Svéd-magyar szemináriumot tartottak a BME VIK támogatásával a korszerű munkafeltételek megteremtéséről, a tehetségek megtartásáról és a nemek közötti egyenlőség erősítéséről.

Európában a munkavégzés alapjaiban kezd változni az utóbbi néhány évben. Összetett figyelemre és sokoldalú feladat-teljesítésre van szükség, a munkavégzés alapegységeivé váltak a team-ek. Több szociális képesség elsajátítása szükséges, így előtérbe kerülnek a konfliktuskezelés technikái, az együttműködési készségek fejlesztése, az alkalmazkodás a váratlan helyzetekhez. Csökken a munkavégzés helyének és idejének jelentősége, és növekszik az eredményközpontúság szerepe, háttérbe szorítva az egyetlen munkahelyen, 8-5-ig végzett folyamatközpontú tevékenységet. A modern munkahelyek találkozási pontokhoz (hubs) kezdenek hasonlítani, a tervezés, a kivitelezés gyakran a világ különböző pontjain zajlik. A földrajzi határok elmosódnak, a munkamegosztásért felelős vezetők multikulturális környezetben menedzselik alkalmazottaik munkáját.

Svédország Nagykövetsége, a Svéd Kereskedelmi Kirendeltség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint vezető svéd vállalatok által szervezett szemináriumon a svéd és a magyar állami és magánszektor döntéshozói, szakértői mutatták be és vitatták meg, hogyan lehet versenyképessé, innovatívvá és kreatívvá tenni a munkavállalók új nemzedékeit.

„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma mind a családok, mind a gazdaság létfontosságú szereplőiként tekint a nőkre. A kormányzat szeretné elérni, hogy a családbarát szemlélet erősödjön, ezért intézkedéseivel elő kívánja segíteni a családi és a munkahelyi élet összeegyeztethetőségét” – emelte ki a rendezvény ünnepélyes megnyitóján Fűrész Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára.

„Svédország büszke arra, hogy számos, nemzetközileg is sikeres nagyvállalata van: ezek adják gazdasági és társadalmi fejlődésének alapját. Biztosítják, hogy Svédország a technológiai fejlődés élvonalában van, és nemzetközileg is versenyképes. A versenyelőnyünk megőrzése érdekében a vállalatainknak folyamatosan új tehetségeket kell toborozniuk. Büszkeséggel tölt el, hogy a svéd vállalatokra a modern, demokratikus vállalatvezetés jellemző, jó munkakörülményeket kínálnak, toleranciát hirdetnek, és egyenlőnek tekintik a nőket a férfiakkal. Egy svéd munkahely mindenki számára egyenlő lehetőségeket kínál, és arra törekszik, hogy a munka és a magánélet egyensúlya megmaradjon” – hangsúlyozta Őexc. NiclasTrouvé, Svédország budapesti nagykövete a svéd és magyar kormányzati, felsőoktatási, kutatóintézeti és vállalati szakemberek előtt zajló fórumon.

„Minden képzeletünket felülmúlta a BME Gyerekegyetem iránti társadalmi és szakmai érdeklődés” – fejtette ki a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja a szemináriumon tartott kerekasztal-beszélgetésen. Vajta László hozzátette, „nagyon sok fiatal lány jelentkezett, amitől azt is reméli, hogy több hallgatót – köztük több nőt – vonzanak a műszaki-informatikai képzések. A megerősödött versenyben a termelő és a szolgáltató munkáltatók fogyasztóik és felhasználóik igényeire összpontosítanak, gyakran állandó készenlétet és rugalmasságot várva alkalmazottaiktól. Ez új kihívásokat jelent a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésében és fenntartásában, ami már nemcsak a nők ügye, és új megvilágításba helyezi a nők és a férfiak egyenjogúságának kérdéseit”.

