Tíz éve szolgálja az igényes ismeretterjesztést a Kutatók Éjszakája.

„A tudomány, bármily magasztos is, nem zárkózhat be, hanem meg kell találnia az utat mind a döntéshozókhoz, mind az ország polgáraihoz, és közülük is talán a legfogékonyabbakhoz, a tanulókhoz” – hangsúlyozta a Kutatók Éjszakája sajtótájékoztatóján elmondott köszöntőjében Kollár László, a BME tudományos és innovációs rektorhelyettese a programsorozatot bevezető tájékoztatón, amelynek az Ericsson K+F Központ adott otthont. „A Műegyetemen idén immár fennállásának tízedik évfordulóját ünnepli a Kutatók Éjszakája. A BME Fizikai Intézete szervezte ugyanis Magyarország első ilyen rendezvényét – közösen a Mindentudás Egyetemével és a Puskás Tivadar Távközlési Technikummal. Idén a BME húsz helyszínen, mintegy kilencvenkilenc programját kínálja a résztvevőknek, akik közvetlenül tapasztalhatják meg a kutatás izgalmát, a felfedezés örömét, a rácsodálkozás varázsát. Legalább 4-5 ezer érdeklődőre számítunk.”

A Kutatók Éjszakája keretében Magyarországon közel negyven városban, 110 intézmény részvételével több, mint 2000 programot szerveznek, amelyre összesen 60-70 ezer érdeklődőt várnak – vázolta Grasselli Norbert, a Bay Zoltán Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója az eseménysorozatot koordináló konzorcium nevében. A fővárosban – többek között – drónbicikli-bemutatóval, lézershow-val, elektrolízises zsiráffestéssel, Miskolcon a 70-es és 80-as évek számítógépeivel és számítógépes játékaival, míg Szegeden a baktériumok és az algák világával ismertetik meg látogatóikat a legnagyobb alkalmazott kutatóhálózat szakemberei.

Kardon Béla, a RCISD Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont tudományos igazgatója, a Kutatók Éjszakája szakmai vezetője kiemelte, „a rendezvény legfőbb célja, hogy a kutatót közelebb hozza a társadalomhoz, és népszerűsítse a tudományos életformát.” A sajtótájékoztatóval egy időben zajlott Brüsszelben az Európai Unió nagyszabású ismeretterjesztő rendezvénye, amelyre magyar előadókat is meghívtak. Pénteken Európa 280 városában lesz Kutatók Éjszakája. Az igazgató bíztatónak minősítette, hogy Magyarország az eseménysorozat legaktívabb programszervezője negyven résztvevő városával.

„Szinte minden olyan partnerünket sikerült bevonnunk, akikkel nap, mint nap együtt dolgozunk, hogy a legszélesebb kör számára vonzó témákat mutathassuk be” – ecsetelte Jakab Roland, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója. A kétezer mérnököt és kutatót foglalkoztató vállalat hatodik alkalommal vesz részt a Kutatók Éjszakáján, ezúttal a sajtótájékoztató házigazdájaként is. A tíz éves eseménysorozatra a vállalat különféle bemutatókkal készül, és megnyitja a szigorúan zárt kutatólaborjait a nagyközönség előtt. Az Ericsson Roboskicc Challenge pedig az idei év különleges rekordkísérlete lesz: a péntek este folyamán több mint ötszáz – gyermekek és profi szakemberek által készített – kis robot fog egyszerre rajzolni, firkálni az Ericsson K+F Központban. A kis robotok be is mutatkoztak a sajtónak, amelynek képviselői két különleges járművet is megismerhettek.

A BME Műszakik Team sűrített levegővel hajtott autója számos díjat nyert. A főként gépész- és mechatronikai mérnökhallgatókból álló csapat összetétele évről évre változik. „A környezetbarát hajtástechnika teszi igazán érdekessé ezeket a járműveket” – hangsúlyozta Farkas Zsolt, a Gép- és Terméktervezés Tanszék adjunktusa, a csapat vezetője az autó bemutatóján. Az általa kutatott és fejlesztett ún. teljesítmény-elágazásos, fokozatmentes hajtóművet a csapat egyik pneumobiljába is beépítették.

2008-tól indítanak versenyeket pneumatikus hajtású járműveknek. Idővel e megmérettetések nemzetközivé váltak. A hallgatók rengeteg új ismeretet szereznek a szerkezetek fejlesztése alatt a mérnöki tervezés kihívásairól. „Az első versenyen a tíz literre összenyomott, körülbelül két köbméternyi levegő 7,1 km út megtételét tette lehetővé. Ma a rekord 12, 99 km, a legnagyobb sebességet, 65,44 km/h-t pedig a közelmúltban mértük” – sorolta az oktató. A járművet a Kutatók Éjszakája látogatói nemcsak megtekinthetik, hanem ki is próbálhatják a Központi épület aulájában kialakított „versenypályán”.

A sajtótájékoztatón bemutatott másik különleges jármű, a Flike nevű „légibicikli” volt. Születése egy blogbejegyzésnek köszönhető: egy internetes fórumon valaki kijelentette, hogy nem lehet olyan drónt építeni, amely elbír egy embert. A Bay Zoltán alkalmazott kutatóintézet hálózat szakemberei kihívásként tekintettek a kijelentésre, és mindössze néhány hónap alatt jutottak el az elméleti tervezéstől a légibicikli megvalósításáig. Jelenleg – egy nem várt sikerű online médiakampány után – a tervezők önálló startupként folytatják tevékenységüket, befektetőket keresnek járművűkhöz, amely a jövőben több célra is használható lesz: pilótái nehezen járható terep fölött szállhatnak, csomagokat szállíthatnak, megfigyeléseket végezhetnek. A fejlesztők nem kevesebbet tűztek maguk elé – 2016 folyamán már magánszemélyek által is megvásárolható, teljesen biztonságos gépeket szeretnének a piacra dobni.

- HA -

Fotó: Philip János