2015. március 26.
Az ötven legtehetségesebb fiatal közé választották tavaly a műegyetemi kutatót a La Femme magazin által felkért bírálók.
„Az optika, a fény és a látás mindig is varázslatos jelenség volt számomra” – idézte fel Veres Ádám, a Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék doktorandusza. „Középiskolás korom óta foglalkoztat az optomechatronika, ami kicsit szélesebb terület, mint a klasszikus optika, a színtévesztéssel kapcsolatos kutatások pedig az egyetemen keltették fel a figyelmemet.”
A fiatal kutató vizsgálódásai a színtévesztéshez és annak javításához kapcsolódnak, amely nagy múltú terület a BME-n: az Ábrahám György egyetemi tanár által vezetett műhely sok éve foglalkozik a korrekciót segítő szemüvegek fejlesztésével.
|
Ábrahám György és Wenzel Klára húsz évvel ezelőtt kezdett a látás, a színlátás és színtévesztés elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó kutatásokat a BME MOGI egyik elődintézményében, a Finommechanikai Optikai Tanszéken. Méréseikkel forradalmian új feltételezés helyességét igazolták: a színtévesztést nem az érzékelő pigmentek gyenge működése okozza, hanem az, hogy az egyes pigmentek a színkép más hullámhosszaira érzékenyek, mint az egészséges szemben. Kidolgozták a színlátás és a színtévesztés matematikai modelljét. Ennek alapján olyan színszűrős szemüvegeket terveztek, amelyekkel sikeresen tudták korrigálni a színlátási hibákat. A színtévesztést ugyan sokan hiányosságnak tartják, ám technikai vagy orvosi megközelítésben inkább csak az átlagostól eltérő állapotot jelenti. Ez azonban több mint száz foglalkozás űzésének lehetőségétől fosztja meg a színtévesztőt. A kutatók által kifejlesztett szemüvegek segíthetnek a korrekcióban, kiszélesítve a pályaválasztási lehetőségeket. Az eszközöket hazánkban és a világ több országában is forgalmazzák. A MOGI színmérnöki kutatóműhelye a színtévesztés diagnózisával és korrekciójával, a színes megjelenítő-eszközökkel és a fényforrások kutatásával és fejlesztésével összefüggésben folytat jelentős kutatásokat. |
Ádám nem elsősorban a fejlesztéssel, hanem a színtévesztők és a színlátók széles körű diagnosztikai vizsgálatával foglalkozik. Mindenki különbözőképpen látja a színeket, aminek neurobiológiai és fiziológiai alapjai vannak. Erről azonban kevés információnk van, hiszen nem láthatjuk senki más szemével a világot. Ennek szélsőséges megnyilvánulása a színtévesztés. Az érintettek eltérései az átlagtól sem egyértelműen kategorizálhatók, nincs éles határ a színtévesztők különböző csoportjai között, bár meghatározhatók egyes tendenciák. E sokféleség a korrekciót is befolyásolja: többféle eszköz szükséges a különböző típusú és mértékű színtévesztések csökkentéséhez. A megfelelő szemüveg kiválasztásához pedig jóval érzékenyebb diagnosztikai eszközre lenne szükség a jelenlegieknél.
A kutatók számára legegyszerűbben megismerhető információ pusztán az, amit az észlelő elmond a színekről, ő pedig a saját színfogalmait használja. A színlátást vizsgáló módszerekkel ugyan próbálunk objektív képet festeni, de ennek korlátai vannak. „Egy új és komplex színlátás-modell megalkotásán dolgozom a rendelkezésre álló információra alapozva” – mesélte Ádám. „Olyan, dinamikusan változtatható karakterisztikájú színteret szeretnék létrehozni, amelynek bemenő paraméterei a vizsgált személy színlátásával kapcsolatos egyéni jellegzetességek. Ez olyan műszer kifejlesztését teszi majd lehetővé, amely egyszerű méréssel meg tudja határozni e paramétereket. A végső cél, hogy közvetett módszerrel mérjük azt, ami közvetlenül nem mérhető. Szükség van egy pontos elméleti modellre, amit doktori kutatásaim alatt nagyrészt kidolgoztam, bár igényel még finomításokat.” A kutatások folyamán rengeteg mérést kell elvégezni átlagos színlátókkal és színtévesztőkkel a laborban található speciális műszerekkel.
