Kiharcolta Kármán Tódor díszdoktori címét

2015. november 20.

Száz éve született Gruber József, a Műegyetem nemzetközi hírű tudósa, az Áramlástani Tanszék egykori vezetője.

Emlékünnepségekkel és Gruber József (1915-1972) élő szakmai örökségének bemutatásával emlékezett az áramlástan nemzetközileg elismert kutatójára, a kiemelkedő oktatóra, a Műegyetem egykori rektorára a BME Áramlástan Tanszéke, valamint az MTA Áramlás- és Hőtechnikai Tudományos Bizottsága.

A magyar mérnökképzésre nagy hatást gyakorló tudós alapvető szerepet töltött be az áramlástan magyarországi oktatásában és kutatásában a Budapesti Műszaki Egyetem Áramlástan Tanszékének tanszékvezető professzoraként 1950 és 1972 között. A műszaki felsőoktatást a Gépészmérnöki Kar dékánjaként (1953-1955) és az Egyetem rektoraként (1961-1964) is szolgálta.

Gruber József 1962-től az MTA akkori Gépészeti Bizottságának tagja volt, majd az Áramlás- és Hőtechnikai Gépek Bizottság1967-es megalakulása után ez utóbbi alelnöki posztját töltötte be. 1970-től haláláig az Áramlás- és Hőtechnikai Bizottság tagjaként tevékenykedett. Munkásságát a hazai és a nemzetközi szakmai közösség egyaránt elismerte: a köré szerveződő kutatóközösséget gyakran „magyar iskolaként” említették a külföldi szakemberek. Több alapvető szakkönyvet írt, amelyeket évtizedekig forgattak oktatók, hallgatók. Életművének fontos része volt az ipari szereplők és a Műegyetem közötti kapcsolatok megerősítése. A jeles tudós nevét a gellérthegyi Gruber József víztározó is őrzi, amelynek áramlástechnikai tervezője volt.

„Nem a zománctábla, nem az épület és a felszerelés, hanem a tanszemélyzet és az ő vezetésükkel kialakult diákszorgalom mértéke határozza meg egy intézmény színvonalát” – idézte Gruber József gondolatait Józsa János, a BME rektora a tudós, oktató és rektor-előd születésének centenáriumi koszorúzási ünnepségén a Műegyetemen.

Józsa János visszaidézte, hogy annak idején Somlyódy László akadémikus ismertette meg vele a Gruber-féle szellemiséget, amely máig példaadó szigorú szakmai igényességre épül.

Czigány Tibor, a Gépészmérnöki Kar dékánja Gruber József dékáni munkásságát és a kar tudományos tevékenység fejlesztése érdekében kifejtett tevékenységét méltatta. Rámutatott, hogy az egykori dékán a máig érvényes, nagy erejű gondolatok megfogalmazása mellett a kari, tanszéki tudományos tevékenység fáradhatatlan segítője is volt.

Szellemi örökségét őrzi a „Magyar Gépészmérnökért Gruber József” díj, amelyet kétévenként kapnak a folyamattechnikával foglalkozó kiváló szakemberek.

Vad János, az Áramlástan Tanszék vezetője köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a tanszék egykori vezetője, Gruber József szellemisége túlmutat a Műegyetem berkein, amit az is jelez, hogy az ünnepségen üdvözölhette az áramlástant oktatók teljes hazai csapatát. Az egykori tanszékvezető a tanterv átgondolt kidolgozásával, a tudományos tevékenység színvonalával és az ipari kapcsolatok értő gondozásával a jelenben is érvényes értékeket képviselt – hangsúlyozta a tanszék jelenlegi vezetője.

Lajos Tamás, az Áramlástan Tanszék professzor emeritusa Gruber József egykori tanítványaként személyes történetekkel emlékezett a rendkívüli szakmai tekintélyű oktatóra, kollégára és magánemberre.