„Egyre gyakrabban vetődik fel a nemek egyenlőségének megvalósulása az Európai Kutatási Térségben is. A kutatói kiválóságot erősíti, ha úgy közelítünk egy tudományos problémához, hogy közben jól használjuk ki a két nem közötti lehetséges szemléleti eltéréseket” – hívta fel a figyelmet Csépe Valéria, a BME TTK Kognitív Tudományi Tanszék egyetemi tanára, akadémikus, az Európai Bizottság a kérdéssel foglalkozó, ún. Helsinki Bizottságának magyar tagja, az MTA korábbi főtitkárhelyettese. A professzor asszony előadásában úgy vélekedett, hogy „tagországonként eltérő mértékben ugyan, de az utóbbi évtizedben tett erőfeszítések ellenére fennmaradtak a nemek közötti egyenlőtlenségek az Európai Unióban zajló kutatási tevékenységekben, különösen a hierarchia magasabb fokain. Többet kell törődni a férfiak és a nők arányával a kísérletek folyamatában is, hiszen nemcsak szakmailag indokolt, hanem európai elvárás is mindkét nem képviselőinek bevonása vizsgálati résztvevőként az Európai Kutatási Térség kutatóhelyein”. 

A munka globális világának változásai alapvetően befolyásolják egy vállalat szervezeti felépítését, emberi erőforrás-gazdálkodását, és szabályzatait, illetve az ott dolgozók számára teremtett munkakörülményeket. A gazdálkodó szervezeteknek új megoldásokkal kell felkészülniük a jövő globális, dinamikus és decentralizált gazdaságának kihívásaira. Kulcsjelentőségű az emberi erőforrás, a legtehetségesebbek megszerzése és megtartása, valamint a munkavállalók motiválása egy fenntartható, nyitott és egyenlőségen alapuló munkakörnyezetben. A munka és a munkaerő hatékony szervezése a globalizált gazdaság egyik legnehezebb, és egyben legkifizetődőbb feladata – ha kellő figyelmet fordítanak rá – hangzott el.

„A hálózatba kapcsolt társadalom – ahol minden elektronikus eszköznek, amelynek hasznára válik,  lesz hálózati kapcsolata – komoly igényeket támaszt a jövő mérnökeivel, informatikusaival szemben” – jelentette ki Jakab Roland, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója. „A mi felelősségünk többek között az, hogy segítsünk kiművelni ezeket a professzionális, kreatív, a jövőt fókuszba helyező és azért bátran tenni akaró szakembereket, akik aktív tagjai a pezsgő informatikai ökoszisztémának. Az Ericsson a középiskolai reáloktatásban résztvevő pedagógusok munkájának elismerésével is segíti a mérnökképzést, és számos oktatási programban vesz részt. Az élvonalbeli szakmai lehetőségek mellett kiemelten figyelünk a sokszínű, közvetlen, együttműködő munkahelyi légkörre és szervezetre” – tette hozzá. Az Ericsson kétszer nyerte el a Magyarország “Legjobb Munkahelye Díjat”, 2014-ben pedig a MensaHungarIQ által először meghirdetett versenyben az “Év Intelligens Vállalata“ lett.

A Sigma Technology elkötelezetten hisz abban, hogy a fenntartható jövő kulcsa az innováció és az oktatás támogatása. Nemzetközi mérnöki szolgáltató cégcsoportként számos egyetemi innovációs projektet támogat, diák-csereprogramokat szervez, és munkavállalói önkéntes alapon oktatói munkát is végez. “Star for Life programunk keretében egy dél-afrikai középiskolát támogatunk, amely eredményesen veszi fel a harcot a HIV-vírus terjedésével, miközben a diákjainak kimagasló színvonalú képzést biztosít. A Sigma Technology 'Star for Life' programja jelenleg több mint 100 ezer diák tanulását segíti” – összegezte Nagy György ügyvezető igazgató.

A fejlődés nyomán beosztottaik nagyobb hozzáértését várják a munkáltatók a technológiai vívmányokhoz, és mind több munkavállaló szembesül az ún. „time-famine” jelenséggel (nagymértékű időhiánnyal), azaz, mindig több munkája van, mint ráfordítható ideje.  Az új viszonyokhoz alkalmazkodó vállalatok vezetői új perspektívákban kezdtek gondolkodni: alkalmazottaiktól nemcsak a szabályok és utasítások betartását kérik, hanem elkötelezettséget a szervezeti célok és küldetés iránt, kiegészítve önálló munkavégzéssel és felelősségvállalással az alacsonyabb szintű döntésekért.

- TJ -

Fotó: Philip János