A Red Bull mérnökeként dolgozik Angliában a BME GPK egykori hallgatója, a BME Formula Racing Team veteránja, aki alkatrészek szilárdsági méretezését és rugalmasságát vizsgálja.

„Édesapám is szerette az autó- és motorsportot, de ezt titkolta előttem, mert féltett tőle. Egyszer régen el akartam menni a havas hegyekbe autóval ’csúszkálni’, nem örült neki, de egy barátja elszólta magát: de hát annak idején te is ezt csináltad, nem?” – idézte fel az autósporttal kapcsolatos egyik korai családi emlékét Kling Sándor, a Red Bull mérnöke. A BME egykori hallgatójának élete egy éve változott meg gyökeresen: Angliában kapott munkát a Forma-1-es csapat mérnöki gárdájában. Feleségével és négy hónapos kisfiával jelenleg is Milton Keynesben, a csapat főhadiszállásán él.

Fotó: Kling Sándor

A tavaly doktorált mérnök sportkedvelő családban nőtt fel: kisfiúként birkózott, majd – egészen egyetemi hallgató koráig – az első osztályban jégkorongozott. Az autók iránti szenvedélyét nemcsak édesapjától örökölte: nagyapja, aki lakatos szakember volt, szintén kedvelte a jó autókat, és már a hetvenes években BMW-kel és Mercedesekkel járt. „A mai napig a nagypapámtól örökölt 3-as BMW-t használom” – mondta Sándor, akit az autóversenyzés is korán megérintett. Édesapjával gyakran jártak rallyversenyekre. Az autók iránti szenvedélye Sándor pályaválasztását is befolyásolta: a BME Gépészmérnöki Kara várta az elhivatott fiatalembert.

Fotó: Takács Ildikó

Az egyetemen a kötelezően előírt tudás elmélyítésén túl lehetőség nyílt (és nyílik ma is) a versenyautókkal kapcsolatos speciális ismeretek megszerzésére is. „A 2007-es év fordulópont volt” – emlékezett Sándor. „Egyfelől egy gokartpálya megnyitó versenyén egy futamba kerültem a rallybajnok Benik Balázzsal. Meg akartam mutatni, hogy mit tudok, és sikerült is néhány tizeddel megverni őt, ami nagy élmény volt nekem. Másfelől ez év telén alapító tagja lettem a BME Formula Racing Teamnek. Mivel korábban, amikor csak lehetett, kipróbáltam az autókat, az FRT-be is azért szálltam be, mert láttam a lehetőséget, hogy egy különleges, nagy tapasztalatokat kínáló autót vezethetek. Amikor először láttam közelről egy Formula Student versenyt, rájöttem, hogy nemcsak a vezetés, hanem a mérnöki része is magával ragad e területnek.”

Fotó: Richard Grams

Sándor a BME FRT veteránjai közé tartozik: az egyetemi képzés idején három évig, majd a PhD négy éve alatt is a csapat tagja volt. Sokat profitált az itt szerzett tudásából, amely jelenlegi munkájának elnyerését is segítette: „A Formula Student versenyein dinamikus és statikus számokban kell pontokat gyűjteni. Utóbbinál nagyon lényeges, hogy mennyire meggyőzően adjuk elő tudásunkat: fél óra alatt kell egy év munkájáról számot adni. A bírákat gyakran nem is maga a konstrukció érdekli, hanem a tudás, ami mögötte van” – mesélte a fiatal mérnök, aki az első verseny tapasztalatai után határozta el, hogy modult vált, és átjelentkezett a Polimertechnika Tanszékre. „A jégkorongütő, a snowboard, a surf is kompozit anyag, de az első FRT versenyem előtt ez nem érdekelt különösebben, bár mindegyiket használtam korábban. Később viszont annyira belemélyedtem a kompozit anyagok tervezésének elméletébe, a termékek és az alkatrészek méretezésébe és gyártástechnológiájuk kérdéseibe, hogy a doktori témám is ez lett.”

