Végéhez közeledik az üstököskutatás egyik legnagyobb szabású küldetése. A projektben részt vett műegyetemi kutatócsoport vezetőjét kérdeztük.

„A lendkerék bekapcsolásával tettek kísérletet az ESA kutatói a Csurjumov-Geraszimenkó üstökösre csatlakoztatott Philae leszállóegység felélesztésére” – válaszolt a bme.hu kérdésére Csurgai-Horváth László, a VIK Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék docense, a BME Űrkutató Csoport vezetője, amely a Philae leszállóegység energiaellátó rendszerét készítette (a csoport munkájáról ITT olvashat - a szerk.).

„A Philae-ben egy hőmérsékletszenzor található. Ha a szerkezet belső hőmérséklete nem ér el egy kritikus szintet, a szonda ún. wake-up rendszere nem engedélyezi, hogy a lander feszültség alá kerüljön. A Philae mostanában a kritikus hőmérséklethatáron van, ezért nem sok reményt fűztek a kutatók a kísérlet sikeréhez.”

A Rosetta űrszonda tíz évig utazott a 67P Csurjumov-Geraszimenko üstököshöz. Leszállóegysége, a Philae – elsőként az űrkutatás történetében – 2014. november 12-én érte el az égitest felszínét. A lander leszállása nem sikerült tökéletesre, egy mélyedésben landolt, de a mérések nagy részét így is elvégezte. Az árnyék miatt a napelemeit nem használó szerkezet hónapokon keresztül hibernált állapotban várta az optimális hőmérsékleti és fényviszonyok megjelenését, majd 2015 júliusában küldte utolsó használható jeleit. A Naptól távolodó üstökösön kevés reménnyel kecsegtetett a szonda újbóli beindítása, de 2015 decemberében az ESA kutatói fogni tudták a Philae – igaz, nagyon gyenge – jelét, így újra kísérletet tettek a kapcsolatfelvételre.

A kutatók terve a lander repülését stabilizáló lendkerék felpörgetése volt: az elképzelések szerint ennek mozgása lesöpörte volna a napelemekre rakódott port, így esély nyílt volna az akkumulátorok töltésére.

„A Rosetta anyaszondából történő kibocsájtása előtt felpörgették a Philae lendkerekét: ez egy egyszerű tárcsa, amely forgás közben giroszkópként stabilizálja a repülő szerkezetet” – emlékeztetett Csurgai-Horváth László. „Ez a repülés közbeni pörgést, bukdácsolást küszöböli ki. Az üstökösre leszállás után már nem volt funkciója, de e lendkeréknek köszönhető, hogy a landolás kalandos óráiban a Philae nem állt fejre, hanem viszonylag stabilan ’pattogott’ a felszínen.” A lendkereket az energiaellátó rendszeren keresztül küldött parancs segítségével lehet bekapcsolni: a kerék landolás utáni használata nem az üzemszerű működés része, ez csak a különleges helyzet miatti kísérlet. Sajnos úgy tűnik, a Philae felélesztése nem járt sikerrel, de a missziónak még nincs vége: a landert korábban hordozó Rosetta az üstököshöz egyre közelítő pályát követve végül eléri annak felszínét. Működésének utolsó időszakát is mérésekkel tölti.

„Megnyugtató számunkra, hogy a BME Űrkutató Csoportja által készített energiaellátó rendszer semmilyen hibájáról nincs tudomásunk” – összegezte Csurgai-Horváth László. „A Rosetta-projektnek vége ugyan, de az élet nem áll meg: az energiaellátó rendszerekkel foglalkozó kutatóink jelenleg az ESEO program diákműholdjainak fejlesztésében vesznek részt. A projekt szépen halad, a mérnöki modellt kollégáim már átadták a projektvezető olasz cégnek. A legnagyobb magyarországi űripari cég, a BHE Boon Hungary számára is folyik egy műhold energiaellátó rendszerének fejlesztése. Várakozásaink szerint mindkét eszközünk repülni fog a jövőben.”

HA -TJ

Fotó: esa.int