Kézsmárki István a BME-ről egyedüliként nyert idén támogatást a Lendület Program keretéből, így hamarosan hazatér és a BME TTK Fizika Tanszéken folytatja kutatásait.

„Az intelligens, más néven multifunkcionális anyagok forradalmasíthatják az optikai kommunikációt és új utakat nyithatnak a bioszenzorikában valamint az orvosi diagnosztikában” – jelentette ki a bme.hu-nak Kézsmárki István, aki ezeknek a modern technológiában mind nagyobb teret hódító anyagoknak az optikai tulajdonságait tanulmányozza. A kutató jelenleg az Augsburgi Egyetem Fizikai Intézetének vendégprofesszora, hazatérve a BME TTK Fizikai Intézetének Fizika Tanszékén alapíthat önálló kutatócsoportot.

A kutatócsoport két ilyen anyagcsalád optikai tulajdonságainak vizsgálatát tűzte ki célul – fejtette ki a BME friss „Lendületes” kutatója. Az egyik a magnetoelektromos anyagok köre, amely az információtárolás és optikai kommunikáció egy új generációjának “építőköveivé” válhat. A másik anyagcsalád pedig a mágneses nanorészecskék, amelyek szenzorként és indikátorként komoly szerephez juthatnak az orvosi diagnosztikában és képalkotásban. A kutatócsoport ezeknek az anyagoknak a különleges optikai tulajdonságaira alapozva szeretne új eszközöket (pl. optikai egyenirányítók és kapcsolók) kifejleszteni a projekt keretében, a mágneses nanorészecskéket pedig a maláriafertőzés diagnózisában és a fehérjék közötti kötések tanulmányozására tudják használni. (A Kézsmárki István által vezetett BME-s kutatócsoportnak mind a fotonikában, mind a maláriakutatásban elért hazai eredményeiről a bme.hu korábban itt és itt beszámolt.)

„Nemzetközi együttműködéseink jelentős mértékben segítik optikai vizsgálatainkat, bár ebben sok a kényszerűség” – mondta a kutató. Kézsmárki István abban reménykedik, hogy a Lendület kutatócsoport lehetővé teszi, hogy a jövőben ezeket a kutatásokat itthon vigyék végbe az ötlettől a megvalósulásig.