Hartmann Csaba egyetemünk sikeres friss diplomása, a műszaki menedzserek nemzetközi szervezete önálló hazai tagszervezetének egyik alapítója. Külföldi tapasztalatai szerint a gyakorlatiasabb képzés hazai fejlesztése időszerű.

Milyen szereped volt abban, hogy a műszaki menedzserek (ESTIEM) szervezetének magyar csoportja a BME-n megerősödjön?

Az ESTIEM magyar tagszervezete 1996-os megalakulásától egészen 2012 januárjáig a BME Management Szakkollégium (MSZK) része volt. Ekkor viszont a növekedési lehetőségek reményében és a műszaki menedzser hallgatók szélesebb körű bevonása érdekében alakultunk át önálló HKT (Hallgatói Külügyi Testület) tagszervezetté. Akkoriban én voltam felelős az ESTIEM magyarországi tevékenységeiért és fontosnak tartottam, hogy minél több műszaki menedzser és mérnök-közgazdász érdeklődésű hallgató előtt nyíljanak meg az ESTIEM által biztosított nemzetközi lehetőségek. Harmadmagammal (Penczer Eszter és Füredi Balázs) alapítottuk meg a szervezetet 2012. január 1-jén.

A 2013-as évben az ESTIEM  európai elnökeként tevékenykedtél. Ebből a székből hogyan látod a hazai (BME GTK) műszaki menedzser képzésének a színvonalát?

A BME által biztosított képzés elméleti tartalmát tekintve nagyjából hasonló a legtöbb kelet-európai képzéshez. A nyugati országokban elérhető képzések mélyebb műszakibb tudást adnak az embereknek, a gazdasági vonal jobban a háttérbe szorul (legfőképp Németországban és Ausztriában). Szerintem az itthoni képzés egy jó kiindulási alapot biztosít a hallgatók számára, de sajnos a sikerhez ez önmagában nem elég. A műszaki menedzsment „szakmának” a sajátossága a gyakorlati tapasztalat. A hallgatóknak jobban önállósodniuk kell és minél több fakultatív tevékenységben/gyakorlati munkában kell részt venniük. Fejlesztendő terület lehet az órák gyakorlatiassá tétele (kiscsoportos projektfeladatok elvégzése, esettanulmányok megoldása, külsős ipari előadók óráinak látogatása, rendszeres ipari problémák megoldása) és a szemléletformálás.

A magyarországi ESTIEM szervezet működése a képzés mely szegmenseit egészíti ki jelentősen?

Saját példámból kiindulva az ESTIEM nagyon jó lehetőség volt arra, hogy megtanuljak effektíven kommunikálni angolul egy nemzetközi környezetben, hogy felépítsek egy európai szintű szakmai és baráti kapcsolathálót, megismerjem a kontinensünk legtöbb kultúráját és megtanuljam milyen embereket vezetni. A TIMES esettanulmányi verseny például kiváló lehetőség volt arra, hogy kipróbáljuk magunkat tanácsadóként és versenyezzünk a többi egyetem csapata ellen. A 2012-es nemzetközi első hely nem csak egy nagy siker volt a BME és a csapatunk számára, hanem egy óriási tanulási lehetőség is, amely a későbbi szakmai karrierben pozitívumként jelentkezett.

Mi a véleményed a projektfeladatok és a szakdolgozat szerepéről a hallgatók gyakorlati képzése szempontjából?

Mindkettő jó alapként szolgál arra, hogy a diákok önállóan oldjanak meg egy problémát és foglalják össze úgy, hogy az érthető és szakmailag elfogadható legyen. Ha lenne lehetőség, kiterjeszteném a projekteket 3-4 fős csapatokra és minden megoldandó problémát valós vállalati közegbe helyeznék ki. Fontos az, hogy a több területet átfogó képzések során a hallgatók minden egyes részterületen megfelelő mértékben jártasak legyenek. Az eredményeket nem csak az egyetemen, hanem a vállalatoknál is elő kellene adni és minél jobban támogatni azt, hogy a hallgatók önállóan végezzék a munkájukat. Az önállósodás, kommunikációs és vezetői készségek fejlesztése, valamint az ipari közeggel való megismerkedés sokat segíthet a gyakorlati tapasztalatok megszerzésében.

