Nemzetközi pályázaton ért el kimagasló eredményt Palotai Dániel építészmérnök, aki egy amerikai könyvtárépületet, majd Barack Obama munkásságának leendő emlékhelyét tervezte meg.

„Mindig a rajzaimban fejtem ki az ötleteimet. A rajzokhoz gondolatokat társítok, így az épületeim fejezik ki azokat az érzéseket, amelyek a tervezés közben törnek fel bennem. Az alkotói énem egy része, a lelkem egy darabja él tovább a tervekben, majd a megvalósított épületekben” – vallotta magáról Palotai Dániel műegyetemi építészmérnök, a BME Építészmérnöki Kar Lakóépület-tervezési Tanszék óraadó tanára.

A fiatal tehetség harmadik helyezést ért el a philadelphiai Athenaeum Könyvtár épületének megalkotására kiírt ötletpályázaton (kiíró: The Athenaeum of Philadelphia, a felhívás eredeti nyelven: Looking Forward, Re-imagining the Athenaeum of Philadelpia – a szerk.). A nyílt (bárki által pályázható) és titkos (anonim) felhívás érdekessége, hogy egy jövőbeli, 2050-ben épülő létesítményt kellett megtervezni, előrevetítve az akkori olvasási, kölcsönzési és könyvtárhasználati szokásokat. Néhány héttel a philadelphiai díjátadó után Palotai Dániel újabb versenyen ért el kiemelkedő eredményt: különdíjas lett Barack Obama amerikai elnök munkásságának leendő chicagói emlékhelyéről és elnöki könyvtáráról készített elképzelésével (kiíró: Chicago Architectural Club, a felhívás eredeti nyelven: Barack Obama Presidential Library Competition – a szerk.).

„Még egy hazai tervpályázaton is komoly siker, ha egy most végzett építész egy személyben díjat kap, nemzetközi szinten pedig talán 5 évente fordul elő, hogy egy fiatal magyar mérnök ilyen kiemelkedő eredményt ér el” – méltatta tanítványát Perényi Tamás, a BME Építészmérnöki Kar Lakóépület-tervezési Tanszék tanszékvezető egyetemi docense.

A díjnyertes tervező gondos kutatómunkája és ötletgyűjtése előzte meg a több évszázados hagyományokkal rendelkező philadelphiai könyvtárépület újragondolását. „Építészmérnökként széleskörű elméleti-történeti ismereteket szereztem a Műegyetemen, ám a konkrét helyszínt, a városi tervezési struktúrát és az ottani építészeti adottságokat apró részletességgel tanulmányoztam a felkészülés közben”– emlékezett vissza a több hetes információgyűjtésre a BME tehetsége, aki az internet mellett 8 évvel korábban szerzett személyes élményeire is támaszkodott az elképzelései felvázolásához.

„Az Egyesült Államok városaiban a telkeket szinte teljesen beépítették, a középületek többségének a járdáról nyílik a bejárata, emiatt nincs olyan előtér vagy „felvezetés”, ahol a látogatók „gyülekezni” tudnak. Európában mindenütt találhatók ilyen praktikus közterületek, amelyekre Amerikában is lenne igény” – világított rá a helyi adottságra Palotai Dániel. Pályaművében a jövőbeli philadelphiai könyvtár 3 fő egységét a szokásostól eltérően helyezte el: „a terveimben zöld növényzettel és térburkolattal borítottam a teljes földszintet, amelyet a régóta áhított közterületként szeretnék látni. A felszín alá süllyesztettem az olvasótermeket, amelyek fényellátását átriumos világítással oldottam meg. Ezek mellett szimbolikus szerepet kapott a föld feletti vertikális torony, amely a könyvtár egyetlen felszíni épülete. A toronyban helyeztem el a raktáron tárolt könyveket és folyóiratokat, amelyeket az elképzeléseim szerint egy automatizált könyvszállító sínrendszer és automatikus robotkarok szállítanak az olvasótérbe” – mutatta be tanulmánya részleteit a műegyetem óraadó mérnöke, aki több mint 100 építészmérnök pályázó között ért el harmadik helyezést a philadelphiai Athenaeum Könyvtár újratervezésére meghirdetett versenyen.

Palotai Dániel a digitális és nyomtatott művek elhelyezésével is számolt a jövő könyvtárának megalkotásakor. Szerinte ma még csak elképzelések vannak arról, hogy 35 év múlva milyen olvasási szokások lesznek, ám valószínűnek tartja, hogy együtt léteznek majd a hagyományos, papíralapú kiadványok és az elektronikus termékek. „Az egyre nagyobb teret nyerő digitális adatok mellett óriási történelmi és kulturális értéket képviselnek a könyvek és a folyóiratok, és valószínűsíthető, hogy ez még hosszú ideig életben tartja e nyomtatott kiadványokat. Ez az egyik oka, hogy a papíralapú művek kiemelkedő helyet kaptak az általam megálmodott intézményben” – fejtette ki a kitüntetett építészmérnök.

