A legmodernebb távközlési technológiákat és mobilhálózatokat tanulmányozta Kínában hat műegyetemi mérnökhallgató, akiket tehetséggondozó programjába választott be a Huawei.

A kínai óriásvállalat az informatikai felsőoktatási képzésben résztvevő hallgatóknak létrehozott egy gyakorlatorientált tehetséggondozó programot „Távközlési magvak a jövőnek” címmel (angolul „Telecom seeds for the future”). A program megismerteti és közelebb hozza a hallgatókat ahhoz a gyakorlati tudáshoz, amelyet az informatikai iparban is használnak.

A magyar csapat videokonferencia hívás közben

Az informatikában alkalmazott technológiák, fogyasztói trendek és folyamatok gyorsuló ütemben változnak. A magyar leányvállalattal is rendelkező Huawei cég meglátása szerint a felsőoktatásban olyan szakemberek képzésére van szükség, akik lépést tudnak tartani a változó trendekkel, ismerik a fogyasztói igényeket, és azokat mielőbb a technika nyelvére lefordítva, termékekben tudják megvalósítani. A kínai központú cég tehetséggondozó programja hozzájárul ahhoz, hogy közvetlen kapcsolat jöjjön létre az ipari szereplők és a felsőoktatás résztvevői, valamint a telekommunikáció iránt érdeklődő fiatal mérnökök között.

A Huawei világszerte meghirdetett programján 2014-ben tizenegy magyar egyetemi illetve doktorandusz hallgató vehetett részt. A fiatalok a győri Széchenyi István Egyetemről, a Budapesti Corvinus Egyetemről és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről érkeztek. Az ösztöndíj nyertesei a legmodernebb technológiákat láthatták testközelből a cég shenzheni központjában. Ilyen például az 5G, azaz az ötödik generációs mobilhálózat, amely minden eddiginél nagyobb sávszélességet és megbízhatóságot biztosít majd az internet-felhasználóknak, valamint az LTE (Long Term Evolution) vezeték nélküli kommunikációs technológia. Ez utóbbi egy továbbfejlesztett mobilhálózat, amely nagyságrendekkel magasabb adatsebességet biztosít, és lehetővé teszi, hogy egyetlen mobil cellát egyszerre több kliens tudjon használni. A technológia által továbbfejleszthetők a hálózati adottságok a nagyfelbontású videó-tartalmak és egyéb, nagy sávszélességet igénylő szolgáltatások számára. Mindkét fejlesztés „forró” téma az informatikában, amely döntően befolyásolhatja az internetről és mobilhálózatokról eddig kialakult képet.

Csoport kép a program magyar és svéd delegációjáról és kínai kísérőikről

A Kínában tett tanulmányút érdekessége, hogy a Műegyetemet képviselő hat hallgató és doktorandusz éppen egy olyan országban tanulmányozta a legújabb információs-technológiai fejlesztéseket, amely tűzfallal védi a számítógépeket és a hazai informatikai piacot olyan szolgáltatásoktól, mint a Google, a Facebook vagy a Twitter. „A kínaiak hétköznapjaiba sokkal mélyebben beépült a mobiltechnológia, mint a magyarokéba. A kínai tűzfal ugyan valóban számos szolgáltatást letilt a helyi számítógépeken és okostelefonokon, a felhasználók a kerülőutak helyett mindennek a kínai klónját használják” – írja az index.hu „Cellanapló” című blogján Tóth Balázs blogger, aki szintén részt vett a tanulmányúton. Kína nagy hangsúlyt fektet arra, hogy megvédje a piacát az amerikai és az európai multinacionális vállalatoktól, saját termékeivel próbál lépést tartani a nyugati versenytársakkal.

