2014. június 19.
Fogassy Elemér professzort, a reszolválás legnagyobb hazai szaktekintélyét köszöntötték kollégái, barátai, egykori és mai tanítványai.
„Fogassy professzor a kar egyik legkiválóbb és legaktívabb emeritusa. Nagyon értékes munkatársunk, szerencsére ma is aktív, minden nap bejár dolgozni” – hangsúlyozta az ankéton köszöntőjében Faigl Ferenc dékán. „Azt szoktam mondani, hogy az ilyen kollégák miatt működünk úgy, ahogyan még működünk.”
|
Dr. Fogassy Elemér egyetemi tanár, a kémia tudomány doktora 1934-ben született Budapesten és 1957-ben kapott vegyészmérnöki oklevelet. Egyetem után két évig a CHINOIN Gyógyszergyárban dolgozott fejlesztőmérnökként, majd 1959-től az EGYT (EGIS) Gyógyszergyár fejlesztőmérnöke lett. 1965-ben szerzett műszaki doktori címet. 1964-től a Budapesti Műszaki Egyetem Szerves Kémiai Technológia Tanszékének egyetemi oktatója volt. 1966-ban gyógyszerkémiai szakmérnöki oklevelet szerzett, 1974-ben a kémiai tudomány kandidátusa lett, 1986-ban a kémiai tudományok doktorává avatták. 1987-ben lett egyetemi tanár, 1991-ben pedig tanszékvezető. 1999 és 2005 között kutató főmérnök, 2005-től nyugdíjas oktató. Elsősorban gyógyszerkémiai technológiákkal és királis vegyületek technológiájával foglalkozik. Számos szabadalom, könyv, közlemény szerzője és társszerzője. A BME több tárgya tantervének kidolgozója, fejlesztője,szakterületének elismert képviselője külföldön és itthon. Az enantiomerek ugyanannak a vegyületnek egymással fedésbe nem hozható, tükörképi molekulaváltozatai. Mivel a különböző enantiomerek biológiai hatása eltér, ezek szétválasztása – azaz a reszolválás – kiemelten fontos művelete a gyógyszeriparnak, vegyiparnak. A reszolválás hatékonyságát a nemzetközi folyóiratokban Fogassy-paraméternek nevezik. Díjai: Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999); Varga József Érem (2000); Gábor Dénes Díj (2000); Szent-Györgyi Albert Díj (2004) |
Keglevich György, a Szerves Kémia és Technológia Tanszék vezetője köszöntőjében az ünnepelt értékes ipari kapcsolatait is méltatta: „Nagyon fontosnak tartom, hogy a professzor úr a gyógyszeriparból került a karra, így a pragmatizmust, gyakorlatorientáltságot hozta magával” – hangsúlyozta. Fogassy professzor oktatási érdemeit elvitathatatlanoknak minősítette, hiszen olyan tárgyak kidolgozásában vagy továbbfejlesztésében vett részt, mint a gyógyszerkémiai alapfolyamatok, a gyógyszeripari technológia és a vegyipari technológiák alapjai. „Rendkívül szuggesztív előadó, képességei igényességgel párosulnak” – tette hozzá Keglevich György tanszékvezető. „A professzor úr mind a mai napig készül az előadásaira. Nem mindenkinek adatik meg a folyamatos nyitottság az újra, az együttműködés készsége a csapatmunkában, valamint a fiatalokkal. Ezek teszik Fogassy professzort olyan fiatalossá, amilyennek ismerjük. Reméljük, sokáig számíthatunk együttműködésére, tanácsaira.”
Fogassy professzor vegyészgenerációk mestere volt, ezért a vállalatokat képviselő köszöntők között tanítványai és kollégái is jelen voltak. „Miért történik, hogy egy iparos, ha az optikai izomériával kapcsolatos problémával találkozik, akkor rögtön Fogassy Elemér jut eszébe? Ennek több oka lehet, vagy tőle hallott róla először, vagy pedig tudja, hogy Elemér mindent tud, amit erről a kérdésről tudni lehet vagy érdemes” – ecsetelte Domán György a Richter Gedeon képviseletében. Volk Balázs az EGIS és Aradi Mátyás a Chinoin képviseletében a hatvanas évekre visszanyúló közreműködésről beszélt, és a tanítványok sokaságának az üdvözletét is tolmácsolta.
Marosi György professzor és Huszthy Péter akadémikus köszöntéseiben nemcsak a tudományos szaktekintély, hanem a leginkább hallgatóbarát oktató személye idéződött fel.
Pokol György egyetemi tanár Fogassy professzor szakterületével, a reszolválásal kapcsolatos prezentációjának mottója a tudományos és a művészi gondolat egysége volt. „Ez nagyon összetett tudást igénylő szakterület” – hangsúlyozta. „Egyszerre kell hozzá mesterségbeli tudás, tapasztalat és ügyesség. Egyben művészet is, és aki dolgozott Fogassy Elemérrel, az tudja, hogy mindig kell intuíció, új ötlet, kreativitás is a problémák megoldásához.”
Kózelné Székely Edit docens, oktatási dékánhelyettes előadásában a Fogassy Elemér és Simándi Béla kutatócsoportja által kifejlesztett, szuperkritikus szén-dioxidot használó reszolválási eljárásról és lehetőségeiről beszélt. A 1995-ben szabadalmaztatott eljárás teljesen új kutatási területeket nyitott meg, és felfigyelt rá a nemzetközi tudományos közvélemény. A BME kutatói azóta is a szakterület élvonalába tartoznak. „Számomra az egyik legértékesebb tapasztalat, hogy ha elakadtam a kutatásaimban, és odamentem Fogassy tanár úrhoz, nem biztos, hogy választ kaptam a kérdésemre, de egészen más nézőpontból világította meg a problémát, amelyen keresztül el lehetett jutni a megoldáshoz” – emelte ki a dékánhelyettes asszony.
Pálovics Emese tudományos munkatárs a tanszék könnyedebb perceit idézte fel, Kozma Dávid pedig a legfiatalabb kutatók nevében köszöntötte a professzort.
„Az első ismétlő vizsgám azért volt, mert az optikai aktivitásról kellett volna mondanom valamit, de nem tudtam semmit” – mesélte Fogassy professzor, egyúttal megköszönve az ankét megszervezését. Kijelentése nagy derültséget keltett a hallgatóság soraiban, hiszen néhány perccel korábban a szakterület pápájaként méltatták. „A második ismétlő vizsgám vegyipari műveletekkel kapcsolatos volt – folytatta – ott egy darabig küszködtek velem, hogy hátha lehet valamilyen jegyet adni, aztán azt mondták, hogy nem lehet, jöjjek még egyszer. Én megpróbáltam az életemet úgy élni, hogy ha még egyszer kellene jönnöm vizsgázni, akkor se legyek nagyon nagy bajban, és a hátralévő időmet is szeretném így tölteni. Nagyon köszönöm a jókívánságokat, úgy érzem, hogy ennyi barátomat soha nem láttam együtt, nem is hittem, hogy ennyi van – jegyezte meg Fogassy Elemér, a Szerves Kémia és Technológia Tanszék professor emeritusa.
- HA -
Fotó: Philip János