Ötvenedik születésnapját ünnepelte a magyar elektronikai ipart kiemelkedően segítő Elektronikai Technológia Tanszék.

Mindaz, ami az elmúlt ötven évben a tanszéken történt, szerves kapcsolatban áll az iparral, amely eközben hihetetlen ütemű fejlődésen ment át – jelentette ki Péceli Gábor rektor ünnepi köszöntőjében. Az egyetem vezetője szerint nemcsak az egyetem és az ipar közötti együttműködést megfelelően szabályozó környezetre, hanem az imponáló fejlődési ív további szakmai és anyagi támogatására is szükség van a közös sikerek eléréséhez, a fejlesztések megvalósításához.  „Ez a záloga a tanszék naprakész oktatógárdája megőrzésének, valamint az innen kikerülő szakemberek magas színvonalú képzésének” – hangsúlyozta a BME első embere a félszáz éves Elektronikai Technológia Tanszék nagy létszámban megjelent ipari partnerei előtt.

Vajta László, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) dékánjaúgy vélekedett, hogy Magyarország ma nagyhatalom az elektronikai gyártás területén, köszönhetően az egyetem, illetve a VIK és tanszékei számára is meghatározó ipari kapcsolatoknak. Az Elektronikai Technológia Tanszék egyedülálló kompetenciákat képvisel: olyan technológiákkal foglalkozik, amelyek valamennyi elektronikus készülék előállításában kulcsfontosságúak – jelentette ki a kar vezetője. Harsányi Gábor tanszékvezető a bme.hu kérdésére kifejtette: „a tanszék valóban unikálisnak tekinthető, hiszen az elektronikai technológiában nagyon sok részterületet fed le.” Hallgatóik számos olyan területtel ismerkedhetnek meg, amellyel az iparban találkozni fognak, s mindezek gyakorlati oktatása a tanszék több mint tíz laboratóriumában biztosítható. A születésnapi ünnepségen Péceli Gábor is meghatározó hallgatói emlékként idézte fel a tanszék „hallgatók felé forduló” tanári gárdáját, és a segítségükkel megvalósult, élményként megmaradt laborfeladatokat.

Harsányi Gábor szerint a tanszék egyediségét nem az általuk képviselt technológiai területek adják, hanem az, hogy mindez egy oktatási intézményben található, ezzel „még Közép-Európában sem sokan dicsekedhetnek.” A tanszékvezető hozzátette, hogy a nyugati egyetemek „elmentek a szilícium, a félvezető technológia felé, és nem nagyon foglalkoznak például szereléstechnológiával, pedig a cégek értékelik ezt a területet is.” „A rendszerváltáskor összeomlott a hazai elektronikai ipar, és ez az oktatásba jelentkezőkön is meglátszott, amíg fel nem futott újra ez az igény” – mesélte Harsányi Gábor, akit büszkeséggel tölt el, hogy több nagy ipari partnerük is jelezte: azért nem rögtön a Távol-Keleten terjeszkedtek, mert eljöttek ide az egyetemre, a tanszékre, és itt találtak olyan partnereket, akik a nekik szükséges oktatási területtel foglalkoznak. A tanszékvezető e cégek itt tartásában szán a tanszéknek nagyobb szerepet.

„Kutatás-fejlesztésben nem szárnyaljuk túl a legnagyobbakat az iparban, de a kis- és középvállalatok prototípusokat rendelhetnek meg tőlünk, a nagy cégeknek pedig olyan vizsgálati technológiákat tudunk szolgáltatásként kínálni, amibe nekik nem feltétlenül érdemes befektetniük, nálunk azonban elvégezhető” – szolgált újabb adalékkal Harsányi Gábor a tanszék és az ipari partnereik közötti gyümölcsöző kapcsolathoz (ezt erősítette az ünnepségen telt ház előtt zajló ipari kerekasztal is, ahol a tanszék több mint egy tucat partnere képviseltette magát, köztük például a Bosch, a Continental, az NI, a Jabil, a Sanmina, az  Infineon vagy a Flextronics – a szerk.). A tanszékvezető elmondta, hogy olyan területeket is próbálnak megtartani az oktatásban (pl. a régen hagyományos kerámiaalapú áramkörök, vékonyréteg áramkörök, technológiák), amelyekkel a nálunk működő cégek nem dolgoznak, mert az országba már készen érkeznek az ilyen elektronikai alkatrészek. „De nekünk érdemes megtartani ezeket is, hogy ne veszítsünk el egy olyan területet, amellyel máshol még dolgoznak, és a hallgatóknak látniuk kell ilyen technológiát is” – hangsúlyozta Harsányi Gábor.