Az ötletpályázat kiírói nagy alkotói szabadságot adtak a versenyzőknek, hiszen rájuk bízták, hogyan mutatják be az elképzeléseiket. Palotai Dániel semmit sem bízott a véletlenre. „Az alaprajzokon, a metszeteken és a homlokzati rajzokon túl magyarázó ábrákat, átfogó helyszínrajzokat és számítógéppel készült háromdimenziós látványterveket is készítettem” – fűzte hozzá. Első elképzeléseit mindig papírra skicceli fel a ma már döntően számítógépen végzett tervezői feladatok ellenére. „A gondolataim és az érzéseim vezetik a ceruzámat alkotás közben. A papír, a grafit vagy akár egy háromdimenziós tervező szoftver „csupán” egy közvetítő csatorna köztem és a külvilág között, ezek mind olyan eszközök, amelyeken keresztül a bennem élő művész és mérnök kikacsint a világra” – vallotta a fiatal tehetség. Úgy véli, hogy egy építészmérnök alkotás közben folyamatosan változtatja az elképzeléseit, amíg azt nem gondolja, hogy az előző napi ötlete lesz az „igazi”. Hasonlót élt meg az Athenaeum újrastrukturálása közben is: több verziót készített, míg végül az egyik első gondolatához visszatérve alkotta meg a díjnyertes koncepciót.

A mindkét szülői ágról építészmérnök felmenőkkel rendelkező díjazott gyakran konzultál szakmabeli édesapjával. „Ő az egyik legjobb tanárom és a kritikusom is. Sokszor kikérem a tanácsát, bár szinte soha semmiben nem értünk egyet. Ha mégis, arról biztosan tudjuk, hogy valami nagyon jó lesz belőle. A könyvtártervemről mindketten jó véleménnyel voltunk” – osztotta meg Dániel, hozzátéve, hogy gyermekkora óta készült erre a pályára, ugyanakkor sokáig kérdéses volt, hogy művészeti egyetemen vagy a BME-n tanul-e tovább. „A „szép” megalkotásán túl a műszaki oldal is érdekelt. Mérnökként olyan épületeket tervezek, amelyek az emberek életét teszik könnyebbé és egyszerűbbé, miközben esztétikai élményt is nyújtanak és gyönyörködtetnek. Éppen ez a csodálatos az építészetben – ez a művészet és a technika határán álló tudomány, amelynek művelői részben művészek, részben mérnökök, és mindenki maga dönti el, hogy melyik feléhez húz a szíve inkább” – magyarázta Palotai Dániel.

A másfél éve diplomát szerzett ifjú építészmérnök benyújtotta pályaművét a Barack Obama amerikai elnök jövőbeli emlékhelyéül szolgáló könyvtárépületre is. Az intézmény létrehozásáért jelenleg egy New York-i, egy Hawaii-i és két chicagói helyszín van versenyben, Palotai Dániel az egyik utóbbi színtérre tervezett egy „kubus stílusú” (négyzetes tömeg) létesítményt, újragondolva az elnöki könyvtár eddigi feladatait, sőt küldetését. „A felhívás kiírói a korábbi elnöki könyvtáraknál jóval nyitottabb, közvetlenebb és igazán közösségformáló kulturális központot szeretnének létrehozni, amely az elnöki munkásság kötelező bemutatásán túl oktatási intézményként is működne, e mellett felkarolná a civil kezdeményezéseket is” – részletezte a létesítmény tervezésekor szem előtt tartott szempontokat a magyar különdíjas.

Palotai Dániel a korábbi monumentális, nehezen megközelíthető építmények helyett „játszott a térrel”. Egy fénnyel átjárt, egybenyitható és eltérő belmagasságú szobákkal rendelkező épületet tervezett kifejezetten a Chicago folyó partjára. A műegyetemi építészmérnök alkotásában jelentős mértékben hangsúlyozta a közösségi tereket, a szabadtéri részeket, a kiállító- és olvasótermeket, kiemelve az intézmény nyitottságát, és bekapcsolva azt a város vérkeringésébe.

A különdíjjal jutalmazott építészmérnök megtiszteltetésnek tartja elismerését. Úgy látja, hogy kezdő építészek ritkán indulnak nemzetközi versenyeken, a diplomamunkáknak is mindössze a tizede készül valamilyen külföldi színtérre. „Az építőipar válsága miatt kevesebb a hazai lehetőség, a nemzetközi pályázatoktól pedig sokan tartanak. Számos fiatalban nincs meg a szükséges önbizalom, félnek az idegen nyelvtől és az idegen pályatársaktól. Amerikában nagyon művelt, nyitott és befogadó építészközösséggel találkoztam. Nem szeretem összehasonlítani a magyar és a külföldi mérnököket, viszont örömmel tapasztaltam, hogy nincs miért szégyenkeznünk. Más az amerikai tanítási módszer, például az ottani hallgatók csapatban dolgoznak olyan modern eszközökkel, amelyekről egy hazai építész iroda csak álmodik. Mi, magyarok azonban szilárd tudásalappal, akár egy személyben is képesek vagyunk nagyszabású tervek megalkotására” – fogalmazott Palotai Dániel, aki ismét nemzetközi pályázatra készül, és egy New York-i lakás tervein dolgozik. „Bár a Lakóépület-tervezési Tanszéken végeztem, még soha nem volt alkalmam arra, hogy versenymunkaként lakást tervezzek. Nagy izgalommal tekintek a feladat elé is!”

- TZS -

Fotó: Philip János

Látványterv: Palotai Dániel