Áder János köztársasági elnök előadásával, Tarlós István főpolgármester, Aszódi Attila kormánybiztos, államtitkárok és országgyűlési képviselők jelenlétében nyílt meg a BME 234. tanéve.

„A Műegyetem a hazai műszaki képzés zászlóshajója, olyan stratégiai felsőoktatási intézmény, amely nélkül elképzelhetetlen a magyar gazdaság fejlődése” – e gondolatokkal mutatta be a frissen felvetteknek a BME-t az Egyetem rektora. Józsa János akadémikus a jól működő rendszerek megtartásáról és a korszerűsítésre szorulók javításáról beszélt, ismét fontosnak minősítve a Kancellári és a Rektori Kabinet konstruktív összedolgozását.

A rektor ismertette az előző szemeszter vége és a nyári időszak legfontosabb eseményeit az elsőévesekkel: egyebek között a műegyetemi tervezésű és építésű MASAT-1 sikeres pályafutását, korábbi hallgatóink, Farkas Bertalan első űrhajós és Tarics Sándor olimpiai bajnok vízilabdázó, a ma élő legidősebb olimpikon díszpolgárrá avatását, valamint Cseh László Európa- és világbajnok úszónk, a BME GTK hallgatója új eredményét (világbajnoki aranyérem 200 méter pillangón Kazanyban a világbajnokságon – szerk.).

„Az OTDK műszaki szekciója első helyeinek felét, dobogós helyeinek pedig kétharmadát hoztuk el” – összegezte, hozzátéve, hogy az Európai Unió 7. kutatási keretprogramjában 113 projektben vett részt az Egyetem, így a legsikeresebb hazai intézmény lettünk, és a Horizont 2020-ban is vannak már nyertes projektjeink. „Tartottuk a tavaly felvett hallgatói létszámot, alapképzésben az ELTE után a 2. legtöbb hallgatót vette fel a BME, minden képzési szintet egybevéve pedig országosan a 4. helyen áll a BME, az ELTE, az SZTE és a DE mögött – osztotta meg az egyetemi közösség tagjaival az idei felvételi eredményeit.

Józsa János professzor felhívta a gólyák figyelmét, hogy a BME az itt művelt szakterületeken a hazai élvonalat képviseli, az itt szerzett diploma pedig a legértékesebb és legnagyobb presztizsű ilyen dokumentumok közé tartozik. „Önök tehát jól választottak, nemzetközi elismertségre szert tett oktatóhelyért nem kell külföldre menniük. Ám igazi mérnökké a mesterszakok elvégzésével válhatnak. Gyakorlatias, vállalkozásbarát, nyitott szellemiségű képzésük befejeztével nemcsak munkavállalók, hanem munkaadók is lehetnek.”

Az új feladatok felismerése, a ma még nem látható kihívások azonosítása, kommunikációs képesség és csapatmunka – sorolta az elsajátítandókat a BME rektora, kiegészítve azzal, hogy a karok korszerűsítették BSc-képzéseiket, több helyütt már az MSc-kurzusok áttekintése zajlik. A képzés nemzetköziesítését szolgálja, hogy hosszabb távon bizonyos órákat csak angolul hirdetne meg az Egyetem, amelynek vezetője mind a széles mérnökhadtest képzését, mind az elitképzést szükségesnek és lényegesnek tartja, szoros kapcsolatban az ipari szereplőkkel (az eredményeket és terveket részletező rektori interjúnk ITT olvasható – a szerk.).

A BME intézményi szinten csatlakozott az Áder János köztársasági elnök által indított „Élő bolygónk” kezdeményezéshez – jelentette be Józsa János, megerősítve, hogy mérnöki kutatás-fejlesztési feladat a klímaváltozás adaptációs módszereinek kidolgozása és a szükséges létesítmények megtervezése és üzemeltetése. (A rektori beszéd teljes terjedelmében IDE KATTINTVA olvasható.)

