A BME VIK fiatal és sikeres oktató-kutató szakembere ösztöndíjasként töltött hét hónapot a japán Tsukubában, ahol az elektrokémiai migráció témájában végzett kutatásokat.

Medgyes Bálint okleveles villamosmérnök, okleveles mérnök-közgazdász, a BME Villamosmérnöki tudományok doktori iskolájának hallgatója és a Villamosmérnöki és Informatikai Kar oktatója, akinek tudományterülete az elektrokémiai migráció. Előbb elnyerte a BME Kutatói Pályázatának oklevelét, majd 2011-ben a BME Kutatói Pályázatán „Kiváló tudományos műhely” címet kapott három kutató társával együtt. 2012-ben és 2013-ban „Nyilvános megjelentetés díjat” nyert egyéni kategóriában. A Campus Hungary program keretében féléves részképzési lehetőséget kapott Japánban, és elnyerte a japán National Institute for Material Science hét hónapos ösztöndíját is.

„Az autóiparban is használt mikroáramkörök tesztelésekor azt vizsgáljuk, hogy a rendszer hogyan viselkedik a különböző környezeti igénybevételek hatására, például ha működés közben nedvesség éri, és ennek következtében zárlat keletkezik. Az ilyenkor fellépő hibajelenségek egyik kiváltó oka az elektrokémiai migráció lehet, ez egy kevésbé ismert tudományterület, ahol a tudósok is sokszor a sötétben tapogatóznak. Mondhatni, Sherlock Holmes detektívként próbálják megfejteni a hibamechanizmusokat” – foglalta össze a frissen hazatért kutató és oktató szakmai munkája hátterét. A jelenséggel a hétköznapi életben gépjárművezetés közben is találkozhatunk. Kritikus hiba lehet, ha elromlik az ABS, vagyis a blokkolásgátló fékrendszer, vagy éppen az ESP, vagyis a menetstabilizátor elektronikája. „Egy-egy ilyen hiba bekövetkezése katasztrofális kimenetelű lehet, éppen ezért olyan fontos, hogy a jelenséget minél részletesebben ismerjük” – tette hozzá Medgyes Bálint.

A kutató Japánban készítette el a témáról írt doktori disszertációját a Campus Hungary program, valamint a BME és a National Institute for Material Science (NIMS) intézetek közötti csereprogram kiválasztottjaként. Ösztöndíjasként jól felszerelt laborokba kapott „mikroszkóp-időt”, amire Magyarországon nem, vagy csak korlátozott mértékben lenne lehetősége. Visszaemlékezve a Távol-Keleten tett utazására, Medgyes Bálint különleges kulturális élménynek minősítette a tapasztaltakat. Egy új, az eddig általa ismerthez képest más világot ismert meg. „Bevallom, nagyon izgultam, amikor belevágtam a programba. Két hónapig tartott, amíg egyáltalán kiismertem magam a hétköznapi dolgokban, kezdve a közlekedéstől egészen a bevásárlásig. Az itthoni rohanó, stresszes hétköznapokról átváltottam Japán mozgalmas, gigantikus, ugyanakkor rendszerezettebb és átláthatóbb világába. Furcsa volt, ugyanakkor a kerek egész egy pici darabjának éreztem magam. Az volt a benyomásom, hogy a japán nép talán kevésbé vendégszerető, mint a magyar, de mindenki nagyon kedves és segítőkész volt, annak ellenére, hogy engem is idegenként kezeltek.” Bálint hozzáfűzte, hogy a magyarsága és a Műegyetem, mint márkanév jól csengett. "Aki ismerte az országunkat, szinte kivétel nélkül megemlítette a híres zeneszerzőinket és neves matematikusainkat is.”

Medgyes Bálint a kint végzett szakmai munka idején több ajánlatot is kapott japán vállalatoktól. Ő mégis úgy döntött, hogy hazajön. „Nemcsak a család és a barátok vonzottak haza” – sorolta az okokat. „Ígéretet tettem magamnak és a Műegyetemnek, azaz a tanszéknek, hogy itthon folytatom a munkát. Ha abba kellene hagynom a kutatást, az egyet jelentene azzal, mintha megfulladnék” – vallotta be. „Nehéz döntést hoztam meg – folytatta –, már csak azért is, mert külföldön sokkal kiszámíthatóbb a kutatói életpálya, mint itthon. Talán éppen ez az oka, amiért a legtöbb magyar fiatal úgy dönt, hogy nem erre a pályára lép” – vélekedett. Szerinte Magyarországon hiányzik a kiszámítható pályaív, a kutatói fizetések pedig jóval elmaradnak a kívánatos mértéktől. Mindezek mellett a sikerhez a tehetségen kívül nagy adag szerencse is kell. „Sokakban nincs meg a motiváció ehhez a rögösebb úthoz. Ezt a pályát ma inkább azok választják, akik kellően fanatikusak és elhivatottak a szakma iránt” – összegezte véleményét. Medgyes Bálint arra bíztatta a hallgatókat, hogy minden lehetőséget ragadjanak meg: „hajdanán a mestervizsga előtt álló inasoknak is azt tanácsolták, hogy menjenek, lássanak világot, gyűjtsenek tapasztalatot, találjanak ki új módszereket, miközben egyet sosem szabad elfelejteniük: hazajönni.”

T-S.Z.

Fotó: Philip János