Veres Ádám nevét tavaly a nagyközönség is megismerhette, amikor bekerült a La femme magazin „50 tehetséges magyar fiatal” elnevezésű programjába, amely a tehetségek mentorálását tűzte célul, és ahová edzője nevezte be a BME sportban is kiemelkedő fiatal kutatóját. Ádám junior Európa-bajnoki ezüstérmes és többszörös magyar bajnok sportlövő, légpuskával versenyez. „Mentorom, Leitner György, a GlaxoSmithKline akkori magyarországi vezérigazgatója személyében egy rendkívül értékes és intelligens embert ismertem meg. Segítségével a kutatásaimhoz kötődő orvostechnikai eszközök világának üzleti oldalát kiválóan megismerhettem” – sorolta a program előnyeit Ádám. „Másrészt a többi 49 fiatal is nagyon érdekes kapcsolatokkal gazdagított. Izgalmas volt olyan emberekkel találkozni, akik hasonló környezetből érkeztek és az én generációmhoz tartoznak, de teljesen más területen nyújtottak kiemelkedőt: volt közöttük táncművész, szobrász, zenész, orvos. Néhányukkal máig találkozom. A fiatalok között volt például Markos Ádám, az Országgyűlés korábbi esélyegyenlőségi ügyvivője, aki jogászként a fogyatékkal élők segítését tűzte zászlajára. Ádám tapasztalatai, tudása és kapcsolatai a későbbiekben sokat segíthetnek nekünk a szemüveggel korrigál színtévesztők munkába integrálásával kapcsolatos, bonyolult jogi kérdések sokoldalú megközelítésében.”
A fél évig tartó program a mentor és a mentorált kapcsolatára helyezte a hangsúlyt, de az ötven tehetség közös találkozókon is részt vett. Egy Facebook-csoport tagjaiként pedig máig megoszthatják gondolatainkat, vagy meghívhatják a többieket a munkájukkal összefüggő vagy egyéb, érdeklődésre számot tartó eseményre.
|
A La femme magazin 2013-ban indította útjára az „50 tehetséges magyar fiatal” elnevezésű projektjét, amelynek célja a kiemelkedő képességű fiatalokat támogató, ösztönző környezet megteremtése. A jelentkezőknek átlagon felüli adottságokkal kell rendelkezniük valamilyen speciális területen: alkotó gondolkodásban, a művészetben vagy máshol. Kivételes képességeik és szorgalmuk lehetővé teheti, hogy a jövő formálóivá, vagy akár meghatározó személyiségeivé váljanak Magyarországon és a világban. A jelentkezések formai és tartalmi előválogatása a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (Matehetsz) szakembereinek bevonásával történik. A végső értékelést a La femme által felkért harminctagú, sokszínű szakmai háttérrel rendelkező zsűri végzi, amelynek tagjai az erre a célra létrehozott online rendszerben egyénenként értékelik az utolsó szakaszba jutott jelölteket. Az első évad lelkes fogadtatása és a mentorprogram sikere ösztönözte a szervezőket, hogy újra meghirdessék a programot. Az újabb 50 tehetséges magyar fiatal nevét áprilisban ismerheti meg a nagyközönség. |
A program első évadának résztvevői közül Ádám volt az egyetlen, aki a tudományos karrierje mellett élsportolóként is kitűnt.
„Sajnos kevesen vannak olyanok, akik az élsporton kívül egy további területet is magas színvonalon művelnek, mivel a sport mellett nehéz mással is elmélyülten foglalkozni” – ecsetelte Ádám. „A sportlövészet dinamikája szerencsére megengedi ezt, lehet ’fél lábbal’ az élsportban versenyezni, és mellette egzisztenciát építeni. Nem példa nélküliek az akár negyven-negyvenöt évig tartó lövészkarrierek, tehát hosszú távra tervezhetek. Most egyensúlyozom a sport és az egyéb teendőim között, mindig arra helyezve a hangsúlyt, ahol éppen nagyobb erőre van szükség. Legközelebbi célom a 2016-os Riói Olimpia. Legnagyobb esélyem a kvótaszerzésre a jövő évi, Győrben megrendezendő Európa-bajnokságon lesz, melyet ráadásul fő számomban, a tíz méteres légpuskában rendeznek.”
Az „50 tehetséges magyar fiatal” program idén nemcsak újraindul, hanem ezúttal új szerepkörrel bővül a résztvevők sora: a tavalyi díjazottak közül néhányat diákmentornak kértek fel. Feladatuk hidat képezni a mentorok és a mentoráltak között. „Nagyon izgalmas feladatnak ígérkezik” – vallotta a felkért diákmentorok közé is bekerült Veres Ádám. „Örülök, hogy nem szakad meg a kapcsolatom ezzel a nagyon hasznos és inspiráló programmal. Idén ismét új ismeretségeket és ígéretes szakmai kapcsolatokat szerezhetek.”
- HA -
Fotó: Pintér Erik