Második alkalommal rendezték meg a fizikus PhD és MSc hallgatók angol nyelvű workshopját.

„Nagy siker lett az idei Grandmaster PhD Workshop. Terveink szerint évente fogjuk megrendezni Európa más-más egyetemein” – hangsúlyozta Kézsmárki István, a TTK Fizikai Intézet docense, aki az elmúlt évben hat hónapot töltött vendégprofesszorként az Augsburgi Egyetemen. A két intézmény közötti együttműködés egyik eredménye volt a tavaly, az Augsburgi Egyetem Kísérleti Fizika V. Tanszékén megrendezett műhely, ahol mintegy tizenöt magyar és tíz német pályakezdő kutató mutatta be tudományos tevékenységét. A rendezvény sikerén felbuzdulva szervezték meg idén a BME Fizikai Intézetében a II. Grandmaster PhD Workshop-ot. Ezúttal szélesebb kört céloztak meg, főként olyanokat, akikkel már korábban valamilyen projekten együtt dolgoztak: a közel negyvenöt előadó között immár észt, cseh, osztrák, svájci is volt. Az esemény célja a fiatal kutatók közötti kapcsolatok kialakítása, megerősítése, a közös projektekkel kapcsolatos munka megvitatása volt.

„A komolyabb konferenciákra neves tudósokat, témavezetőket hívnak meg.  A kutatásaikkal összefüggő műhelymunkát általában PhD hallgatóik végzik” – ecsetelte Orbán Ágnes fizikus PhD-hallgató, a workshop szervezője. „Ha egy ilyen konferencián a professzor kap egy, a kutatás részleteihez kapcsolódó kérdést – például egy méréssel vagy kísérlettel kapcsolatban –, akkor vagy hozzáértő diákjához irányítja a kérdezőt, vagy jelzi, hogy ezt később beszéljék meg. Az ilyen konferenciákon a doktoranduszok viszonylag kevés teret kapnak arra, hogy önállóan előadjanak. A mostani workshop kifejezett célkitűzése volt, hogy az ’aprómunkát’ végző PhD hallgatók, a fiatal kutatók is jussanak előadási lehetőséghez.”

„Manapság a tudományban rendkívül fontosak a kutatócsoportok közötti szakmai kapcsolatok” – emelte ki Szaller Dávid fizikus PhD-hallgató, szervező. „Ha olyan probléma adódik, amelyet a saját eszközeinkkel nem tudunk megoldani, ez a személyes kapcsolati háló segíthet. Előfordult, hogy a kutatásokhoz kapcsolódó részproblémák vagy kérdésfelvetések megoldásához segített a workshopon megvalósult közös gondolkodás.”

Az előadott témák sokszínű válogatás eredményei: a vázat a szilárdtestfizika, azon belül is a különféle spektroszkópiai módszerek adták, de volt biofizikával, az atomerőművekkel, absztrakt elméleti fizikai modellekkel vagy nanoelektronikával foglalkozó előadás is.

A konferencia egyik különlegessége a „skyrmion-nap” volt. A mágneses skyrmionok nagyszámú elemi mágneses momentumból álló, általában 1-100 nm átmérőjű, csőszerű objektumok, kutatásuk az utóbbi néhány év legizgalmasabb területévé vált (Kézsmárki István és kutatócsoportjának ez irányú kutatásait a közeljövőben mutatjuk be – a szerk.). A szakterület nemzetközileg is elismert tudósai – Ulrich K. Roessler, Jonas Kindervater, Achim Rosch, Roland Wiesendanger, Nicolas Reyren – plenáris előadásokon mutatták be a skyrmionok fizikájának alapjait és legújabb eredményeiket.

Fotó: Takács Ildikó