Wolfgang Kessler-díjat kapott Kormosné Bugyi Zsuzsanna, az Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék tanársegédje.

„Nagyon sok ember allergiás bizonyos élelmiszerekre, vagy más jellegű élelmiszerekkel összefüggő betegsége van, például lisztérzékenysége. Ma még nincsenek erre hatásos gyógyszerek, az egyedüli lehetőségük, hogy olyan diétát tartanak, ami nem tartalmazza az allergén élelmiszert” – ecsetelte a bme.hu kérdésére a fiatal kutató. "Az élelmiszer-allergia analitikájához kapcsolódik a dolgozatom témája, amely PhD disszertációm is volt egyben.”

Ez eléggé aktuális problémakör, nemzetközi szinten is sokan foglalkoznak a kutatásával. Az allergiás betegek védelmében alkották meg az élelmiszerjelölési törvényeket, de ezek pontos betartásához az élelmiszerek allergéntartalmát analitikai módszerekkel kell vizsgálni. E vizsgálatoknak a módszertan és a szabályozás tekintetében is vannak korlátai, de az egyik legnagyobb akadály, hogy nincsenek megfelelő referenciaanyagok ezekhez a mérésekhez. „A doktori munkámnak az volt a fő célja, hogy olyan referenciaanyagokat hozzunk létre, amelyek valós élelmiszermátrixban tartalmaznak allergén fehérjéket, és így próbáljunk közelebb kerülni a probléma megoldásához” – hangsúlyozta a díjazott. Az élelmiszermátrix az adott élelmiszer összes összetevőjéből kialakuló jellemző, ezen összetevők aránya és a közöttük kialakuló kölcsönhatások szabják meg egy adott élelmiszer fő fizikai-kémiai tulajdonságait. A referenciaanyagban pedig a mérendő molekulák – ebben az esetben fehérjék – ismert mennyiségben fordulnak elő, így az alkalmas összehasonlításra a méréseknél.

A doktori kutatás az Európai Unió 6. Keretprogramja által finanszírozott MoniQA Kiválóság-hálózat Allergén Munkacsoportjának keretében zajlott. A témában a BME kutatóit Tömösközi Sándor vezeti, akinek ebben a témában első doktorandusza volt Kormosné Bugyi Zsuzsanna. „A mi csoportunk főként gabonavizsgálatokat végez. Ez már évtizedek óta folyik, de az EU-s támogatástól fellendült ez az új terület is. A csoport létszáma szépen nőtt, az egyre csatlakozó hallgatók között sokan remek TDK eredményeket is elértek – idézte fel a közelmúlt eseményeit a fiatal tudós.

A kutatások eredményeként megszületett elsődleges anyagot még fejleszteni kell, sok későbbi feladatot ad. A referenciaanyagokkal kapcsolatban nagy nemzetközi szakmai vita is zajlik. Az egyetem kutatócsoportja tagja lett egy kifejezetten ezzel a szakterülettel foglalkozó nemzetközi munkacsoportnak is. „Egy referenciafejlesztésen belül sok vitás kérdés van az optimális megoldásokról” – hangsúlyozta a díjazott. „Egyrészt a meglévőket fejlesztjük tovább, másrészt újakat is szeretnénk létrehozni. Az analitikai módszergyártóknak, élelmiszergyártóknak, a szabályozás területén dolgozóknak, a kutatóknak – beleértve a klinikai kutatásokat folytatókat is – más és más szempontjaik, érdekeik vannak, ezért a konszenzus kialakítása nagyszabású, sok munkával járó feladat.”

A fiatal kutató az oktatásból is kiveszi részét. „Doktoráns korom óta oktatok, eleinte főleg laborgyakorlatokat tartottam” – mesélte. „Most már szabad előadásokat is tartanom, amit nagyon szeretek, mert ilyenkor látja az ember a feladat nehézségét. Amikor hallgatóként ül be az órára, nem érzékeli, hogy az előadónak komoly munkája van mögötte. Vannak TDK-zó és diplomázó hallgatók is, akikkel együtt dolgozom. Ezt különösen szeretem, mert jó látni, ahogyan fejlődnek és tanulnak és jó érzés utána tudni azt, hogy ebben van egy kis részem nekem is.”

Kormosné Bugyi Zsuzsannát az elkövetkező hónapokban nélkülözni fogja mind a tanszék, mind a hallgatói. Egy évig ugyanis Amerikában, a nebraskai egyetem világszínvonalú allergén kutatócsoportjában dolgozik majd. „Nagyon örülök, hogy sikerült ösztöndíjat kapnom. Egy ilyen ösztöndíj több szempontból is hasznos. Új helyeket ismerhetünk meg, kapcsolatokat lehet építeni, ezek egy fiatal kutatónak elengedhetetlenek.” Az utazást a Rosztoczy Alapítvány tette lehetővé. „Hálás vagyok az alapítványnak, mert segítségével vegyészmérnök férjemmel együtt mehetünk, aki az egyetem egy másik tanszékén fog szerves kémiával foglalkozni. Egyébként nagyon sok utazás volt az EU-s projekt alatt is, mert a kutatás mellett adminisztratív feladatokat is vállaltam. Ez is bátorított arra, hogy pályázzak külföldre.”

-ha-

Fotó: Pintér Erik