Története harmadik bronzérmét szerezte meg az NB1-ben a MAFC-BME férfi röplabdacsapata.

Csapategység, küzdeni tudás, akarat – e három mozgósító erejű tulajdonságban látja a siker titkát Vocskó György, a MAFC Röplabda Szakosztály vezetője, aki három évtizede vezeti a szakosztályt. A bme.hu kérdésére a fentiek mellett a jól felépített munka eredményének is minősíti a mostani eredményt. „Ebben az idényben ráadásul nemcsak a bajnokságban értünk el előkelő helyezést, hanem a magyar kupában is a legjobb négy között voltunk” – teszi hozzá.

„A csapat 1991-ig az NB2-ben szerepelt, amit hol megnyertünk, hol nem, de akkor szemléletet váltottunk” – magyarázza a szakosztályvezető. Addig a hallgatók leterheltségét figyelve értük el az eredményeinket, majd megpróbáltunk továbblépni, „az egyetemi élet ritmusának hullámzását kiegyenesíteni” – fogalmaz Vocskó György. Úgy véli, a stabilitást a játékosok megtartása is jelenti, e nélkül a magyar bajnokságban tartósan nem tudnának magas színvonalon dolgozni, sem eredményt elérni.

Vocskó György professzionális amatőrnek nevezi csapatukat. Úgy fogalmaz, hogy nagyon boldog, amiért megszerezték a bronzérmet, de az is hasonló boldogsággal tölti el, hogy a röplabdások olyanok az egyetemen, mint egy nagy család. „Az elmúlt évtizedben előfordult, hogy bronzérmesek lettünk, és a kezdő hatos tisztán BME-s hallgatókból állt. Erre vagyok a legbüszkébb” – teszi hozzá. Teltházasak a röplabda testnevelésórák, több mint két évtizedes múltra tekint vissza a műegyetemi kupa 20-25 csapat részvételével, ezen felül kari és kollégiumi bajnokságokon és a MEFOB-on is játszanak a BME hallgatói. "Mindehhez a BME Testnevelési és Sportközpont, valamint Novák László edzőkollégám biztosítja a hátteret és a szervezést" – hangsúlyozza a szakosztályvezető.

A finanszírozásról szólva Vocskó György első helyen az egyetemet említi, amely mindenekelőtt terembérleti támogatással segít. Emlékeztet arra, hogy a röplabda bejutott a legjobb 16, államilag támogatott sportág közé, így a Magyar Röplabda Szövetség szintén támogatja a szakosztályt, bár kemény feltételekkel teszi ezt: a felnőtt csapat mellett ifi, junior, gyerek és serdülő csapatot is működtetniük kell. A szakosztályvezető ugyanakkor olyan szponzorációs modellt tartana igazán előremutatónak, amelyben az anyagi támogatást valamilyen egyetemi kötődéssel is össze tudnák kapcsolni. Ilyen lehetne például a tehetséges sportoló hallgatók egyéni segítése. Jelenleg a MOL a műegyetemi röplabdások legnagyobb támogatója, korábban a MAPEI segítette őket, köszönhetően többek között annak a röplabdás baráti körnek, amelynek tagjai (több száz fő!) időnként összejönnek, felidézik a régi meccseket vagy még lejárnak edzeni.

Vocskó György jelenleg az alapfunkciókra tartja elegendőnek azt a pénzt, amiből gazdálkodnak. Az edzők, a játékosok a korábbiaktól eltérően már nem kapnak külön juttatást, és szinte két garnitúra mezre sem futja, miután kifizetik a szükséges nevezési és játékvezetői díjakat, valamint az útiköltséget. A támogatást ugyanakkor nemcsak pénzben mérné a sportvezető, kollégiumi elhelyezést, egyéni tanrendet is el tudna képzelni a magas szinten röplabdázó hallgatóknak. Maga a röplabda most van feljövőben és a szövetség feladata lesz, hogy élő közvetítések segítségével is népszerűsítse a sportágat. „Ezzel együtt a röplabda még nincs a méltó helyén az elismertségét tekintve” – vélekedik a szakosztályvezető. „A fontos meccseinken egy tűt nem lehetett leejteni, a bronzmeccsen pedig 5-600 ember volt kint” – számol be kedvező tapasztalatokról is. „Ha ez a tendencia megmarad, szeretnénk még több nézőt vonzani, bizakodva várjuk például a Tüskecsarnok által nyújtott lehetőségeket” – fogalmaz Vocskó György.

A szakosztályvezető külön kiemeli a megfelelő játékoskeret és a húzóegyéniségek szerepét (aminek különös aktualitást ad, hogy az interjú közben éppen betoppant Molnár István röplabdaoktató, PhD hallgató, a bronzcsapat meghatározó tagja és felnőtt válogatott kerettag is). Vocskó György érdekességként megemlíti, hogy a sportágban a női szakág előrébb jár, ők az EB-re is nagy eséllyel ki tudnak most jutni. Véleménye szerint a BME-n is ki lehetne alakítani az eddig követett csapatépítési modellt a női szakágban, de erre jelenleg nincs pénz, és nem adottak a személyi feltételek. A lányok most a BME-s bajnokság mix csapataiban játszhatnak, közösen a fiúkkal.

Az edző összpontosít a sportág és a csapat arculatépítésére is. Augusztus végén például egy egész napos jótékonysági röplabdagálán vesznek majd részt, amelyen ők játsszák a bemutatkozó mérkőzést. A tervekről beszélve mosolyogva idézi fel a tavaly decemberi élményt, amikor a játékosai színültig megtöltötték a pályát a karácsonyi cipősdobozokba szánt plüssmackókkal.

 „Az egyetemi sport nem arról szól, hogy mindig minden áron minél jobb eredményt kell elérni” – nyomatékosítja végül. „Saját játékosokkal, egyetemi szemlélettel, a magas szintű tanulás és sportolás szemléletével szeretnénk továbbra is ilyen jól játszani” – foglalja össze hitvallását Vocskó György, a magyar bajnokságban bronzérmet szerzett BME-s röplabdások edzője.

-BK-

Fotó: MAFC, Philip János