Magyar Zoltán műegyetemi épületgépész-mérnök személyében először tüntetett ki magyar szakembert Európa legnagyobb épületgépész és épületenergetikai mérnököket tömörítő szövetsége.

„Az épületenergetikában olyan megoldásokat kutatunk fel, amelyek rávilágítanak arra, hogy kevesebb energiafelhasználással is kényelmes és kompromisszumok nélküli életet teremthetünk magunknak” – összegezte szakterületének egyik fontos célját Magyar Zoltán, a BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék tanszékvezetője, aki az energiahatékonyság javítása és az épületek belső komfortja területén végzett nemzetközi szakmai munkájáért első és egyedüli magyarként részesült a REHVA szakmai díjában.

„Az épületenergetika nem öncélú szakterület. Művelőinek tevékenysége sokkal összetettebb és sokrétűbb az épületek üzemeltetése közben felhasznált energia csökkentésénél – ehhez elég lenne kikapcsolni a fűtést és a világítást” – osztotta meg a néhány évtizede kiforrott, az épületgépészet és az épületszerkezettan határán létrejött tudományágról kialakult véleményt Magyar Zoltán.
Az ÉPK díjazott oktatója európai uniós szakértőként aktív véleményformáló szerepet töltött be a Közösség Épületenergetikai Direktívájának (EPBD 2002/91/EC, EPBD „recast” 2010/31/EU) a tagállamokra vonatkozó kötelező előírásának megalkotásában. „Jelenleg az épületek fűtéséhez és hűtéséhez szükséges energia a teljes energiafelhasználás mintegy 40%-a. Az EU célja az energiafelhasználás és így az öreg kontinens energia-függőségének a csökkentése” – foglalta össze a műegyetemi épületgépész-mérnök, aki részt vett az uniós követelmények kielégítését célzó magyar szabályozás megalkotásában is. Felhívta a figyelmet egy másik EU-előírásra, az Energiahatékonysági Irányelv (2012/27/EU) jelentőségére is. E szabályozás minden tagállam számára előírja azokat a kötelezően betartandó feltételeket, amelyek szerint minden nagyvállalatnak energetikai auditot kell készíttetnie.

Magyar Zoltán szerint a globális felmelegedés és az ezzel együtt járó éghajlatváltozás számos megoldandó problémát és megválaszolandó kérdést vet fel. „Idáig a téli hideg időjárás miatti fűtés, ma azonban egyre inkább a nyári meleg miatti hűtés foglalkoztatja az épületenergetikai szakértőket” – jegyezte meg. „A korszerű technológiák fejlődésével egyre több épületet látnak el hőszigetelt külső burkolattal és jobb teljesítményű kazánokat használnak a háztartásokban. Ám az egyre melegebb nyári hónapok – így az idei több hetes kánikula is – indokolja, hogy a hűtésre is hasonlóan korszerű és innovatív megoldásokat találjunk” – hangsúlyozta a BME épületenergetikai szakértője. A tagállamok cselekvését sürgető uniós rendeletek előírják, hogy 2018 végéig minden új középületnek, 2021-től pedig minden új építésű épületnek „közel nulla” energiafelhasználásúnak kell lennie. E létesítmények energetikai teljesítménye magas, azaz „közel nulla”, és nagyon alacsony a fenntartáshoz szükséges energiaigényük, hiszen annak jelentős részét megújuló energiaforrásból fedezik. A „közel nulla” energiafogyasztás tényleges értékének meghatározása a tagállamok egyedi feladata.

Magyar Zoltán a REHVA alelnökség után sem hagyott fel a szakmai munkával. Energetikai auditokat készít az Energiahatékonysági Direktíva által előírt kötelezettség teljesítéséhez, e mellett részt vesz a RePublicZEB elnevezésű EU-projektben. (A program célja olyan optimális és költséghatékony „intézkedéscsomagok” létrehozása a délkelet-európai régióban hatékony és garantált minőségű technológiák alkalmazásával a középületek „közel nulla” energiaigényű épületekké történő felújítására, amelyeket a kivitelezők és az építtetők egységesítettek és az adott országra vonatkozóan elfogadtak – a szerk.) A műegyetemi oktató a magyar középület-állományt vizsgálja, az energia-megtakarítási lehetőségeket kutatja, és véleményezi az ezzel kapcsolatos javaslatokat.

Pályafutását tervezőként kezdte, majd 11 éven keresztül oktatóként dolgozott a BME-n, később egy multinacionális cégnél vállalt munkát. „Egy nemzetközi vállalatnál rengeteg tapasztalatot, friss piaci, szakmai tudást szerezhet az, akiben megvan a tanulási hajlandóság” – tette hozzá Magyar Zoltán, aki az iparban töltött évei alatt sem hagyott fel az oktatással: cége dél-kelet ázsiai részlegének vezetőjeként ő volt a vállalati szakmai képzések felelőse és oktatója. Jelentős ipari tapasztalatokkal tért vissza a magyar felsőoktatásba: előbb a Pécsi Tudományegyetemen oktatott, majd a Műegyetemen lett tanszékvezető. „Itt kezdtem az oktatói pályafutásomat, és itt is szeretném befejezni. Szerencsés vagyok, amiért megadatott a lehetőség arra, hogy az oktatásban, a kutatásban és az iparban is kipróbáljam magam” – vallotta a BME tanszékvezetője. Úgy véli, hogy a tanítás szimbiózisban létezik a kutatással, és egy oktató szakmai hitelességét a naprakész ipari tudása támasztja alá.

Örömmel fogadta a nemzetközi szervezet kitüntetését: „nagyszerű érzés, hogy egy magyar szakembert találtak erre érdemesnek”.

TZS - TJ

Fotó: Takács Ildikó