Sikerről, elhivatottságról és a küzdőszellem jelentőségéről beszélt Benedek Tibor vízilabdázó, szövetségi kapitány a Liska Tibor Szakkollégium előadásán.  

„Ha vezető vagy, azonnal eredményt várnak tőled. A játékosoknak több idejük van bizonyítani” – szögezte le a háromszoros olimpiai, Európa és világbajnok, aki 2013-ban Kemény Dénest váltotta a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitányi posztján. Benedek Tibor megosztotta a teltházas teremben ülőkkel szó szerint „aranyat érő” tapasztalatait – amelyeket bárki hasznosíthat, akár a saját szakterületén is –, valamint őszintén mesélt hivatása árnyoldalairól, élete kihívásokkal teli időszakairól. Előadásának legfontosabb üzenete: kitartással célt érhetünk.

„Egy sportoló életében is vannak rossz időszakok, ez természetes” – mondta, és felidézte élete egyik emberpróbáló szakaszát, a doppingbotrányt és a nyolc hónapos eltiltást 2000-ben, amelyet akkor tragédiaként élt meg. Ma azonban úgy gondolja, sikerült a kudarcból előnyt kovácsolnia. „Annyi mindent tanultam, megéreztem, milyen gyenge vagyok. Rájöttem, hogy a csapatmunka az, ami számít” – összegezte a nagy port kavart eset tanulságait.

Az élsportoló előadásában rávilágított: a sikerhez vezető rögös úton a megpróbáltatások formálják leginkább a jellemet. 1992-ben és 1996-ban, élete első két olimpiáján a győzelemben bízott, de „csak” a hatodik, illetve a negyedik helyen végzett a válogatott. Ez utóbbi küzdelemben a spanyolok egy góllal vezettek, ám az utolsó harminc másodpercben Benedek Tibor elveszítette a labdát és így elúszott a döntőbejutás lehetősége.

„Azt kérdeztem magamtól: ez miért csak velem történik meg? Idővel azonban rájöttem, hogy a siker hullámzó. Egyszer a hullám tetején vagy, máskor a hullám alján, de mindig tovább kell küzdeni” – emlékezett a kezdeti kihívásokra.

A 2000-es esztendő az eltiltás mellett az első olimpiai érmet is hozta: Sydney-ből győztesként tért haza a magyar csapat, köztük Benedek Tibor is. A sikerhez hozzájárult, hogy még 1997-ben, Kemény Dénes személyében új szövetségi kapitány került a válogatott élére. Az edző korábban tíz évet töltött Olaszországban, és az ott szerzett tapasztalatai valamint új szellemisége – például a fiatal játékosok felnőttként kezelése, és a teljesítménytől független, egységes prémium juttatása – meghozta a gyümölcsét: 2000 és 2008 között három olimpiai aranyérmet nyertek a vízilabdázók. 

A csapat tagjai a 2004-es, athéni olimpián 8:7-re verték a szerbeket, akiknek – mint utólag megtudták – a miniszterelnökük a győzelemért cserébe házat ígért a döntő előtt. A szerbek először 3:0-ra vezettek. Benedek Tibor rámutatott: az, ami kezdetben motiválta, hamarosan görcsössé tette a szerbeket, hiszen elvonta a figyelmüket és megváltoztatta a korábban kialakított rutint. Az eset tanulsága, hogy jóhiszemű biztatás is sülhet el rosszul.

A 2008-as pekingi olimpia után az élsportoló úgy döntött: lemond a válogatottságról. Elkövette azonban azt a hibát, hogy tervét azonnal megosztotta a sajtóval, holott – vélekedik ma már – „mindennek megvan a maga ideje”. Szerencsésebb, ha a média egyszerre csak egy dologgal foglalkozik: ez esetben például a győzelemmel.

2009-től másodedzőként működött Kemény Dénes mellett, ám ez az időszak nem volt kiemelkedően eredményes, és a 2012-es londoni olimpián is elkerülte őket a siker. Amikor a szövetségi kapitány befejezte a válogatott vezetését, és az idősebb, két-háromszoros olimpiai bajnokok is otthagyták a csapatot, 2013-ban a következő kapitányra, Benedek Tiborra várt a feladat, hogy új válogatottat szervezzen.

„Amikor létrejön egy új helyzet, mindenki nyitott a változásra, így nem kell erőlködni. Viszont fontos kérdés, hogy az ember vezetőként miként állja meg a helyét, hogyan fekteti le azokat a szabályokat, amelyekhez a későbbiekben tartania kell magát” – mesélte a kezdeti nehézségekről a sportoló. Az új csapat felépítésekor nem barátokat választott, hanem az adott pozícióra leginkább megfelelő embereket; a többhetes, lelkileg megterhelő versenyeken továbbra is támaszkodott a csapat pszichológusának segítségére, és figyelmet fordított a közvélemény bizalmának elnyerésére is. (Például az egyik támogató adományából reklámfilm is készült.)

Mint elmondta, új csapat lévén, nagy elvárások nélkül vágtak neki a 2013-as, barcelonai világbajnokságnak, ahonnan végül győztesen tértek haza. A tét még nagyobb lett. „Azok a játékosok, akik két-három olimpián is ott voltak, hogyan tudták folyamatosan motiválni magukat? Hogyan sikerült egy olimpia után négy évet, és utána megint négy évet végigcsinálni úgy, hogy a legjobbak maradjanak?” – tette fel a kérdést szinte önmagának is Benedek Tibor, utalva a korábbi csapattagok sikereire. „A trükk, hogy minden egyes edzésen a maximumot célozták meg, mindig versenyeztek egymással, és a legkönnyebb bajnoki mérkőzésen is a legjobbak akartak lenni” – válaszolt saját kérdésére, hozzátéve, hogy ebben a szellemben kezdte meg az új csapat felkészítését az idei Európa-bajnokságra. Kiértékelő előadást tartott a 2001-es, kevésbé sikeres EB-ről – amelyen többek között a rövid felkészülési idő és a média nyomása is a siker ellen hatott –, valamint új módszereket is bevezetett. „Szivacslabdával kellett játszaniuk különböző taktikai elemeket, és közben annyira hangosan szólt a zene, hogy nem hallották egymást. A nagy mérkőzéseken is óriási a hangzavar, ezt szokni kell” – osztotta meg az élsportoló.

Bár az EB-n „csak” ezüstérmes lett a válogatott, a szövetségi kapitány elégedett a teljesítménnyel, hiszen – mint hangsúlyozta – a csapat mindvégig a maximumot nyújtotta.

- HegA -

Fotó: Pintér Erik