Nagyon fontos az, hogy egy friss en végzett mérnökpalánta meg tudjon oldani egy valós, szakterületéhez kapcsolódó problémát, tudja prezentálni azt és legyen képes érvelni az érvényessége mellett. A szakdolgozat és a projektfeladat elkészítése ezekben sokat segít, de csak akkor, ha a hallgató maga is komolyan veszi a dolgokat és sok energiát tesz bele. Becsülettel végig kell csinálni a kutatást, elvégezni a céges interjúkat és adatgyűjtést; és igenis rá kell szánni azt a heti 8-10 órát, ami javaslatként „ki van írva”. A feladat megoldása során a hallgatók rájönnek arra, hogy mennyiben más egy cégnél dolgozni, a vállalatok pedig képet kaphatnak arról, hogy mégis milyen elméleti tudás rejlik a jelenlegi hallgatókban és ők azt hogyan tudják a való életben számukra hasznosítani.

A vállalatok, intézmények milyen szinten tudják definiálni a szakemberekkel kapcsolatos igényeiket?

Sajnos Magyarországon még érződik, hogy a vállalatok nem tudják pontosan, milyen hallgatóra is van szükségük és sokszor egy tipikus műszaki menedzseri problémára is mérnököket vesznek fel. Fontos, hogy a műszaki menedzser hallgatók aktívan részt vegyenek a szakjukkal kapcsolatos hírnév formálásában.

A szervezetben végzett munkád mennyiben segítette a nemzetközi lehetőségeid kiaknázását?

A legtöbb esetben kimagasló szerepet játszottak az ESTIEM-ben szerzett tapasztalatok. Amikor Dubai-ban dolgoztam tanácsadóként, nagyon jó volt az, hogy előtte már részt vettem nemzetközi projektmunkában és így nem volt szokatlan az új munkastílus. Jól tudtam angolul és tisztán tudtam kommunikálni a döntéseimet, ez segített abban, hogy engem választottak a pozícióra. Japánba az ESTIEM „Growing Together” mentorprogramján keresztül jutottam ki. 2013-ban az egyik alumnussal közösen hoztuk létre az évente 20-25 diáknak és volt ESTIEM-esnek lehetőséget biztosító programot. Az én mentorom a Continental Japan ügyvezetője lett, aki mellesleg az ESTIEM első és egyben alapító elnöke volt 1990-ben. Ha nincs ESTIEM, akkor például ezekre a helyekre biztosan nem jutottam volna el.

Most a Cambridge-i Egyetem hallgatója vagy. Milyen tapasztalatokat tudsz elmondani az ott folyó mesterképzésről?

A képzés szinte 95%-ban gyakorlatias, a maradék 5%-át a céges világból érkező vendégelőadók prezentációi teszik ki. Minden nap van valamilyen kicsoportos projektmunka, heti 1-2-szer megyünk céglátogatásra és kéthetente kétfős csapatokban kiküldetésre kerülünk egy angliai céghez, ahol egy valós problémát kell projektben megoldanunk (ketten két hét alatt). A képzést a gyakorlati tapasztalatszerzés lehetősége, a kiscsoportos és intenzív oktatás és a nemzetközi környezet miatt választottam. Most éppen Dél-Angliában vagyok és egy prémium csokit gyártó vállalkozás termelésének és üzleti folyamatainak a hatékonyságnövelésén dolgozunk.

A napokban zajlott a ESTIEM közgyűlése (Council Meeting) Budapesten. Milyen  változások várhatók az európai és a hazai szervezetben?

A közgyűlés után most arra számítok, hogy Magyarországon bekerül a köztudatba és a vállalati szférába a műszaki menedzser képzés fontossága és ez által az ESTIEM budapesti szervezete a BME-vel közösen nekiláthat annak, hogy nem csak nemzetközi, hanem hazai vonalon is felépíthessen egy stabil szakmai hálózatot.

Írta: Szabó Zoltán

Fotó: Hartmann Csaba

A cikk a Műhely XII/13. számában jelent meg.