A fenti címmel hozta nyilvánosságra az EMMI Felsőoktatásért felelős államtitkársága az új felsőoktatási stratégiát. A dokumentumot Palkovics László államtitkár mutatta be a BME oktatóinak és hallgatóinak.

A magyar felsőoktatás az egyik legsikeresebb magyar ágazat vagy rendszer – jelentette ki a felsőoktatásért felelős államtitkár a BME Támogatói és Baráti Kör által rendezett fórumon a K épület Dísztermében. Palkovics László kollektív tevékenység eredményének minősítette a most elkészült és a kormányzati portálon nyilvánossá tett új felsőoktatási stratégiát (a teljes dokumentum, amelyet a kormány első olvasatban tárgyalt, itt olvasható - a szerk.). Emlékeztetett rá, hogy a Felsőoktatási Kerekasztal résztvevői között (az egyetemek, oktatói szakszervezetek és hallgatói képviselet, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) intenzív egyeztetés zajlott az elmúlt hónapokban a stratégiáról.

Idén 306 ezren tanulnak a hazai felsőoktatásban, szemben a néhány évvel korábbi 420 ezres és a '90-es években jellemző 106 ezres hallgatói létszámmal. Jelenleg a társadalom tagjainak 22%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ezt az arányt a kormány 30-35%-ra kívánja emelni egy évtizeden belül. A közbizalmat és a diplomák értékét nem szabad eljátszani – tette hozzá.

A dokumentum szerzői öt „problémás” (pl. szakemberhiányos) területet azonosítamak: a pedagógusképzést, az orvosképzést, a műszaki-természettudományos-informatikai képzést, a közgazdászképzést és az agrárképzést.

„Minőség, versenyhelyzet, együttműködés” – sorolta az államtitkár a felsőoktatási struktúra legfontosabb jellemzőit, hozzátéve, hogy emelni szükséges mind a hallgatói, mind az oktatói „minőséget”. „Ez utóbbi cél eléréséhez arra kell törekedni, hogy akit felvettek egy egyetemre vagy főiskolára, az el is végezze azt” – hangsúlyozta Palkovics László –, „ezért tettük felvételi követelménnyé 2020-tól az emelt szintű érettségit és egy középfokú nyelvvizsgát a stratégiában. Az oktatói színvonal megtartását és jobbítását pedig teljesítményméréssel és az oktatói életpálya-modell megalkotásával gondoljuk megvalósíthatónak.” Az államtitkár a bolognai rendszer magyarországi gyakorlatának módosítása mellett szállt síkra, és úgy vélte, hogy az egyetemek 3 év után (BSc) ne bocsájtsanak ki munkaerőt, hanem folytassák hallgatóik képzését mesterfokon (MSc). Szorgalmazta az ún. közösségi főiskolák létrehozását egy-egy önkormányzat, város vagy régió finanszírozásában, kifejezetten a helyi igények kielégítésére. A közösségi oktatást a nagy intézmények végeznék kihelyezett tagozataik révén.

A kutatásról, mint tudásmegújító egyetemi tevékenységről szólva az államtitkár annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a forrásokat a kutatói kiválósághoz kell rendelni – utalva a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programjában is jól bevált modellre. Palkovics László – aki maga is komoly vállalati tapasztalatokra tett szert a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezető tisztségviselőjeként – a felsőoktatás és az ipar minél szorosabb együttműködését szorgalmazta, külön kiemelve a BME Ipari Campus programját, amelynek ötletét és koncepcióját annak idején a BME VIK-en dolgozták ki. Palkovics László azt mondta, hogy már jövő év őszétől indulhatnak a cégek és a felsőoktatás által közösen finanszírozott duális képzések, amelyektől a munkaerőpiac igényeinek fokozottan megfelelni képes és jól képzett fiatalok kibocsátását várja a tárca.

Bachelor of Engineering – a tervek szerint ez lenne a hároméves oktatásban részesült, adott technológiára képesítést szerezhető fokozat neve. Szintén a terveket vázolva az államtitkár megfontolandónak minősítette a szakközépiskolai végzettségű, ám az ipari életben ez után többéves tapasztalatot szerzett fiatalokat beengedését a felsőoktatásba úgy, hogy közben „nem kényszeríti rájuk a rendszer a közismereti érettségi megszerzését is”.

„A magyar felsőoktatás idén pozitív szaldóval zárja az évet, még a klinikákkal is számolva is nullszaldós az eredmény” – jelentette be Palkovics államtitkár, rátérve az egyetemek gazdálkodásának ismertetésére. „Sehol sem szüntetünk meg intézményt, de a szerkezet korszerűsítésre szorul. 40 intézményben képeznek ma Magyarországon közgazdászt, és túl sok helyen például turisztikai szakembert.” Hasonló szellemben szólt az egyes intézmények irányítása átalakításáról. A stratégia fontos elemének nevezte a Magisztrátusok, a Konzisztóriumok (a fenntartói tanácsok) létrehozását a Szenátusok hatásköreinek meghagyásával (a december 5-i Felsőoktatási Kerekasztalon a Magisztrátus felállítására vonatkozó elképzelés kikerült a koncepcióból – a szerk.). „A hallgatói jogosítványok rendszere még nyitott kérdés” – tette hozzá.

Az államtitkár megerősítette, hogy a magyar felsőoktatás várja, és vezetői fontosnak tartják, hogy Magyarország vonzó maradjon a külföldi diákok számára, és a tárca számít a tőlük érkező többletjövedelemre is.

A Magisztrátus felállítására vonatkozó elképzelés azonban kikerült a koncepcióból.

Kérdésre válaszolva Palkovics László a felsőoktatási intézmények feladatai – azaz a közszolgáltatások: az oktatás és a kutatás-fejlesztés valamint a fenntartói funkciók: a kancellár által megjelenített érdekek – elkülönítéséről beszélt. Szólt az áttérés szükségességéről a kontaktórás oktatási szemléletről a projektalapú vagy akár online képzési szemléletre. A korszerűsítés jegyében hamarosan lehetővé válhat tudományos fokozattal nem bíró, ám nagy tapasztalatú, ún. „ipari professzorok” megjelenése is az oktatói karban.

Idén 184 milliárd forintot költ, a jövő évre 187 milliárd forintot különített el a kormány a felsőoktatásra – számolt be a költségvetési fejezet vonatkozó részéről az államtitkár a rektorból, rektorhelyettesekből és a karok dékánjaiból is álló műegyetemi hallgatóság előtt.

A szervező BME Támogatói és Baráti Kör nevében Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke volt a rendezvény házigazdája.

-TJ-

Fotó: Philip János