A BME egyike a mindössze két hazai intézménynek, amely felsőfokú szakmérnöki lean képzést kínál. A KJK oktatói a tananyag kialakításába és az oktatásba bevonták az ipari partnereket is.

„Nincs olyan iparág, ahol a lean módszertant ne lehetne sikerrel alkalmazni” – állítja Bóna Krisztián, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék tanszékvezető-helyettese és Kosztolányi János, a KJK felsőfokú lean szakmérnök képzésének koordinátora és a tanszék tanársegédje. „Az eredetileg az autógyártásból, azaz, a termelési szektorból indult munkaszervezési módszertanról mára bebizonyosodott, hogy a termelés megreformálása és a hatékonyság növelése mellett sikeresen alkalmazható a szolgáltatással foglalkozó ipari szereplők számára is.”

„Történelmi ’véletlen’, hogy a leant az autóiparban fedezték fel. Mára a szakemberek többsége felismerte, hogy a termelés és a szolgáltatás elválaszthatatlan egymástól. A hatékonyság és a vevőközpontúság iparágtól függetlenül létező fogalmak, amelyekben a lean iránymutatást ad. Az egyedi sajátosságok különbözősége ellenére a lean jól alkalmazható valamennyi szektorban, ám örök kérdés, hogy a vállalkozások helyesen alkalmazzák-e a módszertani alapelveket a gyakorlatban” – figyelmeztetett Kosztolányi János, aki szerint a leant időnként félreértelmezik, így rosszul ültetik át a mindennapokba. Elméletét egy másik, ma már megkerülhetetlen fogalommal, a fenntarthatósággal magyarázta. „A fenntarthatóság vállalati nyelvre fordítva részben annyit tesz, hogy életben és működésben kell tartani azon folyamatokat, amelyek mellett elkötelezte magát egy cég. A nehézséget az jelenti, ha az ’ideálisnak’ vélt körülmények megváltoznak, azaz, egy vállalat nem képes rugalmasan reagálni a piaci változásokra. A rugalmas munkaszervezésre törekvő lean erre nyújthat megoldást” – fejtette ki, hozzátéve, hogy a módszer egy új cégkultúrát és hozzáállást teremtett meg. „Az átállás lean felfogásra teljes átalakulást és szemléletváltást kíván a szervezettől, de eredményei csak hosszantartó munka gyümölcseként lesznek érzékelhetők.”

Magyarországon a multinacionális vállalatok mellett már a bankok és biztosítók is alkalmazzák a lean módszertanát, amely az iparban is még sok helyen csak gyerekcipőben jár. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában például az egészségbiztosítási rendszerben is alkalmazzák a lean alapelveit, de a módszertan ma már olyan iparágakban is megjelent, mint az építőipar, a robotika vagy a gyógyszergyártás. Bóna Krisztián a tanszéki kutatások példáinak sorában említette az Országos Mentőszolgálat mentésirányítási rendszerének átszervezésére irányuló projektet, amelyben a tanszéki kutatócsoport a hatékonyság növelésére dolgoz ki megoldásokat a lean módszertanát alkalmazva.

„Menedzsment vonalon már voltak próbálkozások, ám a BME továbblépett: elindította saját lean szakmérnöki képzését, figyelemmel a mérnöki és a műszaki ismeretekre, az egyetemi és az ipari szereplők közös munkájának eredményeként” – tette hozzá a tanszékvezető-helyettes a KJK egyéves képzésének egyediségére utalva. Nagyobb létszámú, többszáz fős bevezető kurzust 5 éve tartanak a műegyetemi nappali képzésben a lean szemlélet alapjairól. Erre ma már a BME legtöbb karáról jelentkeznek a mérnökhallgatók, ám az ennél sokkal mélyebb ismereteket adó szakmérnöki képzés a tematikájában egyedülálló az egész országban. „A tananyag kialakításába és az oktatásba is bevonjuk a tanszék ipari partnereit és a nálunk végzett, ám ma már az iparban dolgozó egykori hallgatóinkat, akik naprakész piaci tudással és gyakorlati példákkal támasztják alá az elméleti ismereteket” – egészítette ki Kosztolányi János szakmai képzési koordinátor. Kiemelte, hogy „az órákon nemcsak a 1felszínt kapargatjuk’, hanem feltárjuk az ok-okozati összefüggéseket, megvizsgáljuk a hallgató saját munkakörnyezetében alkalmazott folyamatait, és a számítási feladatokra is nagy hangsúlyt fordítunk”.

A KJK oktatóitól megtudtuk, hogy évente 50 diplomás végzi el a szakmérnöki képzést, ám arra is lenne igény, hogy az órákat megemelt létszámban, akár keresztféléves képzési formában is megtartsák. „Kitartunk a mellett, hogy magas színvonalú, minőségi oktatást biztosítsunk a diákjainknak. Nem megyünk el a tömegoktatás irányába” – jelentette ki Bóna Krisztián. A képzés alatt az oktatók – akiket a diákokkal kialakított közvetlen és interaktív kapcsolat miatt inkább mentoroknak neveznek – folyamatosan segítik a diákokat a gyakorlati feladatok megoldásában. „A szakmérnöki képzést nemcsak mérnöki végzettségűeknek ajánljuk” – hívta fel a figyelmet a lean széleskörű alkalmazhatóságára Kosztolányi János. „Különféle szolgáltató területekről érkeznek a hallgatóink, óvodapedagógus és biológus diákunk is volt már, az ő napi munkájukat is segítettük a képzésünkön átadott tudással” – fogalmazott.

A tanszék munkatársai 2015 őszén első alkalommal szervezték meg első lean konferenciájukat „Leaning together” címmel (a rendezvény honlapja ITT érhető el – a szerk.), amely, ahogyan az oktatók fogalmaztak, „marketing-mentes rendezvényként kizárólag a szakmára koncentrált”. A fórumon a tanszék dolgozói mellett az első szakmérnöki évfolyam 6 kiváló diákja mutatta be fél éves projektje keretében elkészített szakdolgozatát a meghívott ipari szereplők előtt. Az előadóknak szigorú minőségi feltételeknek kellett megfelelniük, és az oktatók természetesen segítették a hallgatók felkészülését a prezentációkra. A témákat úgy válogatták össze, hogy minél több iparág gyakorlati megoldásait tudják bemutatni, erősítve a lean szemlélet széleskörű alkalmazhatóságát. A „szokásos” autóipari megoldások mellett az előadók a gyógyszeriparból, a fehérneműiparból és az építőiparból is merítették témáikat. A konferencián a leanről alkotott különböző nézőpontokat és véleményeket kerekasztal-beszélgetéseken vitatták meg a résztvevők. „Széleskörű szakmai ismereteket és repertoárt mutattunk be a rendezvényen, ami igazolja, hogy más, hasonló témájú konferenciák mellett egy műegyetemi szakmai fórumnak is van létjogosultsága. Bízunk a folytatásban” – zárták gondolataikat a KJK oktatói.

TZS - TJ

Fotó: Takács Ildikó