Harsányi Gábor a bme.hu-nak hozzáfűzte, hogy a tanszék tudományos vonalon kiemelhető területei közé tartozik például a manapság favorizált nanotechnológia és szenzorika. Bár az utóbbi időben visszaesett a doktoranduszok aránya, elég kevesen jönnek már MSc-re is – panaszkodott a tanszékvezető, aki a doktoranduszokat mindig a partnerek által kezdeményezett területeken próbálja foglalkoztatni, akár az alkalmazások szintjén, akár az alapkutatásban. „A válság kezdete óta tőlünk is elment 8-10 fiatal, akikben rengeteg munkánk fekszik” – jegyezte meg Harsányi Gábor, azzal, hogy sokat számít ugyan a pezsgő tanszéki élet, de érthető módon inkább karrierlehetőségekkel és megfelelő díjazással lehet ezt a területet is vonzóvá tenni a fiatal kutatók számára.

A kutatási területeket és eredményeket firtató kérdésünkre a tanszékvezető elmondta, „örökzöld téma” például a dendritek és whiskerek kutatása, hiszen újabb és újabb anyagszerkezeteken újabb és újabb mechanizmusokkal keletkeznek zárlatok, amelyek az egyes áramkörök megbízhatóságát befolyásolják. Egy autóban ez életeket is követelhet – hívta fel a figyelmet Harsányi Gábor (a bme.hu ebben a témában nemrégiben készített interjút a tanszék egy fiatal, Japánból hazatért ösztöndíjas kutatójával – a szerk.). A tanszékvezető kiemelte, hogy ez olyan, a megbízhatóságra összpontosító alapkutatási kérdés, ami nagyon érdekli a cégeket.

Az elektronikai iparban is egyre fontosabb az energiatakarékos technológiák alkalmazása a gyártásban – említette a tanszék egy másik kompetenciaterületét Harsányi Gábor. Itt a környezetkímélő eljárásokra, hőkezelési folyamatok (pl. forrasztás) energia igényének csökkentésére gondolhatunk – foglalta össze. Szintén fontos megbízhatósági kutatási területnek minősítette az ún. intermetallikus vegyületek vizsgálatát. Ezek olyan, adott kémiai összetételű fémvegyületek – magyarázta Harsányi Gábor –, amelyek ötvözeteken belül képződnek, és üregek keletkezését, vagy a kötés roncsolódását idézhetik elő. Itt is nagyon fontos az újabb anyagok  kölcsönhatásainak leírása, a kötések degradációját okozó folyamatok megértése. Az anyagvizsgálat és a hibaanalitika területén spin-off cégen keresztül végeznek „nyomozást” megbízhatósági hibák után kutatva az iparból vagy vevői reklamáció miatt visszajött termékekben, sőt, a nanotartományban is végeznek anyagvizsgálatokat.

A lézeres technológiának is nagy hagyománya van a tanszéken – említett egy újabb kompetenciaterületet Harsányi Gábor – sőt, gyártáshoz kapcsolódó termelési informatikát is oktatnak. A tanszékvezető végül az orvosi alkalmazásokkal egészítette még ki a képet, amellyel személy szerint ő is foglalkozott, és amelyen keresztül a tanszék oktatói részt vettek az orvosbiológiai mérnökképzésben. Külön laboratóriumi infrastruktúra áll ennek szolgálatában a tanszéken, ahol vércukor- és véroxigén-szint folyamatos mérésére alkalmas eszközöket, illetve olyan mérőrendszereket fejlesztenek, amelyekben kémiai reakciókat lehet katalizálni. Harsányi Gábor kiemelte, hogy e vizsgálatok középpontjába két újítást helyeztek: az egy csepp vérből minél több információ kinyerésére szolgáló, minél szélesebb körű analízist végző, többszenzoros rendszerek alkalmazását, ill. a non-invazív analitikai eljárásokat. A tanszékvezető büszkén említette, hogy a magzati véroxigén-szintet mérő eszközük nyomán szabadalom és szakmai díjak is születtek.

Az Elektronikai Technológia Tanszék meghatározó erőt képvisel az MTA Műszaki Tudományok Osztályában is – így fogalmazott Stépán Gábor osztályelnök az ünnepségen. „Jó lenne, ha ezt a pozícióját megtartaná a tanszék" – vont végül mérleget Harsányi Gábor. „Erre törekedtünk az elmúlt ötven évben, és erre fogunk a jövőben is.”

-BK-

Fotó: Pápay Levente, Philip János