A BME kancellárja a felsőoktatási államtitkárral tartott közös fórumot a 40. Műegyetemi Állásbörzén megjelent cégek képviselői számára a duális képzésről és az egyetemmel ápolt partnerségről.

„Közel 350 vállalat, ebből több mint 280 kis- és középvállalkozás jelentkezett a 2015/16. tanévben 21 felsőoktatási intézményben 79 alapszakon induló duális képzési programba” – ismertette a legfrissebb adatokat az elsőként megszólaló Palkovics László felsőoktatási államtitkár a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fórumán. Műszaki és informatikai képzésekre a hallgatók közel 70%-a jelentkezett, a duális képzést is nyújtó intézményekbe jelentkezők száma pedig 7-15%-kal növekedett – tette hozzá. A Kecskeméti Főiskolára, ahol már három éves tapasztalat áll rendelkezésre erről a képzési formáról, közel 500-an jelentkeztek, vagyis itt nyolcszoros a túljelentkezés, Szombathelyen négyszeres – említett néhány példát az államtitkár. Összesen ezer hallgató tud majd belépni szeptembertől a duális képzési rendszerbe.

„A duális képzés nem csodaszer” – jelentette ki Palkovics László, „de az első eredmények pozitívak, Magyarország a második helyen áll Németország után az Európai Unióban a duális képzési rendszerben működő ’jó gyakorlatok’ elterjesztésében.” A felsőoktatási államtitkár a 40. Műegyetemi Állásbörzén megjelent munkáltatók képviselői előtt elmondta: egy vállalatnál alkalmazott pályakezdő szakember „integrációs” költsége majdnem akkora, mint a tényleges alapszakos oktatásáé, vagyis még egyszer annyi pénzt kell ráfordítani arra, hogy olyan hatékonyan tudjon dolgozni, mint néhány éves munkatapasztalattal már rendelkező munkatársa. A duális képzés lerövidíti ezt az integrációs időszakot is – hívta fel a jelenlévők figyelmét.

Ugyanakkor maga a képzés költségigényes a vállalatoknak, a Knorr-Bremse-nél például egy duális hallgató 3-4 FTE kapacitást köt le, amit a KKV-k valószínűleg nem tudnak vállalni, többek között ezért is hoztuk létre a duális képzőközpontokat, amelyek összehangolják а duális felsőfokú képzésekben részt vevő partnercégek tevékenységét, és részt vesznek а képzések vállalati oldalának kialakításában és szervezésében – mondta Palkovics László (a Full Time Ekvivalens, azaz, az FTE egy viszonyítási szám, amely megmutatja, hogy a szükséges munkamennyiséget hány teljes munkaidős munkavállalóval lehet elvégezni – a szerk.).

Kérdésekre válaszolva a felsőoktatási államtitkár kifejtette, hogy a duális képzésben részt vevők különleges hallgatói-munkavállalói jogviszonyba kerülnek, amelyben 26 hetet az egyetemen töltenek (úgy, hogy az egyetemi tananyag nem csökken), 22 hetet pedig a vállalatoknál. A cégek a szakképzési hozzájárulásból levonhatják a hallgatóknak fizetett bért, amelynek minimumát a törvény rögzíti. A KKV-knak el kell dönteniük, hogy vállalják-e annak kockázatát, hogy a duális képzésben részesülő hallgatójuk végül nem náluk helyezkedik el a végzés után. Léteznek azonban egyéb ösztönzők is, Szombathelyen például a város ösztöndíjjal egészíti ki a hallgatók vállalati jövedelmét – magyarázta Palkovics László, kiemelve, hogy amíg átlagosan 35 százalékos a hallgatói lemorzsolódás, addig a duális képzésben jóval alacsonyabb, csupán 5-10 százalék ez az arány.

Palkovics László szerint nem az a cél, hogy a vállalatok összes, a duális képzéssel kapcsolatos költségét visszatérítse az állam. Jelentős, összesen mintegy 4,5-5 milliárd forintos pályázati támogatást pályázhattak meg a felsőoktatási intézmények a vállalati duális tantervek kialakítására. Kezdeményeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumnál azt is, hogy a hallgatók után igénybe vehető éves normatív támogatás összege differenciáltan emelkedjen – tette hozzá. Célunk, hogy 2020-ra az elsőéves hallgatók 8 százaléka vegyen részt duális képzésben – számolt be a felsőoktatási államtitkár a Műegyetemen tartott rendezvényen, hozzátéve, hogy a duális képző- és innovációs központok utóbbi feladatuk okán is kapcsolatba kerülhetnek a felsőoktatási intézményekkel, köztük a BME-vel.