A Műegyetemen 90 klímaváltozással összefüggő kutatás zajlik – vette át a szót a köztársasági elnök, aki azért érkezett a BME évnyitójára, hogy figyelmeztesse a mérnököket és mérnökjelölteket a globális felmelegedés veszélyére, valamint a lehetőségekre is. Áder János a „legek nyaráról” beszélve említést tett a már májustól rendszeres és néhol több ezer áldozatot követelő hőhullámokra, aszályokra, a Budapestet is több ízben sújtó heves esőzésekre és a jelenleg is éppen kihirdetett hőségriadóra.

Félúton járunk a klímaváltozás kezdete óta számítva a 2 Celsius-fokot meghaladó átlaghőmérséklet-emelkedés felé – jelentette ki, emlékeztetve a decemberben, Párizsban rendezendő klímacsúcsig kidolgozandó közös nemzetközi vállalásra, amely nélkül a földfelszín átlagos hőmérséklete akár 3-5 Celsius-fokkal is emelkedhet. Ez pedig 2 milliárd ember lakóhelyének elvesztését hozhatja, ivóvízhiánnyal, új fertőző betegségekkel és a mostaninál sokkal nagyobb menekültáradattal. Máris cselekedni kell – szorgalmazta Áder János. A magyar kukoricatermés 25%-ával esett vissza a nyári aszály miatt, ami 80 milliárd forintos veszteséget okozott a mezőgazdaságunknak – szemléltette a károkat.

A nagyhatalmak vezetői stratégiai kihívásként, leselkedő veszélyként kezdtek beszélni a klímaváltozás okozta új helyzetekről – idézte az elnök, klímaforradalomnak minősítve a ránk háruló feladatok megoldásának összességét a károk elhárítására és az emberiség megmenekülésére. A mitigáció (kibocsájtás-mérséklés) és az adaptáció mérnöki feladatok – emlékeztette a Műegyetem hallgatóságát, példaként említve a nap- és a szélenergia hatékonyabb hasznosítását és tárolását, valamint a tömeges urbanizáció hatásainak ellensúlyozását.

Áder János kiemelte a Kárpát-medence fokozott kitettségét az időjárási szélsőségeknek, és a nagy magyar elődökre emlékeztetve (mások mellett Jedlik Ányosra, Puskás Tivadarra, Neumann Jánosra, Szilárd Leóra, Oláh Györgyre) azt kérte a hallgatóktól, hogy az új utak keresésének bátorságával, felelősen foglalkozzanak a klímaváltozással kapcsolatos kérdésekkel, és így adják meg az esélyt a következő nemzedéknek. „Az Önök itt szerezhető tudása jól kamatoztatható, egyúttal lehetőség egy sikeres szakmai karrier felépítésére, mindannyiunk javára.”

A tanévnyitón az első éves hallgatók esküvel erősítették meg egyetemi polgárságukat. A hagyományokhoz hűen a nyolc kar egy-egy képviselője állta körbe az egyetemi jogart (a jogarnokkal készített interjúnk ITT olvasható – a szerk.). Az ünnepélyes esküszöveget Dancsok Edina, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar idén induló pénzügy és számvitel alapszakának hallgatója olvasta fel.

Az ország egyik legszínvonalasabb képzését nyújtó egyetemére nyertetek felvételt – nyomatékosította a rektori gondolatokat Daku Dávid, az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnöke. „A következő éveitek szépek lesznek, de egyáltalán nem könnyűek. Műegyetemistához méltóan küzdjetek az álmaitokért” – fordult a hallgatókhoz. Úgy vélekedett, hogy a felsőoktatásban az elmúlt időszakban zajló változásokra is motiváló tényezőként, nem szükséges rosszként kell tekinteni.

„Hallgatónak lenni nem csak azt jelenti, hogy tanulni kell, sokan szakkollégiumokban és öntevékeny körökben hasznosan töltik el a szabadidejüket, mintegy százan pedig a hallgatói önkormányzatban képviselik a megközelítőleg 23 ezer műegyetemistát" – számolt be az EHK elnöke. „A hallgatói közéletet mi határozzuk meg. A műegyetemisták mindig megkövetelték azt az intézményi keretrendszert, amelyben a maguk igényei szerint élhetnek”.

Az évnyitó ünnepség végén lehetőség nyílt a személyes csatlakozásra az "Élő bolygónk" kezdeményezéshez, aláírással megerősítve azt.

-TJ, BK-

Fotó: Philip János