Idén a tavalyinál többen szeretnének továbbtanulni. Két kiemelkedően népszerű alapképzés a mérnökinformatikus és a gépészmérnök. A két érintett kar oktatási dékánhelyettesét kérdeztük.

A tavalyinál öt százalékkal többen, 111 162-en jelentkeztek idén felsőoktatási intézményekbe. Gazdaságtudományokra a diákok 17 százaléka, műszaki képzésekre 14 százalékuk nyújtott be kérelmet. A legnépszerűbb alapképzések között szerepel az elsőhelyes jelentkezések alapján a gazdálkodás és menedzsment, a mérnökinformatikus és a gépészmérnöki képzés.  Eközben a Műegyetem a 4. legnépszerűbb hazai felsőoktatási intézmény.

A műszaki képzésekre a diákok 14%-a nyújtott be kérelmet. Mennyire érték Önöket meglepetésként az idei számok?

Bihari Péter, a BME GPK oktatási dékánhelyettese: A gépészmérnöki alapképzés korábban már volt az élen is, mára fokozatosan csúszott vissza a 3-4. helyre. Ez nem ért minket váratlanul, hiszen közben a kormányzati kommunikáció is felhagyott a műszaki alapképzési szakok népszerűsítésével. De még mindig nő a hozzánk vágyók létszáma. Az erőfeszítéseinket tehát a karon e tendencia megőrzésére összpontosítjuk, és szeretnénk mérsékelni a visszaesést, ha csökkenne a továbbtanulók száma. A GPK filozófiája, hogy magasan tartjuk a belépési küszöböt, ez azért igen fontos, hogy legyen kiből válogatnunk. A magas ponthatár a garancia arra, hogy a belépő hallgató nem morzsolódik le, hanem diplomával távozik tőlünk. Ehhez más típusú és intenzívebb kommunikációra van szükség.

Tevesz Gábor, a BME VIK oktatási dékánhelyettese: A VIK-en az egyik szemünk sír, a másik nevet. Két nagy létszámú, egyetemi viszonylatban is a legnépesebb alapképzést visszük ( a mérnök-informatikusit és a villamosmérnökit – szerk.).  A két alapszakon összesen több mint ezren kezdik az egyetemet minden évben. Az informatikusi képzés –minden demográfiai tényező ellenére – prosperál, tavalyhoz képest idén szeptemberben még 3-3,5 %-kal többen akarnak hozzánk jönni. Számunkra megnyugtató, hogy 40%-os a túljelentkezés. A villamosmérnöki szakon van egy kis csökkenés a jelentkezők számában.

Itt is szempont a megtartás, mint a Gépészmérnöki karon?

Tevesz Gábor: Vannak viták, de egyelőre mi sem szándékozunk csökkenteni a magas ponthatárokat. Meg kell jegyezni, hogy az informatikusaink iránt hihetetlenül nagy a kereslet, országosan több ezer végzett informatikust tudna azonnal foglalkoztatni az ipar, akkora a hiány. Ez a vákuum visszaüt a képzésre, nálunk inkább az a gond, hogy nehezebben tudjuk a mesterképzésekre bent tartani a BSc-t végzettjeinket, olyan vonzó ajánlatokkal halmozza el őket a piac. Már az alapképzés alatt intenzíven dolgozni kezdenek, ami egyértelműen a tanulás rovására megy. Nem kevesen már az első nálunk töltött évük után elszegődnek. Ez lelassítja a képzésüket. Nem véletlen, hogy összegyetemi összehasonlításban az informatikusoknál a leggyengébb a hajlandóság az MSc diploma megszerzésére, kb. 65-70%-uk akar csak mesterfokozatot szerezni. A villamosmérnököknél ez 80% felett van.

És a gépészmérnököknél?

Bihari Péter: Már a kezdetektől hangsúlyozzuk, hogy igazi mérnöki végzettséget mesterszakon lehet szerezni. 80% körül van a saját mesterszakjainkon továbbtanulók aránya. De akik nem maradnak nálunk, azokat is megtaláljuk akár a VIK-en (energetikusok), akár a gazdálkodástudományban más egyetemen vagy külföldön – de a legkevésbé a munkaerőpiacon.