Gruber József rektori idejében, 1962-ben kapta meg Kármán Tódor, az Egyesült Államokban élő kutató műegyetemi tiszteletbeli doktori címét. A jeles tudománydiplomáciai esemény létrejöttét a rektor harcolta ki, aki nemcsak a feszült hidegháborús idők miatt ütközött akadályokba, hanem politikai nézetei miatt is. Ez utóbbiak okán később akadémiai tagságát is megakadályozták. A rektornak nagy szerepe volt abban is, hogy az akkor már világhírű Kármán Tódor életművét, szellemi örökségét az áramlástan magyar szakemberei és a BME Áramlástan Tanszéke mélyebben megismerje. A Kármán Tódor javaslatára 1956-ban Belgiumban megalapított „The von Karman Institute of Fluid Dynamics” Európa kiemelt fontosságú áramlástani kutatóhelye, amelynek kutatásaiba később számos tanszéki kutató és hallgató is bekapcsolódott. Kármán Tódor nevét viseli az a tanszéki laboratórium, amely a Nemzeti Kutatási Infrastruktúrának fontos tényezője és a Kutatók Éjszakája egyik legnépszerűbb helyszíne is.

Az egyik jelentős szakterület, amelynek Gruber professzor kiváló művelője volt, a ventillátorkutatás. Az ötvenes évek elején alapította és vezette azt a tanszéki kutatócsoportot, amely ventillátorok áramlástechnikai és akusztikai kutatásával és fejlesztésével foglalkozott: e csoport örököse az Áramlástan Tanszék forgógép-kutatócsoportja, amely ventilátorok üzemi tulajdonságainak javításával és a tervezési módszerek továbbfejlesztésével foglalkozik. A kutatások kiemelt célja a gépek hatásfokának javítása és a kibocsájtott zaj csökkentése. A terület jelentőségét bizonyítja, hogy 2013-tól az Európai Unió ezzel kapcsolatos rendelete előírta, és idén pedig tovább szigorította a szóban forgó gépek elvárható hatásfokának paramétereit. A Gruber-hagyaték három fő területe (az elméleti képzettség – amely a jobb tervezés céljából alkalmazott számítási eljárásokra épül –, a számítógépes szimuláció – amelyben a tanszék élen jár –, valamint a méréstechnika hatékony alkalmazása) a kutatók összehangolt csapatmunkájában testesül meg.

A közúti járművek aerodinamikája szintén régi kutatási terület. A tanszék a numerikus szimuláció eszközeivel sokat foglalkozik jármű-komponensek belső áramlásaival, vagy termodinamikai és mechanikai szimulációival. Frissebb kutatási terület az épületek szélnyomásának vizsgálata, amelynek eredményei (a tervezésbe építve) csökkenthetik a költségeket: így lett több tízmillió forinttal olcsóbb például a Debreceni Nagyerdei Stadion. A tanszék végezte a dallasi repülőtér egyik terminálja sátorszerkezetének, valamint több hazai nagy híd szélcsatorna-vizsgálatát: Az M0-s északi szektorának légszennyezettségi vizsgálata pedig az utóbbi évek legnagyobb szabású feladata volt.

A Gépész Szakkollégium Áramlástan Szakosztályának közel harminc tagja van és 2010-ben alapították lelkes hallgatók. Élőadásokat, üzemlátogatásokat szerveznek, ahol a szélcsatorna tervezésétől a pályázatírásig számos témában szerezhetnek ismereteket az érdeklődők.

Az MTA Áramlás- és Hőtechnikai Tudományos Bizottsága – a „Tudomány ünnepe 2015” program részeként – ünnepi ülésen emlékezett meg Gruber Józsefről. Stépán Gábor akadémikus, osztályelnök a Műszaki Tudományok Osztálya, Szabó Szilárd elnök pedig az MTA Áramlás- és Hőtechnikai Tudományos Bizottsága nevében köszöntötte az ülés résztvevőit. Kullmann László volt bizottsági elnök Gruber József és az Akadémia kapcsolatát, Vajna Zoltán akadémikus pedig a tanszéki kutatásvezető munkásságát mutatta be. Czibere Tibor akadémikus Gruber Józsefet, a hidrodinamikai szingularitások módszerének művelőjét, Somlyódy László akadémikus pedig a tudós mérnökprofesszor alakját idézte fel. Fáy Árpád ny. egyetemi docens „Tehetetlenségi leválás, Gruber József egyik kedvenc kutatási témája” címmel tartott előadást, Vad János, a BME Áramlástan Tanszékének vezetője Gruber József szellemi örökségének tanszéki továbbélését mutatta be.