Átadták a BME Innovációs Díját, amelyet egy speciális, egészséges búzaőrlemény, valamint egy adatgyűjtő, elemző és értékesítő informatikai keretrendszer nyert el.

„Az innováció számomra pro progressio jellegű, vagyis a fejlődésért való tevékenység, amely nagyon természetesen illeszkedik a BME küldetéséhez” – mondta Józsa János rektor a díjátadó ünnepségen.

„Manapság talán elcsépelt kifejezés az innováció, amelyen mi az itt végzett kutatómunka eredményeinek alkalmazását, társadalmi hasznosulását és a gazdasági nyereséget értjük, és amelynek szellemében ezt a pályázatot harmadik éve kiírjuk” – fogalmazott Pakucs János, a díjat alapító Pro Progressio Alapítvány elnöke.

A 2014-es innovációs teljesítményért járó elismerésben és az ezzel járó 1-1 millió forintos díjban két kutatócsoport részesült. A BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelemiszertudományi Tanszék Gabonatudomány és Élelmiszerminőség Kutatócsoportja „Egészségtámogató komponensekben gazdag malomipari őrlemény” elnevezésű fejlesztéséért járó díjat és oklevelet Tömösközi Sándor, a kutatócsoport vezetője vette át.

A másik díjazott fejlesztés a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékén készült „SensorHUB koncepció és keretrendszer”, amelyet a fejlesztőcsapat nevében Lengyel László docens és Ekler Péter adjunktus vettek át.

„Közel három évig tartó fejlesztőmunkával született meg az az új technológiai megoldás, amely képes a héjközeli rétegekben feldúsuló speciális búzaőrleményeket előállítani. A búzahéjat eddig kevéssé hasznosítottuk, pedig táplálkozástanilag értékes komponensek (fehérjék, lipidek, ásványi anyagok élelmi rostok, antioxidánsok, vitaminok) találhatók benne, amelyek most bekerülhetnek mindennapi táplálkozásunkba. A héj könnyen felszívódó szénhidráttartalma ráadásul közel 30%-kal kisebb, és a vizsgálatok azt mutatják, hogy glikémiás indexe is alacsony. Emellett a héj külső felületén található, élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő szennyeződések is kisebb valószínűséggel jelennek meg” – sorolta Tömösközi Sándor. „Gazdaságossági szempontból önmagában is figyelemre méltó eredmény, hogy e technológia alkalmazásával a lisztkihozatal 0,5-1%-kal növelhető. Emellett az új búzafrakció technológiai (pl. sütőipari) minősége lényegesen kedvezőbb a piacon lévő korpás, illetve teljes kiőrlésű termékekénél. Tudomásunk szerint jelenleg ez az egyetlen eljárás, amellyel folyamatosan ilyen aleuron frakciókban gazdag ipari őrleményt lehet előállítani nagyüzemi őrlési technológiába illesztve” – foglalta össze.

A kutatócsoporttal együttműködő Gyermelyi Zrt. mintegy 100-150 millió forinttal járult hozzá a termék fejlesztéséhez, és a Divita nevet kapott termékcsalád már kapható is a boltokban. A most díjazott fejlesztés nemcsak hazai és nemzetközi öko-innovációs versenysikereket hozott a munkában részt vevő hallgatóknak (a bme.hu több alkalommal is beszámolt ezekről, ITT és ITT – a szerk.), hanem további publikációkat is eredményezett, például a termék fogyasztói bevezetéséről és fogadtatásáról. A következő lépés a technológia eladása lesz, amellyel valódi hazai innováció nyerhet nemzetközi hasznosítást – fűzte hozzá a kutatócsoport vezetője.

„A SensorHUB olyan adatgyűjtő, elemző és értékesítő platform, amely különféle szak- és alkalmazási területek (például jármű és közlekedés, egészségügy, gyártósorok, intelligens városok) adatgyűjtését, kezelését és elemzését teszi hatékonnyá. Az alkalmazás- és szolgáltatásfejlesztést támogató keretrendszer gyakorlatilag minden olyan területen használható, ahol növekvő számú hálózati eszközre, nagy adattárolási képességű felhőalapú háttérre, valamint a nagy adattömeg hatékony elemzését és felhasználását (big data) együttesen igénylő új megoldásokra van szükség” – olvasható a fejlesztés ismertetésében. A díjátadó ünnepségen Lengyel László mutatta be a csapatot és a munkát. A VIK adjunktusa kiemelte, hogy a fejlesztésben mindhárom képzési szint (BSc, MSc, PhD) hallgatói részt vettek, mivel a tanszék ezt tudatosan kötötte össze az utánpótlás-neveléssel. A hallgatók és az oktatók a most díjazott keretrendszerre alapozva már számos konkrét projektet valósítottak meg és különféle alkalmazásokat alkottak piaci felhasználásra, amelyek folyamatosan újabb feladatokat eredményeztek – hangsúlyozta Lengyel László.

(Egy példa az URBMOBI (Urban Mobile Instruments for Environmental Monitoring) program, amelyben a VIK szakemberei a városi tömegközlekedési járművekre elhelyezett, különböző szenzorokat egyesítő, mobil mérési egységeket, az adatok gyűjtését, utólagos feldolgozását, a különféle környezeti modelleket és vizualizációs technikákat, az éghajlattal kapcsolatos szolgáltatásokat, a környezetvédelmi monitorozást, valamint a területhez kapcsolódó tervezési és kutatási igényeket integrálták. A SensorHUB koncepciót és keretrendszert több ipari és két European Institute of Innovation & Technology Climate-KIC EU-projektben is használják, illetve alapvető kutatási szolgáltatás-infrastruktúraként szolgál több akadémiai kutatás-fejlesztési projektben – a szerk.).

„Ez a K+F csapat együtt nagy dolgokra képes” – hangsúlyozta Lengyel László. A kutatócsoport most dolgozik a szolgáltatás és a brand meghonosításán.

-BK-

Fotó: Philip János és a Rajzi és Formaismereti Tanszék székkészítő csapata