Egy évtized után célba ér a Rosetta

2014. augusztus 07.

A BME kutatója is részt vesz az Európai Űrügynökség űrszondája által készített üstökösfotók feldolgozásában.

A Rosetta űrszondát a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös vizsgálatára lőtték fel még 2004-ben (az űrszonda útja itt követhető nyomon – a szerk.), azóta repül a bolygók között. Megtett, közel 6,4 milliárd kilométeres útján már ötször kerülte meg a Napot. A projekt augusztus 6-án mérföldkőhöz érkezett: a szonda mintegy 100 km-re közelítette meg az üstököst – számolt be a fejleményekről Kovács Gábor, a BME Mechatronika Optika és Gépészeti Informatika (MOGI) Tanszék tudományos munkatársa. A Rosetta az első olyan űrszonda, amely együtt repül egy üstökössel, hosszabb időn át megfigyeléseket végez, illetve leszállóegységet is bocsát a felszínére.

A Rosetta űrszonda

A tanszék több éve áll szoros kapcsolatban a göttingeni székhelyű Max Planck Institute for Solar System Resesearch kutatóintézettel, amellyel a MOGI munkatársai eddig két jelentősebb közös projektben, a Rosetta, illetve a Dawn nevű űrszondák fejlesztésében vettek részt (utóbbi a Vesta és a Ceres kisbolygókat vizsgálja). A BME-s kutatók a Rosetta kameráinak optikai kalibrációjában működtek közre (opto-mechatronika hallgatók bevonásával), Kovács Gábor pedig idén áprilistól a Max Planck Intézetnél dolgozik a képalkotáshoz kapcsolódó feladatokon (a beérkező képek feldolgozásán és kalibrációján).

Az űrszonda első fotói az üstökösről

A kutató a bme.hu-nak elmondta, hogy a szonda nemcsak két nagyfelbontású kamerát és spektrométert vitt magával, hanem egy leszállóegységet is, amely az üstökös felszínén végez majd méréseket.

A Philae leszállóegységről készített animációs kép

A leszállóegység fejlesztésében a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Űrkutató Csoportjának tagjai az MTA kutatóival együttműködésben dolgoztak: a műegyetemi űrkutatók a leszállóegység fedélzeti energiaellátó és -elosztó rendszerének fejlesztésében vettek részt. A Philae a tervek szerint novemberben száll le az üstökösre, így mostantól a leszállóhely pontos kiválasztásán, tervezésén dolgoznak a szakemberek – tájékoztatott Csurgai Horváth László egyetemi docens, a BME Űrkutató Csoport vezetője (a bme.hu később részletesebben is foglalkozik a témával – a szerk.).