biztosító gyakorlati képzés erősítéséhez.

A tanszéken jelenleg folyó egyéb izgalmas kutatásokról és elért eredményekről az eseményhez kapcsolódó poszterszekcióban tájékozódhattak az érdeklődők.

T.J.

Fotó: Philip János