Az Amerikai Vízkészlet-gazdálkodási Szövetség díját kapta a BME ÉMK Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke kimagasló kutató- és oktatómunkájáért.

Az American Water Resources Association (AWRA) kongresszusának keretében 2014-ben is szakmai díjakkal jutalmazták a nemzetközi mércével mérve is jelentős eredményeket a vízgazdálkodás területén. A tavaly ötven éves szakmai szövetség egyik díját, a hosszú időn át nívós kutató vagy oktatómunkát végző intézményeket elismerő „Sandor C. Csallany Institutional Award"-ot a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéke nevében Szilágyi József egyetemi tanár, a tanszék oktatója vette át a közelmúltban Washingtonban.

Szilágyi József egyetemi tanár átnyújtja a BME ajándékát, a Campus-albumot Mark Dunning-nek, az AWRA elnökének (a kép bal oldalán Csallány Sándor professzor). A könyv a szövetség székházának díszvitrinjében kapott végleges elhelyezést.

Az Egyesült Államok és Magyarország vízügyi szakembereinek közös kutatási programjai több évtizedre nyúlnak vissza. Neves magyar tudósok munkálkodtak a szakterület művelőinek nemzetközi összefogásáért, és voltak közöttük, akik hosszabb ideig kutathattak az amerikai kontinensen. A BME díját átvevő Szilágyi József New Hampshire államban kezdte tengerentúli pályafutását. „1992-ben közös magyar-amerikai kutatási együttműködés alakult a Duna-Tisza közi talajvízszint süllyedések okainak kiderítésére” – mesélte az eredetileg meteorológus végzettségű kutató. „A New Hampshire-i Egyetemen a magyar származású Charles Vörösmartynál kezdhettem tanulni, aki már akkor is a vízgazdálkodás globális kérdéseinek kimagasló szakértője volt.” Szilágyi József a hidrológusi diplomát követően a Kaliforniai Egyetemen szerzett PhD fokozatot, majd évekig dolgozott az Egyesült Államokban. Egyetemi kapcsolatai révén könnyen hozzáférhetett a műholdak hosszú éveken keresztül gyűjtött adataihoz. „Ezek az adatok egyébként ma már Magyarországról is ellenszolgáltatás nélkül elérhetők, legfeljebb kevesebben tudják ezt” – ecsetelte a BME kutatója. „Ott nemcsak a műholdas, hanem az egyéb, pl. a felszínen mért adatok is ingyenesen hozzáférhetők. Sajnos a hasonló magyarországi adatokért fizetni kell, ami nagymértékben gátolja a nagyléptékű geofizikai és klímakutatásokat.”

Párolgás és csapadék hányadosa a Republicana folyón (2000-2009)

Szilágyi József kutatásainak különlegessége, hogy egy konkrét jogvita eldöntésének objektív alapjait erősítik az Egyesült Államokban: Colorado, Nebraska és Kansas állam osztozik a Republican folyó vízgyűjtő területén és hosszú ideje tart a vita arról, hogy melyik állam mennyi vizet használhat fel öntözésre. Ugyan egy, még a múlt század harmincas éveiben kötött szerződés pontosan meghatározza az öntözésre használható víz mennyiségét, de nem mérik az öntöző kutakból kivett vizet, ezért az államok egymást vádolják a folyó vízhozamának jelentős csökkenését kiváltó túlzott fogyasztással. „A műholdas adatok alapján ismerjük a természetes préri és a mesterségesen öntözött területek párolgása közötti különbséget. Így következtetni tudunk egy adott terület öntözésének kiterjedtségére, és meg tudjuk becsülni, hogy a három állam mennyiben módosította a természetes hidrológiai körforgást a vízgyűjtő területén, melyikük öntöz a legintenzívebben” – hangsúlyozta a BME oktatója, aki eredményeit több külföldi folyóirat mellett a Periodica Polytechnicában publikálta.

E kutatások a Nebraskai Egyetem kutatóival együttműködésben folynak, de a módszer alkalmazható a hazai körülmények között is. „Ugyanezzel az eljárással becsültük meg Magyarországon is a párolgás területi eloszlását” – erősítette meg Szilágyi József. „E módszer segíthet a talajvíz „utánpótlódás” várható mértékének kiszámításában is. Az utóbbi négy-öt évtizedben különösen komoly problémát okozott a Duna-Tisza-közi homokhátság talajvízszintjének folyamatos süllyedése, ami az elmúlt években ugyan kissé lelassult, de számunkra egyelőre nem teljesen ismert okból. A Republican folyó vízgyűjtőjére alkalmazott módszereket természetesen adaptálnom kellett a hazai viszonyokra: a hegyek miatt itthon változatosabb felszíni hőmérsékleti adatokkal számolhatunk, amelyeket a magasság szerint korrigálni kell, hogy következtethessünk a párolgás intenzitására.”

Párolgás és csapadék hányadosa Magyarországon

A Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék egyetemi tanára amerikai kutatásai nem zárultak le: a NASA MODIS nevű műholdjának 2000 óta vannak publikus napi adatai, ezek feldolgozásával az eddigi tíz éves távlatot – egy időközben a kutatásokba bekapcsolódó PhD hallgató és egy posztdoktori program segítségével – tizenöt évre szeretnék növelni. E kutatások a korábbiakhoz képest még megalapozottabb következtetésekre vezethetnek a párolgás, az öntözés és a talajvíztáplálás összefüggéseiben.

„Szilágyi József kollégám kutatásai nagymértékben hozzájárultak az AWRA díjának elnyeréséhez” – emelte ki Józsa János tanszékvezető egyetemi tanár, az Építőmérnöki Kar tudományos dékánhelyettese, akadémikus. „Sajátos körülmény, hogy az ingyenes, nyilvános hozzáférésű amerikai adatokkal könnyebb kutatásokat végeznie az Egyesült Államok területére, mintha hasonló adatigényű kutatásokat Magyarországra végezne.”

A tanszék széleskörű tudományos tevékenységet végez a hazai vízgazdálkodás szerteágazó területein. A tavalyelőtti júniusi árvíz különös jelentőséget adott az ezzel kapcsolatos vizsgálódásoknak. A cél a mértékadó árvízszintek meghatározása az összes jelentősebb magyarországi vízfolyásra. A másik fontos terület az árvízi veszély- és kockázattérképezés országos projektje az uniós irányelvekkel összhangban, a harmadik pedig a nagyvízi mederkezelési tervek elkészítése.

„Néha az adott projektet teljeskörűen menedzseljük, de gyakoribb, hogy a tanszék inkább az elméleti hátteret, például a folyami áramlások számítógépes modellezését biztosítja” – foglalta össze Józsa János. „Nagy kihívás számunkra, hogy számításainknál figyelembe kell vennünk az erdészeti, a környezetvédelmi és a természetvédelmi érdekeket, miközben elsődleges feladatunk az árvíz levezetésének biztonsága illetve annak megtervezése. Mivel jelenleg nincs kifejezetten a vízgazdálkodással foglalkozó kutatóintézet Magyarországon, a BME ÉMK Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, valamint Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék összesen körülbelül negyvenfős oktatói, kutatói és doktorandusz gárdájára hárul e terület kérdéseinek tudományos igényű vizsgálata. Az olyan elismerések, mint az AWRA díja megerősítenek minket abban, hogy jó úton járunk.”

- HA -

Fotó: Philip János