BME ITS Zrt. néven hasznosító vállalkozást hozott létre a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar. Kovács András cégvezető és Horváth Zsolt Csaba vezérigazgató adott interjút a bme.hu-nak.

„A vállalat hármas céllal jött létre. Elsődlegesen azért, hogy a BME minél több kutatás-fejlesztési projektben vehessen részt szakértőként. Ezen felül azért, hogy segítse az egyetemen létrejövő szellemi termékek hasznosítását, továbbá, az alapító kar profiljával összhangban, a kar oktatói-kutatói minél több (vasúti) tanúsítási tevékenységben vegyenek részt” – összegezte a motiváló tényezőket Kovács András cégvezető (képünkön).

A gazdasági társaság létrehozásának ötlete egy évvel ezelőtt vetődött fel, a kezdeményezést több körös egyeztetést követően végül a 2013. áprilisi szenátusi ülésen fogadták el. A decemberi cégbírósági bejegyzést a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, mint - az egyetemmel kapcsolatban e tekintetben - fenntartó jogokat gyakorló jóváhagyása előzte meg.

„A magánszemélyek által birtokolt gazdasági társaságokhoz képest az egyetemi tulajdonú vállalatra más, sokszor szigorúbb szabályok vonatkoznak” – fejtette ki Kovács András. „A társaság közvetetten állami tulajdonban van, ezért például az Állami Számvevőszéknek, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (KEHI) is joga van ahhoz, hogy közvetlenül vizsgálja a céget.” A vállalat nonprofit szervezetként működik: nem jövedelemszerzés, hanem közös szükségletek kielégítése az elsődleges feladata. Tevékenységei között olyan célok szerepelnek, mint a kutatás-fejlesztés elősegítése, valamint a műegyetemi tudástőke értékesítése. Nonprofit szervezetként a Zrt. profitját nem osztja fel, alaptevékenységére fordítja.

„A Zrt. megalapításakor az is motivált minket, hogy gazdasági társaságként részt vehessünk olyan tendereken, pályázatokon, amelyeken az egyetem, mint költségvetési szerv nem indulhatott, pedig a sikerhez szükséges szürkeállomány a rendelkezésünkre állt. Ezzel jelentős forrásoktól és szakmai tapasztalatszerzési lehetőségektől estünk el” – folytatta Kovács András az okok összefoglalásakor. „Ugyan a társaság a KJK kezdeményezésére jött létre, profiljában nem kizárólag közlekedéssel összefüggő mérnöki tevékenység szerepel” – fűzte hozzá Horváth Zsolt Csaba vezérigazgató.

„A BME ITS Zrt. a piaci konkurenciával szemben komplex szolgáltatásokat képes nyújtani partnereinek, köszönhetően az országban egyedülálló műegyetemi szakértői gárdának, amellyel a vállalkozás közvetlen kapcsolatban áll. A klasszikus mérnöki tervezői feladatoktól egészen a kapcsolódó projektmenedzseri, üzleti tervezési, vagy akár a jogi tanácsadási munkákig ki tudjuk elégíteni a szakértők iránti igényeket. Ez olyan versenyelőny, amely remélhetőleg sikerre visz bármelyik hazai mérnöki tanácsadó vállalattal szemben. Hazánkban sehol nem koncentrálódik olyan szinergiájú és minőségű tudás, mint a Műegyetemen.”

A BME ITS Zrt-nek első lépésben újként kell betörnie a sokszereplős piacra, amelyhez legfőbb ütőkártya a műegyetemi tudástőke. „Aki ma Magyarországon a közlekedés területén meghatározó szerepet tölt be, az valamilyen módon köthető a Műegyetemhez: itt végzett vagy korábban itt dolgozott. A vállalat számára a piacszerzés már csak ennek okán is is könnyebb” – elemezte a társaság esélyeit Kovács András cégvezető. „A célunk, hogy a többnyire nagy volumenű közlekedési beruházásoknál, legyen egy jó nevű, neutrális, mindenki által elismert partner, akinek a véleményére adni lehet, és hitelessége megkérdőjelezhetetlen.”

A társaság munkájában bárki részt vehet, aki az adott feladathoz megfelelő tudással, és szakmai tapasztalattal rendelkezik. „Fontos megjegyezni azonban, hogy abban az értelemben nem hasonlítunk iskolaszövetkezetre, hogy projektjeink nem elsősorban foglalkoztatási, munkatapasztalat-szerzési célúak” – tette hozzá a társaság működését ecsetelve Horváth Zsolt Csaba. „Az itt végzett feladatok bonyolultak, megfelelő szakmai, pszichikai érettséget követelnek, projektjeinkben az egyetemi oktatók, a doktoranduszok, bizonyos esetekben akár hallgatók speciális szakértelmére számítunk. Mindezt világos és átlátható üzleti modellben szeretnénk megvalósítani, mely mindenki számára kiszámítható keretet nyújt. Középtávú célunk, hogy a KJK szakterületeivel, illetve egy adott feladattal együtt járó, ám egyéb szakértőket is igénylő megbízások a jövőben kizárólag ezen a vállalaton keresztül bonyolódjanak le, megteremtve ezzel a kari szellemi tulajdon-hasznosítás egységes gyakorlatát.

A jövőben a partnerekkel történő kapcsolatépítésért, a pályázati és közbeszerzési lehetőségek felkutatásáért vállalaton belüli csoport lesz felelős, levéve az ezzel járó terhet a szakértők válláról. Ez a modell ugyanakkor nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a kollégák maguk hozzanak új megbízásokat eddigi kapcsolataik és szakmai tapasztalatuk révén, ennek menedzsmentjét hoztuk létre. Abban bízunk, hogy a jövőben a megfelelő keretek megteremtésével sokkal több és nagyobb szakértelmet igénylő megbízásokat kapunk, többet foglalkoztathatjuk a műegyetemi kollégákat, nagyobb volumenben támogathatunk kari stratégiai célokat. Bízunk abban is, hogy – nem mellékesen - olyan szakértői generáció tapasztalatszerzését segíthetjük, amelynek tagjai magas szintű mérnöki tudásuk mellett üzleti- gondolkodásmóddal is rendelkeznek.”

A Zrt. munkatársai egy projektet a 2013-as megalapítás óta máris lezártak, és három jelenleg futó projektjen dolgoznak. Emellett az újabb partnerek és az újabb üzleti lehetőségek felkutatása napi szinten jelent feladatot a társaság vezetői számára.

- TZS -

Fotó: Philip János