A "Duna-parti esték" című rendezvénysorozat célja a közgazdász és a mérnök értelmiség együtt gondolkodásának, a gazdálkodási és műszaki kultúra közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésének elősegítése.

„A magyar gazdaság óriási problémája, hogy a régió már a pénzügyi válság előtt ütemet vesztett, és egy évtizede vesztegel. Ez az elakadás befolyásolja az innovációt is, mivel a beruházási kedv is csökkent” – hangsúlyozta előadásában Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, intézetigazgató, aki statisztikai mutatókkal vázolta fel a magyar gazdaságpolitika és a technológiai fejlesztések kapcsolatát, áttekintve a rendszerváltás óta eltelt időszak változásait. „Helyesebb lenne nem magyar gazdaságról, hanem magyar gazdaságokról beszélni" – emelte ki az előadó. „A nagy cégeknél nagy a termelékenység, az exportadatok versenyképességet, ragyogó piacképességet mutatnak. De ha például az innovációval szorosan összefüggő számítógépes kultúra elterjedtségét tekintjük, közel sem ennyire kedvező a helyzet. A kis és közepes vállalatoknál azonban nagyon lassan fejlődik az innovációt elősegítő gazdasági és pénzügyi környezet” – figyelmeztetett a jelenlegi helyzet ellentmondásaira Bod Péter Ákos.

Hronszki Imre, a BME egyetemi tanára, EU technológiapolitikai szakértő széleskörű elméleti háttérre támaszkodó előadásának központi témája az „innováció innovációja” volt, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó (szervezeti, pénzügyi, valamint jogi) menedzsment fejlődésének, változásának vizsgálata. „A gazdaságban, a vállalatok vezetésében sok tényezőt és folyamatot tudunk előre jelezni a történések és az összefüggések ismeretében" – hangsúlyozta. „Az innováció különlegessége éppen abban áll, hogy szándékosan lépünk bizonytalan útra, és azt keressük, hogyan lehet kiszámítható kockázattá alakítani a bizonytalanságot.”

Az előadásokat követő beszélgetés kérdései a start-upok világát, a politikai döntéshozók és a szakértők kapcsolatát, valamint a hazai technológiai kitörési pontokat érintették. Ez utóbbinál természetesen felvetődő kérdésre – azaz, hogy a miénkhez hasonló kis- vagy közepes méretű országok megcélozhatnak-e előre kiválasztott technológiai területeket gazdasági fellendülésük elősegítéséhez – Bod Péter Ákos kétségeinek adott hangot. „Az ázsiai kis tigrisek vagy a skandináv államok sikere nem elsősorban az előzetes gazdaság- és tudománypolitikai döntéseken, hanem sokkal inkább a minőség értékének megerősödésén nyugodott az ipar minden területén. Ezen országoknál – a finn mobiltelefon-ipar fejlődése jó példa erre – a minőség ethosza általános háttérként szolgált, és szorosan összefüggött a gazdaságpolitikai döntéseket csak részben érintő általános társadalometikai kérdésekkel is. Az előzetes fókuszálásnak egy másik veszélye, hogy nem tud mit kezdeni az időközben felbukkanó jó ötletekkel sem" – emelte ki a Corvinus Egyetem intézetigazgatója.

A startupok jövőjével kapcsolatos kérdésre válaszolva Hronszki Imre óvott a túlzott elvárásoktól. Nem elég a jó ötleteknek az iparban jókor és jó helyen megjelenniük: egyes iparágakban, mint például a mikroelektronika, olyan hatalmas innovációs tőke kell a sikerre vitelhez, hogy gyakran a rivális cégek közösen adják össze a pénzt.

Mindkét előadó egyetértett abban, hogy Magyarországon az innovációs kultúrát negatívan befolyásolja az elzárkózás, az ötletek féltése, az általános bizalmatlanság.

A „Duna-parti esték” következő előadásai a jog és az oktatás kérdéseit járják körül.