A legutóbbi felmérés eltért a korábbiaktól mind tartalmában, mind formájában. A változásokról Szipka Károly, az Egyetemi Hallgatói Képviselet oktatási referense számolt be.

A hallgatóként is észrevehették, hogy a kérdőív tartalma és a technikai háttér is megváltozott, ezek egymástól függetlenül történtek. Az előbbi a tavalyi nyár előtti, hosszú egyeztetési folyamat végeredménye, amely során az Egyetemi Hallgatói Képviselet (EHK) és a különböző oktatói fórumok is javasoltak szabályváltoztatásokat. Véletlen, hogy ugyanakkor léptek életbe ezek a módosítások, mint amikor a Neptunban UniPoll alapra került át a kérdőíveztetés.

A technikai átállás sajnos számos problémával járt. A hallgatók számára lassabban generálta a rendszer a kérdőíveket, a megváltozott oktatói felületre pedig egy ideig össze-vissza kerültek ki az eredmények. A Központi Tanulmányi Hivatal (KTH) közreműködésével jelezték a problémákat a fejlesztőknek, akik azóta korrigálták ezeket. „Sok kritika érte az idei felmérést, ám remélem, hogy mindenki el tudja választani a tartalmi és a technikai kérdéseket, és a bakik nem rontják le az OHV megítélését” – bizakodott Szipka Károly. Igyekeztek rövidíteni a kérdőíven, hogy ezzel is növeljék a kitöltési kedvet, hiszen a hitelesség a nagy számú résztvevőn múlik. „Eleinte a hallgatói felület technikai problémái miatt a kitöltöttség kétségbeejtően alacsony volt, ezért négy Neptun üzenetet is küldtünk a diákoknak. Végül egy elfogadható, 41%-os egyetemi szintű kitöltési aránnyal zárult a felmérés” – foglalta össze az oktatási referens. Szeretnék, ha a hallgatók szokásává válna, hogy minden félév végén automatikusan kitöltik az OHV-t. Így a Neptun üzenetek is elhagyhatók lennének.

Az EHK a KommON Kommunikációs Szakkollégium segítségével folytatott ebben a félévben kampányt plakátokkal, videóval és nyereményjátékkal a kitöltöttség növelésére. Érdekes, hogy a karok felén az arány 50% fölötti, a másik felén viszont 33-34%-os, látszólag függetlenül attól, hogy a kari hallgatói képviseletek folytattak-e külön kampányt. Fontos lenne feltárni ennek az okait: az egyetemi szintű átlagot elsősorban a lemaradó karok felhúzásával lehetne növelni. Ennek érdekében gondolkoznak egy kitöltési szokásokra vonatkozó kérdőív összeállításán.

A szabályzati változások miatt az eredmények közzététele is megváltozott. Mostantól jelentéseket generálnak kurzusok, tantárgyak, tanszékek, karok és a teljes egyetem szintjén. Így az egyetem vezetői és oktatásszervezői a lehető legtöbb információt nyerhetik ki a felmérésből, és könnyebben beavatkozhatnak a problémás területeken. A nyáron elfogadott jelentéstípusokat több dékán visszajelzései alapján módosították: igyekeztek minden javaslatot beépíteni, hogy egy hosszú távon üzemelő, hasznos rendszer jöjjön létre. „Az EHK legfőbb célja, hogy az OHV-s visszacsatolás eljusson az oktatókhoz, hiszen az eredmény elsősorban nekik szól. A hallgatók kurzusválasztási döntéseinek segítése is fontos, de ebben a helyzetben el kell ismerni, hogy másodlagos” – fejtette ki Szipka Károly.

Az Educatio Nonprofit Kft. végzett egy felmérést a magyar felsőoktatási intézmények körében az oktatói munka hallgatói véleményezéséről. Itt szépen kirajzolódott, hogy a BME-n kimagaslóan jól működik ez a rendszer. „Persze az egyetemen gyakran a hiányosságok látszódnak jobban, de ez mindenképpen egy pozitív visszajelzés számunkra. Azért szeretnénk tovább javítani a jelenlegi kitöltési arányon, és lehetőleg utolérni az ELTE-n tapasztalható, 60% fölötti egyetemi szintű kitöltöttséget” – jelentette ki az oktatási referens.

Írta: Kupcsik Réka

A cikk a Műhely XII/7. számában jelent meg.