Budapest Márka díjat kapott a Fermentia Kft., a BME VBK Szerves Kémia és Technológia Tanszék kutatási partnere.

„Az utóbbi öt-hat évben úgy tudott a tanszék Bioorganikus Kémia kutatócsoportja sikeresen pályázni, hogy kisebb, feltörekvő és dinamikus szemléletű cégekkel szövetkeztünk. A mai gyógyszeripari kutatásoknál megkerülhetetlenek a szoros gyógyszergyári kapcsolatok, de emellett egyre fontosabbak a hazai kis és középvállalatokkal kialakított kutatási kapcsolatok is” – hangsúlyozta Poppe László, a Szerves Kémia és Technológia Tanszék professzora a Budapest Márka díj kiosztása alkalmából. „Ilyen a Fermentia Kft. is, amellyel évek óta működünk együtt.”

A modern gyógyszeripar és biotechnológia rendkívül sok helyen használ fehérjéket. E fehérjéket többféle módon állíthatják elő, ezek egyike a genetikai ismeretek fejlődésének eredményeképpen kifejlesztett ún. rekombináns fehérje előállítás, amikor a módosított génekkel rendelkező mikroorganizmusok termelik a szükséges fehérjéket. Ez utóbbiak szerkezete vagy funkciói azonban csak tiszta állapotában vizsgálhatók, ezért hatékony fehérjetisztítási eljárásokra van szükség. „Manapság gyakran alkalmazzák azt a trükköt, hogy a szükséges fehérje molekuláihoz speciális reakciókkal hozzákötnek egy ún. jelölőszakaszt, amely fémionokhoz – például nikkel vagy kobaltionokhoz – kötődik” – hangsúlyozta a kutató. „Ennek segítségével el lehet választani a fehérjék keverékéből azt, amire szükségünk van azoktól, amelyekre nincs. A nikkel és kobaltionok mérgezők, ám mivel közös projektjeink vannak a most díjazott kis startup céggel, amely éppen ún. ritkaföldfémekkel dolgozik, adódott az ötlet, hogy használhatnánk ritkaföldfém ionokat a tisztításkor. Ilyen például az erbium-, európium- vagy lantánion, amelyek nagyobbak, erősebb kötéseket hozhatnak létre, ráadásul nem annyira mérgező hatásúak.”

Mágneses nanorészecskék előállítása nyomás alatti laboratóriumi autoklávban

A gondolatot tett követte. 2013 elején, az Új Széchenyi terv által biztosított forrásokból kezdte meg a kutatásokat a konzorcium, amelyben a Poppe László által vezetett BME Bioorganikus Kémia Kutatócsoport szövetkezett a Fermentia Kft-vel, valamint az automatizált folyadékkezelő rendszert fejlesztő Bibus Kft-vel. Az öt munkafázisra osztható projekt felénél járnak, a munka 2015 első felében zárul.
„Jellemző ezekre a pici cégekre, hogy könnyen megtalálják egymást, szívesen dolgoznak másokkal és rugalmas hálózatot hoznak létre” – ecsetelte a professzor. „Egy másik példa a hazai pályáról: szintén kis cégekkel közösen folytatott kutatásaink arra irányulnak, hogy biztonsági jelölőrendszerekben alkalmazható jelölőanyag-családot hozzunk létre. Erre ugyancsak egy nagyobb összegű pályázatot nyertünk el, ami jelzi, hogy a sok kis cég kiváló, innovatív ötleteit össze lehet kapcsolni, és így komoly forrásokhoz lehet jutni.”

Az ilyen kutatások sikerét jelzi, ha olyan termékek jönnek létre, amelyek iránt a nemzetközi piac is érdeklődést mutat. A magyar gyógyszeripar kissé lemaradt a biotechnológia alkalmazásában és ez az irányvonal csak az utóbbi időben kezd erősödni. Poppe László véleménye szerint fontos lenne, ha maguk a tanszékek és a kutatók is aktívabban állnának a piaci lehetőségek felderítéséhez. Szemléletes példa, hogy a tanszék öt alkalmazottja alapított egy kis Kft-t SynBiocat néven, amely fehérjék hasznosításával foglalkozik. „Összekapcsoljuk a szálakat: azt a fehérjét, amelyet a Fermentia megtermel, együtt megtisztítjuk, ez a kis cég pedig diagnosztikai vagy gyógyszeripari kutatási és akár gyártási célokra tudja kínálni. Ez a Kft. arra is motivál, hogy még az alapkutatást folytató fiatal tudósok is lássák akár a kezdet kezdetén, hogy eredményeik öt év múlva mire lesznek alkalmasak és eladhatók lesznek-e.” Minden itt végzett munka egyébként is a tudományos alapkutatásokat támogatja: cikk, diplomamunka, PhD születik belőle, miközben közelítünk a nyugati egyetemek gyakorlatához, azaz természetes, hogy egyes kutatásokból a piacon közvetlenül eladható termék születik. „Mi itthon általában afféle szimbiózisban vagyunk a külső cégekkel, pedig a legelőnyösebb megoldás a valódi spin-off cég lehetne, amelyben az egyetem 15-20 százalékos társtulajdonos, és saját jogon részesül az eredményekből. Sajnos a hazai szabályozás ezt nem engedi” – sajnálkozott a professzor.

Egyre nagyobb jelentőségű a laboratóriumi folyamatos reaktorok fejlesztése

Poppe László az alapkutatások piacképes eredményeinek rugalmasabb menedzselését szorgalmazta. „A világon sehol nem jellemző, hogy egy eredmény haszna száz százalékban az egyetemet illeti, még akkor sem, ha e falak között jött létre” – hangsúlyozta. „Most már szerencsére egyre többen ismerik fel, hogy a semminek a száz százaléka sokkal kevesebb, mint valaminek a tíz százaléka”. Reményét fejezte ki, hogy előbb-utóbb itthon is olyan környezet alakul ki, amelyben a díjazotthoz hasonló kis cégek zavartalanul működnek együtt az egyetemekkel.”

A szóban forgó kutatások nyomán az egyetem a Fermentia Kft.-vel közös, hazai és nemzetközi szabadalmi bejelentést tett, ami szokatlan a hazai gyakorlatban. „A pályázatban sem rejtettük véka alá, hogy szabadalmi védettséget szeretnénk szerezni” – tette hozzá Poppe László. „A magyar pályázati rendszer azonban csak olyan helyzetet tud kezelni, amikor egy cég nyújt be kérelmet szabadalmi védettségre. A mi esetünkben a partnerünk fizeti az eljárás több milliós költségének negyven, az egyetem pedig a hatvan százalékát, és megpróbáltuk ezt pályázati pénzből kifizetni. Sajnos azt a választ kaptuk, hogy a pályázatból szolgáltatást nem fizethetünk. Ez a rugalmatlanság gyakran akadályoz bennünket. Mindezzel együtt úgy vélem, nemcsak a hagyományos multicégekkel kell együttműködnünk, hanem a kis, innovatív cégekkel ápolt együttműködésekben is hatalmas lehetőségek rejlenek.”

- HA -

Fotó: Pintér Erik