Tevesz Gábor: Ezt mi is sulykoljuk. Ám az odavezető néhány év alatt e terveket felpuhítják a cégek. Túl korán, túl nagy szükség van a hallgatóinkra, sok munkát várnak tőlük, és nagyon jól megfizetik őket. A más felsőoktatási intézményekben tanuló informatikusokkal ugyanez a helyzet. Ami a villamosmérnököket illeti, folyamatosan kapjuk a piaci visszajelzéseket a mesterképzés 2009-es indulása óta, hogy nem elég a BSc-s diplomával rendelkezők tudása, azaz, csak bizonyos pozíciók betöltéséhez elegendő az alapdiploma az ipari partnereknél. Partnereink azóta is szüntelenül deklarálják, hogy mesterdiplomás villamosmérnököket keresnek.

Mindketten e szerint úgy érzik, hogy van dolguk a karaikon, csak más és más. Az informatikusokat a továbbtanulás irányába szükséges terelni, a gépészeket pedig a nálunk vagy az itthon maradás irányába.

Bihari Péter: A legfrissebb adataink szerint 10-15-en mennek máshová mesterképzésre a kb. 400 végzős közül. Ezt még nem tartjuk tömegesnek. A külföldi intézmények is szívesen csábítják a BME GPK alapképzésein végzetteket.

Ezt veszteségként élik meg?

Bihari Péter: A hallgató szempontjából ez nyilván nyereség. Öregbítik is a BME GPK hírnevét e hallgatóink. A saját szempontunkból, a doktori képzésünk oldaláról nézve és a kutatói utánpótlásunkat tekintve ez veszteség.

Tevesz Gábor: Látok a mesterképzés keresgélésében egy olyan irányt, hogy mindegy hová, csak külföldön legyen a hallgatónk. Ebben a sorban azonban számos, a BME-nél köztudottan gyengébb intézmény is szerepel. Elő is fordul, hogy visszajönnek, amikor ezt megtapasztalják. Legutóbb egy franciaországi intézményt hagytak ott így.

Bihari Péter: Dániából jelezték a hallgatóink, hogy semmi újat nem tanulnak, amit itthon a BSc-n ne tanultak volna. Ez nem egyedülálló példa, és mutatja, hogy a hallgatóinknak nem akkora erőfeszítés elvégezniük egy nyugat-európai MSc képzést. Elhelyezkedési gondjaik sincsenek, itthoni és külföldi ajánlataik egyaránt vannak.

Tevesz Gábor: Az informatikusoknak is nagy lehetőségeik vannak – itthon is, de vadásszák őket külföldről is. Diplomájuk megszerzése után országos átlagban kb. két és fél hét után már elhelyezkednek valahol teljes állásban. 

Milyen okokat keressünk a megnövekedett kereslet mögött? 

Bihari Péter: A hírekből is hallják a jelentkezők, hogy előtérbe került az iparfejlesztés, fejlődik az autóipar és más termelési ágazatok, levonhatják a következtetést, hogy egy gépésznek könnyű az elhelyezkedés, ez motiváló hatást gyakorol. A kormányzat néhány éve mesterségesen szabott gátat a közgazdász-, a jogász- és más képzéseknek, ez szintén segített minket. A középiskolai természettudományos oktatás hiányosságai azonban nehezítik a helyzetünket.

Tevesz Gábor: E tekintetben egyre nehezebb a helyzet, már csak ezért is szükséges segíteni a középiskolás diákokat a szakmák és a felsőoktatás elvárásainak ismertetésével, a felvett diákok alapján szerzett tapasztalatokkal.

Milyen és hogyan működik az intenzívebb kommunikációs kampány a két karon?