„A tanulmányút alatt bepillantást nyertük a Huawei kínai óriáscég sikerének titkaiba. A legújabb fejlesztéseket egy olyan modern, jól szabályozott, a gyakorlati felhasználást előtérbe helyező központban fejlesztik, amely vetekszik bármelyik „nyugati” vállalattal” – fogalmazott Horváth Géza a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék PhD-hallgatója, a program egyik műegyetemi résztvevője. „Megismertük és a gyakorlatban is kipróbálhattuk azt az eszközparkot, amelyet a cég használ. Tréningeken vettünk részt, amelyeken a Huawei megosztotta velünk elképzeléseit olyan aktuális informatikai témákról, mint a cloud computing, más néven „felhő alapú számítási modell”, vagy a mobiltelefon-piac jövőbeli alakulása. Korábbi tanulmányaim idején második és harmadik generációs rendszereket ismertem meg, most új és fontos ismereteket szereztem a közeljövőben várható fejlesztési trendekről. Ezeket az új információkat biztosan hasznosítani tudom majd a munkámban” – összegezte Fekete Gábor, a VIK Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék PhD-hallgatója a tanulmányútról. Az ösztöndíjat kiíró cég a kínai látogatás alatt nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a technológiákat teljes körűen megismerhessék a pályázók. „Új ismereteket szereztünk mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatásokon. A tudás e két oldalának megismerése jó párosítás volt ahhoz, hogy megértsük a mérnöki alkotómunka megjelenését a gyakorlatban” – emelte ki Kiss Dóra villamosmérnök, aki radarfejlesztéssel foglalkozik a BME Mikrohullámú Távérzékelés Laboratóriumban. Dóra kutatásait már egy évvel ezelőtt is díjazta a Huawei: a kvantuminformatikai területen végzett munkájáért kapta meg a „Jövő Innovatív Vezetője” elismerést.

Mészáros István (Győr), Horváth Géza (BME), Fekete Gábor (BME), Madácsi Ádám (Corvinus), Rácz Kristóf Ákos (Győr), Drotár István (Győr), Varga Lajos (BME), Kiss Dóra (BME), Bokori Sára (BME), Hajdú Ákos (BME), Kovács Ákos (Győr)

Az ösztöndíjas fiatal mérnökök többsége a kínai tanulmányúton tapasztalta meg először a multinacionális vállalatoknál uralkodó munkakörülményeket, az ipari kutatási részleg hangulatát. „Rengeteg szakmabelivel találkoztunk a két hét alatt, akik megosztották velünk tapasztalataikat és tudásukat. Nagyszerű volt látni, hogy mások hogyan, milyen megoldásokat találnak azokra a problémákra, amelyekkel mi is szembesülünk” – összegezte Hajdu Ákos, a VIK Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék szolgáltatás-biztos rendszertervezés szakirányának hallgatója, aki kutatásaiban nagy megbízhatóságú rendszerek tervezésével foglalkozik. Hasonló tapasztalatokról számolt be Varga Lajos, a VIK Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék PhD-hallgatója: „a közöttünk tátongó kulturális szakadék ellenére azonos mérnöki nyelvet beszélünk, és ugyanazokra a kérdésekre keressük a választ a munkánkban. Kínában azt mutatták meg nekünk, hogy ők hogyan próbálkoznak.” Bokori Sára nem sokkal a tanulmányút előtt szerzett kitüntetéses villamosmérnöki diplomát a BME-n. Több éve foglalkozik az LTE rendszerek elemzésével a tanulmányaiban és a kutatásaiban. Tudását értékes új ismeretekkel bővítette Kínában. Az ösztöndíjasok kivétel nélkül hasznosnak találták, hogy a tanulmányúton a gyakorlatban, más szemszögből is megismerkedtek a mérnöki alkotómunkával. Az itt tapasztaltak a korábbiaknál is nagyobb mértékben győzték meg őket az egyetem és az ipari szereplők közötti szoros kapcsolat jelentőségéről, valamint arról, hogy e két területnek nem egymástól távol, hanem együtt kell működnie.

Az ösztöndíjasok a szakmai munkán túl a helyi kultúrával is megismerkedtek: mindegyikük a kínaiak vendégszeretetéről és közvetlenségéről számolt be. Az Ázsiában töltött két hét alatt a műegyetemisták megismerkedtek a tradicionális kínai konyhával, sőt, a kínai harcművészet néhány típusával is, például a Kung-fuval és a Thai-chival, meglátogatták az olimpiai helyszíneket, kipróbálták a kínai festést és néhány nyelvóra erejéig megízlelték a kínai írás elsajátításának nehézségeit is. „Egyik legkedvesebb élményünk a kínai főzőlecke volt. A helyiekkel közösen salátát és hússal töltött tésztagombócot készítettünk. A főzés nagyon mulatságos volt úgy, hogy az idősebbek nem beszéltek angolul, így az ott lévő fiatalok próbálták elmagyarázni nekünk, hogy mit is kell csinálnia egy főzéshez nem szokott mérnöknek. Bár a saláta nem sikerült a legjobban, a hangulat, és az élmények felejthetetlenek maradnak” – zárta gondolatait a csapat nevében Fekete Gábor.

Ebéd a kínai menzán

- TZS -