„Olyan partnerségről szólt ez az előadás, amelyről én is szeretnék Önökkel beszélgetni” – szólította meg a vállalati tisztségviselőket Barta-Eke Gyula, a BME kancellárja. „A Műegyetemen képzett hallgatók nagy része az Önök vállalatainál fog dolgozni, és ott előbb-utóbb meghatározó műszaki és gazdasági pozícióba kerülnek” – hívta fel a figyelmet. „Barta-Eke Gyula a magyar műszaki felsőoktatás jelentőségéről szólva úgy vélte, itt dől el, hol tart majd az ország fél-egy évtized múlva. „Egy másfajta szellemiséget szeretnék behozni az egyetemre, hiszen ha a magyar felsőoktatás nem tud megújulni, finanszírozhatatlanná válik” – jelentette ki a BME vállalati szférából érkezett kancellárja. „A Műegyetem most készülő költségvetése 35 milliárd forint, amely egy Miskolc nagyságú városéhoz mérhető” – érzékeltette a gazdasági szakember. „Ennek az összegnek úgy kell hasznosulnia, hogy az itt dolgozó emberek megbecsültnek érezzék magukat.”

„A nyugat-európai felsőoktatás évtizedekkel korábban végbement változása azzal indult, hogy az ipar és a mezőgazdaság elvárásokat fogalmazott meg az oktatási intézmények számára. Ilyen elvárás a duális képzés, illetve a partnerség a vállalatvezetőkkel” – vélekedett az egyetemi vezető. „Több mint ezer kutató kapacitása áll rendelkezésre a Műegyetemen” – üzente a gyakran forráshiányra panaszkodó kis- és közepes vállalkozásoknak a korábban KKV-k fejlesztésével is foglalkozó szakember. „A BME kancellárjaként egyik feladatom, hogy az iparból érkező kutatási-fejlesztési igényeket közvetítsem az egyetem tanszékei, kutatói felé” – fogalmazott Barta-Eke Gyula.

Az egyetemi vezető három „lábon” képzeli el az intézmény korszerűsítését: az oktatási rendszer megváltoztatásának terve a Fokozatváltás a felsőoktatásban című minisztériumi stratégiai dokumentumban fogalmazódott meg; a másik két lábat a kutatás és a fejlesztés adja. „Az egyetemen jelenlévő tudásunk nem jelenik meg eléggé az országban” – jelentette ki a kancellár. Elhangzott, hogy a BME pályázni kíván a közép-magyarországi régióban működő Felsőoktatási Ipari Együttműködési Központ (FIEK) működtetésére. Az Európai Unió strukturális alapjának forrásaiból kialakítandó intézményben együtt dolgozhatnak az üzleti és a kutatói szféra szakemberei, a kutatási eredményekből pedig iparilag és kereskedelmileg használható termékek és szolgáltatások jöhetnek létre, megnövelve ezzel a magyar KKV-k innovációs hatékonyságát is.

„Az év második felére ki kell dolgoznunk a FIEK pályázatait, és bemutatjuk a partnerségi megállapodásokat is. Az egyetemeken felhalmozódott és a cégekben is jelen lévő tudás működőképessé tudja tenni az országot. A kettőnek találkoznia kell” – sürgette Barta-Eke Gyula. A budapesti Műegyetem jelenleg Belgráddal, Pozsonnyal és Prágával versenyzik a régióbeli éles műszaki felsőoktatási versenyben. „Finanszírozhatóság, szakmaiság, felemelkedés, a hazáért érzett felelősség: ugyanezekkel a problémákkal találkozott a Műegyetem a múltban is. Rajtunk és Önökön fog múlni, hogy ez a több mint 200 éves intézmény újabb kétszáz év múlva is létezzen. Hiszek abban, hogy ha megtaláljuk a közös érdekeket, amelyek egyben személyes sikerélményt is adnak, akkor jót teszünk, és ez jó az országnak is.”

-BK-

Fotó: Philip János