Meggyőzték a felsőoktatási államtitkárt

2015. április 21.

A BME Gépészmérnöki Kar Hallgatói Képviselete fórumot szervezett az ipari termék- és formatervező mérnöki alapszak megszüntetése ellen tiltakozva.

Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár: „Az április 20-án tartott fórumon a hallgatók munkáiból készített bemutatóanyag minőségről árulkodott, így megmarad az ipari termék- és formatervező mérnöki alapszak."

Az alábbiakban tudósítást adunk közre a hétfő esti fórumról, amelynek szakmaisága meggyőzte a felsőoktatásért felelős vezetőt.

„Akár vissza is vonható a most javasolt szakstruktúra, ha sikerül bizonyítani, hogy az ipari termék és formatervező mérnökképzésünk jól teljesít. Felsorakoztatjuk érveinket a szak megtartása mellett” – hangsúlyozta elsőként Péceli Gábor rektor a rendezvényen. „A BME az ország, a régió vezető műszaki képzőhelye, mérnökgenerációk sorát bocsátotta ki a társadalom számára. Értékes, kreatív, alkotó embereket képezünk és ebben a kifejezetten magas minőség az érdekünk” – tette hozzá. Péceli Gábor úgy vélte, hogy a BME-nek továbbra is fel kell mutatnia az új termékek létrehozásának képességét, hiszen ez fellendíti a gazdaságot, vállalkozások kezdeményezéséhez vezet és nemzetközi cégek részvételével zajló kutatási-fejlesztési projekteket szolgál.

A sajtónyilvános fórumot a BME GPK Hallgatói Képviselete szervezte, bevonva a kar oktatóit, a vállalati szektor vezető tisztségviselőit, hogy meggyőzzék a felsőoktatási döntéshozókat a 20 éve népszerű szak megtartásáról. A zsúfolásig megtelt Auditorium Maximum közönsége előtt Czigány Tibor, a Gépészmérnöki Kar dékánja reményét fejezte ki, hogy „államtitkár úr a végén azt fogja mondani: igen, meggyőztük”.

„Nagyon fontos vitatkozni, beszélgetni, így minden ilyen fórumnak van helye” – csatlakozott Barta-Eke Gyula kancellár az elhangzottakhoz.

Az EMMI Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága április 17-én hozta nyilvánosságra az új felsőoktatási szakstruktúráról elkészült tervezetét, amely szerint többek között megszűnne az ipari termék- és formatervező mérnöki alapszak. A képzés jelenleg több egyetemen folyik, így a BME-n, az Óbudai Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetemen. A javaslat szerint „a munkaerőpiac sokkal specifikusabb és magas szintű tudással rendelkező mérnököket igényel több olyan területen, amelyek hiánya a vállalatok fejlődésének gátját jelenti. Ezért kivezetésre kerül néhány olyan alapképzési szak, amelyek nem specifikus szakmára készítenek fel, mint például az ipari terméktervező mérnök, azonban ezeket mesterképzésben továbbra is lehet hallgatni.”

A BME Gépészkari Hallgatói Képviselete április 19-én adott ki állásfoglalást a tervezetben foglaltak ellen tiltakozva. „Az ipari termék- és formatervező mérnökképzés sajtossága az első félévtől az utolsóig tartó, a hallgatók egyéni, illetve csoportos munkáján alapuló, terméktervező stúdióban, modell vagy prototípus gyártó műhelyben és gyakorlati, iparvállalati terepen végzett, projekt jellegű integrált terméktervezési gyakorlat. Ez a diplomához szükséges, összesen 210 kredit értékű munkának mintegy a negyedét teszi ki. Így a képzés maximálisan megfelel a műszaki alapszakokkal szemben támasztott azon kormányzati elvárásnak, hogy az alapképzés gyakorlatorientált legyen, sőt a felsőbb évfolyamos projektfeladatok, szakdolgozatok valós vállalati környezetben való megoldása a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság által kiemelten támogatott duális képzés modelljéhez közelít” – olvasható közleményükben. „Hisszük, hogy olyan képzésről van szó, amelyre szükség van a műszaki képzések területén.”

Czigány Tibor korábban elmondta: noha a kormány valóban csak a három és fél éves alapképzést szüntetné meg, vagyis a kétéves mesterszak továbbra is működne, erre csak elvétve jelentkeznek más típusú BSc-képzésről. A továbbtanuláshoz ugyanis szükség van mind az alapképzésben tanultakra, mind különféle készségekre, például kiemelkedő szabadkézirajz-tudásra. A kar vezetője szerint ugyanakkor a BSc-szak megszüntetésével gyakorlatilag a mesterképzés bázisát tüntethetik el, így tulajdonképpen halálra ítélve az egész képzést.

Czigány Tibor a két évtizedes múltra visszatekintő ipari termék- és formatervező szak legfontosabb sarokszámait sorolta: 585 diák jelentkezett országosan a 2015. szeptemberi felvételi eljárásban az alapszakra, közülük 228-an az első helyen jelölték meg a képzést. A GPK dékánjának meggyőződése, hogy a legjobb hallgatók jelentkeznek ide: 95 százalékuk legalább egy tárgyból emelt szintű érettségivel, 98 százalékuk legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. A jelentkezők közel 75 százaléka nő. A szakon a hallgatók 60-70 százaléka MSc-re megy tovább (többségük terméktervező mesterszakra).

