„A tudomány 'karakteres fűszerként' járul hozzá a végső ízharmóniához”

2015. február 20.

Látványos fizikai kísérleteket mutattak be a Műegyetem kutatói a Faust Bál közönségének.

„A tudomány játékos formában élvezetes lehet bárkinek, akiben gyermeki lélek és kíváncsiság lakik, függetlenül attól, hogy érdeklődő diák vagy éppen az Opera Faust Báljának törzsközönségéhez tartozik” – válaszolt a bme.hu kérdésére Sarkadi Tamás, a BME Fizikai Intézet Atomfizika Tanszék tudományos segédmunkatársa, aki többedmagával mutatott be kísérleteket az Operában megrendezett Faust Bálon.

A Magyar Állami Operaház a tavaly életre hívott Ezüst Rózsa Bál után idén is megszervezte összművészeti estélyét. A Faust Bál Goethe Faust című műve első, töredékes változata megjelenésének 225. évfordulója előtt tiszteleg. Az est karitatív célja, hogy bevételeiből az Országos Mentőszolgálat mentőautót vásárolhasson. Sztárvendégként Angela Gheorghiu világhírű operaénekes lépett fel.

Az Ezüst Rózsa Bál meghívottjai sportolók voltak, idén a tudományok művelőit szólították meg. A bál fővédnöke Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa, védnökei Kondorosi Éva biológus, akadémikus, az ENSZ Főtitkár Tudományos Tanácsadó Testületének tagja, Gulyás Balázs orvos, neurobiológus, akadémikus, a stockholmi Karolinska Intézet professzora, és Sir Radda György orvos-biokémikus, akadémikus, a Merton College Oxford emeritus fellow-ja voltak.

A bál szervezői a BME Fizikai Intézet hat fiatal, lelkes kutatóját és diákját kérték fel, hogy a Faust Bálon kísérleteket mutassanak be a közönségnek. E meghívottak nagy tapasztalatokkal rendelkeznek a kísérletek – laikusok számára is érthető – bemutatásában. „Mivel a legtöbb eszköz a tanszéken van, itt lehet a legkényelmesebben felkészülni a kísérletekre. Számunkra is ’egzotikum’ ha ki kell települni a felszereléssel, főként, ha olyan nagyszabású a külső helyszín, mint a Faust Bál. Ilyenkor nemcsak látványos, hanem egyúttal szállítható kísérleteket kell választani” – ecsetelte Sarkadi Tamás.

A csapat számára nagy kihívás volt megértetni a meglehetősen változatos háttérrel és érdeklődési körrel rendelkező közönséggel, hogy a látványos kísérletekkel is érdemes népszerűsíteni a tudományt, de azt is érzékeltetni kellett, hogy nem a show a legfontosabb – hiszen az a bűvészet területe, ami szintén szerepelt a Faust Bál programjában. „Borotvaélen táncolunk ilyenkor, mivel tudjuk, hogy nem a fizika a rendezvény fő profilja” – hangsúlyozta a fiatal kutató. „Együtt kell élnünk azzal a tudattal, hogy ugyan mi a tudomány vonzásában dolgozunk, de egy bál a szórakozásról szól. Ilyenkor a kísérletek bemutatásánál azt várja a közönség, hogy soha ’ne essen le a labda’, pedig itt nem feltétlenül ez a lényeg. Nem kell mindennek tökéletesen működnie a kísérletezéskor, mert ez a zsonglőrök és a bűvészek mestersége. Ha valami nem sikerül, tudományos szempontból az is lehet értékes és érdekes. Az ilyen bemutatókon a problémák felvetése és értelmezése is fontos, nemcsak a gördülékeny show. Szerettük volna bemutatni, hogy a hétköznapi jelenségek rejtett titkai is izgalmasak. A bemutatónk olyan, mint a chilis csoki: alapvetően csoki – ez a bál és a kísérletek látványos része – de azért a tudomány ’karakteres fűszerként’ járul hozzá a végső ízharmóniához. Az igazi próbatétel az összetevők arányait eltalálni.”

A műegyetemi kutató és kollégái igyekeztek úgy felépíteni a kísérletek menetét, hogy először az egyszerű és látványosakat mutassák be, majd az érdeklődés függvényében a mélyebb megértést igénylőket. „Azt hittük, hogy utóbbiakra talán már nem is kerül sor és éjfél után már csak hébe-hóba tévednek hozzánk a bálozók közül” – mesélte Sarkadi Tamás. „Lenyűgöző volt, hogy még hajnali háromkor is jöttek érdeklődők.” Örömmel és némi meglepetéssel tapasztalták, hogy a báli közönség milyen lelkesedéssel kérdez. A vendégek között komoly előzetes ismeretekkel rendelkezők is voltak, akik konstruktív módon szóltak hozzá egy-egy kérdéshez. „Láthatóan nem ’koktélkeverőként’ kezeltek minket, hanem partnerként beszélgettünk tudományos kérdésekről, ami számunkra is tanulságos volt” – tette hozzá a BME kutatója.

A bálozóknak Horváth Gyula, a VIK Elektronikus Eszközök Tanszék adjunktusa mutatta be a Masat-1 műhold méretazonos mását

A kísérleteket bemutató kutatók – Héricz Dalma és Sarkadi Tamás – a BME Fizikai Intézet Atomfizika Tanszék munkatársai. A diákok – Békési Anna, Budai Csaba, Sánta Botond és Vargha Noémi – a Wigner Jenő Szakkollégium Kísérleti Kör tagjai. Utóbbi 2011-ben alakult öntevékeny körként, majd beleolvadt a Szakkollégiumba, amely a rendezvények szervezésében segít és némi anyagi támogatást is nyújt. A Kísérleti Kör nagyon sok demonstrációt tartott a különböző rendezvényeken, szakmai és kevésbé hozzáértő közönség előtt. Ilyen volt például az EFOTT, a BME Nyílt Napja, a Kutatók Éjszakája, de ide tartozik a tehetséggondozó mérési szakkör is. Az egyik legérdekesebb projektjük a Guinness rekordok könyvébe is bekerült citromerőmű építése volt, Härtlein Károly vezetésével.

Sánta Botond, a Kísérleti Kör munkacsoport-vezetőjének tapasztalatai alapján az emberek általában érdeklődnek a látványos kísérletek iránt. Sokan elmondják, hogy az általános vagy a középiskolában utálták meg a fizikát, gyakran a rossz tanár miatt, pedig egyébként szeretik a kísérleteket. „Én egyetemista korom előtt is érdeklődtem a kísérletek iránt, bújtam az internetet, hogy hozzájussak a leírásokhoz. Nagy segítség a demonstrációkra történő felkészülésnél – és persze öröm is – hogy az egyetemen részletesen tanulhatok ezekről” – vallotta Botond.

A Faust Bálon két kísérlet különösen nagy érdeklődésre számíthatott: az egyik a Tesla-tekercs, a másik a diffúziós ködkamra. Utóbbi láthatóvá teszi a radioaktivitást, amely nem mindennapi élmény az érdeklődők számára.