Tevesz Gábor: Idén immár nyolcadszor hirdettük meg a kar szervezésében, de az egész egyetem érdekében a középiskoláknak szóló pályázatot a Pro Progressio Alapítvánnyal közösen. Iskolai munkákat, célokat, de akár tanárokat is díjazunk. Mára több mint 200 iskolával építettünk ki közvetlen kapcsolatot.  A pályázaton nyertes iskolákba kimegyünk, tájékoztatót tartunk a diákoknak a helyes felkészülésről. A gépészekről vagy a vegyészmérnökökről is ugyanúgy kérdeznek bennünket. A visszajelzésekből tudjuk, hogy ezek a találkozások – és a kapcsolódó, mintegy ötezres példányban évente készülő kiadvány – mind-mind fontos szerepet játszanak az érettségizők döntéseiben.

Bihari Péter: Országos beiskolázású kar vagyunk, 720 körüli felvettünk kb. 200 iskolából érkezik. Nincsenek olyan jelentős „beszállító” középiskolák a GPK-ra, mint ezek szerint a VIK esetében. Ezért mi nem látogatunk iskolákat így. Más csatornákat keresünk az érdeklődők földrajzi szétaprózottsága miatt. Számukra a legfontosabb információs forrás a Nyílt Nap. A második helyen az érdeklődők fiatal ismerősei állnak, azaz, azok, akik már bent vannak, itt tanulnak nálunk. Ebből következik, hogy a közösségi média is jelentős hatást gyakorol rájuk, ezért ott is megjelentünk a két éve indított kampányunk részeként. Az utóbbi években túl sok helyen indult gépészmérnök-képzés, ami le is értékelheti a diploma értékét. Sokat teszünk azért, hogy ez a presztízs megmaradjon, ezért is tartjuk magasan a belépési küszöböt, és persze a piac azután minket igazol vissza.

Tevesz Gábor: Sokat próbálunk tenni azonban azért, hogy legyen több jelentkezőnk a lányok közül. A VIK hallgatóinak mindössze egy tizede lány, pedig a lányok idevalók, megállják a helyüket, és hiányoznak bizonyos területeken.

Az eltérő szemléletükre gondol, amikor úgy fogalmaz, hogy idevalók és hiányoznak? Színesítik a képet?

Tevesz Gábor: Pontosan. Összegyetemi szinten sokkal egészségesebb a nemek aránya, mint nálunk. Pedig informatikában is számos olyan területet érintünk, amely emberekkel, pedagógiával, gyerekekkel, oktatóprogramokkal, egészségüggyel kapcsolatos. Egészen máshogy közelít ezekhez egy lány, mint egy fiúhallgató. Más a gondolkodása, másfajta kommunikációt és képvilágot valósít meg.

Bihari Péter: A Gépészkar terméktervezési szakán tanulók 70%-a lány, és örömteli, hogy az energetikai mérnöki alapszakon már minden 5. hallgató közülük kerül ki. Mindez sokat segít a kar egészének – szemléletmódban, szorgalomban, hozzáállásban.

A Műegyetem idén is bekerült a 4. legnépszerűbb hazai felsőoktatási intézmény közé. Ez milyen asszociációkat hív elő Önökben, mint az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettesekben?

Tevesz Gábor: Az első helyeken tudományegyetemek vannak. Az elsősorban műszaki képzéseket integráló Műegyetemnek nem célja, hogy a létszámok tekintetében versenyezzen akár az ELTÉ-vel, akár a Debreceni Egyetemmel vagy Péccsel, Szegeddel – mi sokkal kevesebb szakterületet fogunk össze, mint ők. Műszaki területen az ország vezető intézménye vagyunk.

Bihari Péter: Ezzel a képzési portfolióval, amit mi nyújtunk, ez kiváló eredmény. Mennyiségileg nem tudunk már hová növekedni, mert a képzési területünk szűk egy tudományegyeteméhez képest: műszaki területeink vannak, valamint természettudomány és gazdaságtudomány. Nincs egészségtudomány, orvosképzés vagy bölcsészet stb. Saját kategóriánkban aranyérmesek vagyunk. Egy főként műszaki profilú intézmény ennél nem tud messzebbre menni.

- TJ -

Fotó: Philip János