Fotó: FRT

Az FRT csapatában már a második évtől a kompozit csoportot vezette, a mérnöki munka mellett az új kollégák betanítását és irányítását is szívesen és elkötelezetten végezte. Sándor doktori témája az üreges szállal erősített öngyógyuló és állapotjelző funkcióval ellátott kompozitok fejlesztése volt. „Czigány Tibor jelenlegi dékán, a Polimertechnika Tanszék vezetője és egyetemi tanára lett a témavezetőm” – idézte vissza. „Amikor a doktori képzésre jelentkeztem hozzá, éppen az FRT autó kormányát terveztem, és a CNC géppel általam kimart munkadarabot mutattam be, ami jó ’ajánlólevélnek’ bizonyult. Az öngyógyuló kompozitok témája azért vonzott, mert ebben a természet analógiáját használtuk fel: az ilyen anyagok a sérült vérerekhez hasonlóan működnek. Az ereknél a sérülés után kiáramló vér vérlemezkéi indítják el a seb gyógyulását, és az említett kompozitok is hasonlóan működnek. Az üreges szálakat feltöltöttük javító és jelzőfolyadékkal, így amikor a kompozitban mikrorepedés keletkezik, a szerkezet az előtt jelzi és javítja ezt, mielőtt komoly hiba lépne fel.”

Fotó: Takács Ildikó

Kling Sándor sokakhoz hasonlóan arról álmodozott, hogy egyszer profi tervezőként hasznosítja tudását. Ez az álom tavaly vált valóra, amikor egy hosszú felvételi folyamat eredményeképpen a Forma 1-es csapat tagja lett. „Telefonon értesítettek a felvételemről, alig akartam elhinni, extázisba estem” – árulta el. „Amikor az első napokban körülvezettek a gyárban, tátott szájjal bámultam mindent, imponáló volt a gépek látványa, a módszerek, az alkatrészek, a tisztaság. Mára nagyrészt megszoktam ezt, de a rácsodálkozás élménye – például egy tudományos problémával vagy egy alkatrész méretezésével kapcsolatos kérdésben – máig megmaradt.” Sándor „structural analyst” munkakörben dolgozik, az alkatrészek szilárdsági méretezését és rugalmasságát vizsgálja, és főként fémekkel és kompozitokkal foglalkozik. „Ebben a pozícióban még sokat tudok tanulni. A gyári sorozatgyártásnál más szempontok alapján kell dolgozni. Itt, a Forma 1-ben azonban sokkal gyorsabban történik minden, csakúgy, mint a pályán: az ötlet és a kézben fogott alkatrész között sokszor csupán egy-két hétnyi idő telik el. Néha úgy érzem – és ezt korábban nem tapasztaltam – hogy aktívan alakítjuk a tudományt. Ez a gyors visszacsatolás nagyon lényeges és különleges élmény a tervezőnek. Nagyon tetszik az is, hogy szorosan együttműködünk a többi részleggel” (Kling Sándorral a Nemzeti Sport és az Autósport és Formula Magazin is készített interjút annak kapcsán, hogy a magyar mérnök „álompozícióba került” – a szerk.).

Fotó: Kriston Attila

A fiatal kutató és mérnök BME-n megszerzett tudása elegendő volt a felvételhez és az induláshoz. „Az egyetemi diploma nem azt jelenti, hogy mindent tudsz egy adott szakmáról, hanem hogy megszerezted a képességet annak megtanulására” – fogalmazott Kling Sándor. „Kitartás kellett e pozíció megszerzéséhez, sokszor nagyon nehéz volt elhinnem, hogy el lehet idáig jutni. Megtudtam, hogy milyen tudás szükséges hozzá, és azt tudatosan fejlesztettem. Talán magasztosan hangzik, de előre kitűztem a mérföldköveket, ilyen volt például a doktori képzés mielőbbi befejezése.”

Fotó: Philip János

A mérnök az FRT mellett remek lehetőségnek tartja a tudás elmélyítésére a gyakornoki időszakot, amely az angliai mérnökképzésben egy év is lehet. Akár magyar diákok is jelentkezhetnek a Formula 1-es csapatokhoz. „A honlapon megtalálhatók a gyakornoki lehetőségek. A különböző részlegek felépítése egyébként hasonló az FRT részlegeihez. Az egyik nálunk dolgozó brit gyakornok mesélte, hogy három helyre is beadta a jelentkezését, így egy napon három interjúra kellett mennie, ami nehéz, de megéri. Ez itt népszerű formája a tudás elsajátításának, és kell is a mérnöki diploma megszerzéséhez.”

Kling Sándor magyarországi kapcsolatai az új munka elnyerése után sem szűntek meg, és FRT-s barátaival is tartja a kapcsolatot. „Előfordul, hogy tervezési kérdésekben kíváncsiak a véleményemre, sőt megkértek arra is, hogy tavasszal teszteljem az új autót. Már alig várom, hogy ismét a volán mögé üljek!”

-HA, TJ-