„Az itt végzett szakemberek speciális, innovációs tudással rendelkeznek” – hangsúlyozta Czigány Tibor. „A képzést átható innovációs szellem tudja igazán felpörgetni Magyarország gazdaságát. Nemcsak összeszerelő üzemekre, logisztikai központokra, hanem termékfejlesztésre is szükség van, ezzel tudunk igazán versenyképesek lenni” – vélekedett a kar vezetője.

„A termékfejlesztő mérnökök interdiszciplináris tudásuk miatt 'Jolly Jokerek' mind a hazai kis- és középvállalkozásoknál, mind a multiknál" – erősítette meg a szaknak helyet adó Gép- és Terméktervezés Tanszék vezetője. Horák Péter szerint hallgatóik, végzett mérnökeik hidat képeznek a formatervezés és a gépészi tervezés között, és ez a kapcsolat elengedhetetlen a versenyképes termékfejlesztéshez. A tanszékvezető átnyújtotta a felsőoktatási államtitkárnak a nap folyamán a tanszékre különböző cégektől és külföldi egyetemekről érkezett, az alapszak fennmaradását támogató leveleket.

A hallgatók nevében Bartha Lili, a B-terv Csoport, vagyis a BME-s ipari termék- és formatervező mérnökök öntevékeny köre vezetője, valamint Révész Richárd, a Gépész Szakkollégium Design Szakosztályának tagja értékteremtő szakmai közösségeik munkájáról beszélt, hangsúlyozva, hogy szak kapcsot jelent a gépészeti szerkezetek és a felhasználók között. „A design ma már mindenhol jelen van: a kanáltervezéstől az autótervezésig. Míg nyugaton külön karokat hoznak létre ennek oktatására, itthon ezzel megtagadnák az innovációs szféra növekedését. Hadd lehessen jövőképünk magyar tervezőként itthon” – kérték.

A munkáltatók képviseletében az autók enteriőrjének fejlesztésével foglalkozó német tulajdonú Dräxlmaier Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Szűcs László hívta fel a figyelmet például arra, hogy az autóbelsőket rengeteg mérnöki munkaóra határozza meg, és „minden egyes lekerekítéssel jobb, gyárthatóbb terméket fejlesztenek a szakon végzett mérnökök.”

Végezetül Palkovics László felsőoktatási államtitkár szólalt fel. Elmondta, hogy a magyar felsőoktatás problémáit meg kell oldani, a minőség megtartásának, a munkaerőpiaci igények kielégítésének és a hallgatók itthon tartásának hangsúlyozásával, választ adva szakmai, társadalmi és gazdasági igényekre. Palkovics László beszámolt arról, hogy zajlik a bolognai rendszer felülvizsgálata, amelynek folyamán a képzés minőségét is megnézik. „A 2005-ben kb. egy év leforgása alatt bevezetett új típusú képzési rendszer egyik hátulütője az osztott képzések sokszor kritika nélküli megjelenése” – fogalmazott az államtitkár.

„Ugyanakkor az egyetemeknek is felül kellett volna vizsgálniuk a bolognai reform után kialakított, immár több mint tíz éves képzési struktúrájukat” – vélekedett. A szakoknál többek között azt vizsgálták, mennyien mennek tovább alapszakról mesterszakra, mennyien tudnak elhelyezkedni az adott képzéssel, illetve mennyit keresnek a végzettek. Az ipari termék- és formatervező alapszak vizsgálatakor aránytalanságokat tapasztaltak: arra jutottak, hogy az ide jelentkezők minimális felvételi pontszáma 400 pont körüli, míg máshol ez 100 ponttal kevesebb. Az itt végzett alapszakos hallgatók 43 százaléka megy tovább mesterszakra. Meg kell vizsgálni, hogy az alapszak elegendő tudásmennyiséget ad-e 3,5 év alatt, ami alkalmassá teszi a hallgatókat arra, hogy bármilyen terméket megalkossanak, hiszen 60 százalékuk végzés után rögtön elmegy az iparba – fogalmazott az államtitkár.

Vizsgálni kell azt is, hogy a szak tartalma megfelelő-e – folytatta Palkovics László. „A szak ugyan népszerű és az elhelyezkedési esélyek is jók, a munkaerőpiac tehát jól tolerálja ezt a képzést alapszak szintjén, mégis meg kell indokolni, miért fizet a munkaerőpiac kb. 100 ezer forinttal kevesebbet a terméktervező diplomával rendelkezőknek, mint egy gépészmérnöknek." A Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai szerint a kezdő terméktervezők havi bruttó átlagjövedelme 183 ezer forint, a gépészmérnököké 285 ezer, míg a mechatronika szakot végzetteké 330 ezer forint. Czigány Tibor szerint ez utóbbinak egyik oka lehet, hogy sok terméktervező szakon végzett hallgatójuk saját spin-off vagy start-up céget hoz létre, Szűcs László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a terméktervező mérnökök kezdő bére ugyanúgy elérheti a 300 ezer forintot.

Palkovics László szerint a Felsőoktatási Kerekasztalt kell meggyőzni arról, hogy ez a szak valójában nem az, mint ami a számokból látszik. Annak a véleményének adott hangot, hogy több esetben nem megszüntetni, hanem átalakítani érdemes a szakokat.