A gyógyszergyártás jövőjét jelentő, ún. folyamatos üzemű technológiák fejlesztésével foglalkozik kutatásaiban Balogh Attila, a BME Bolyai-ösztöndíjas gyógyszervegyész-mérnöke.

„Paradigmaváltás előtt áll most a gyógyszergyártás folyamata: az egymást követő és szakaszos részlépések helyett egy folyamatos, a költségeket és a helyigényt csökkentő, a termelékenységet pedig növelő eljárásokra van szüksége az iparnak. Tanszéki kutatásainkban olyan módszerek alapjainak megértésén dolgozunk, amelyekkel később akár már működő gyártóüzemek további korszerűsítése is megvalósulhat” – foglalta össze tudományos munkája hátterét Balogh Attila, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszék tudományos segédmunkatársa. Pályázatában bemutatott kutatási tervét a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjjal tüntette ki (pályázatának címe: Szálképzési eljárások fejlesztése és beillesztése a folyamatos gyógyszeripari gyártásba – a szerk.).

„Kutatásainkban a gyógyszergyártás két fontos lépését, a hatóanyag előállítását és annak végleges gyógyszerkészítménnyé alakítását szeretnénk összekötni, mindezt egyetlen folyamatos eljárásba foglalva. Ez a lépés hozzájárul egy gazdaságosabb gyártási folyamat megvalósításához” – fejtette ki Balogh Attila. Kísérleteiben tanszéki fejlesztésű szálképzési eljárásokat alkalmaz a gyógyszerhatóanyagok szintetizálására szolgáló folyadékelegy (reakcióelegy) feldolgozására, így a hagyományos módszerektől eltérően pillanatok alatt a betegek számára is beadható gyógyszerforma hozható létre. „A szálképzés esetünkben finom – vattacukorszerű – polimer alapú mikro- és nanoszálak előállítását jelenti. A polimer oldatból kiinduló folyamatos szálképzési módszereink gyorsan és nagy hatékonysággal távolítják el a szálakból az oldószert, ezt használjuk ki a reakcióelegyek feldolgozásakor is, akár közbülső tisztítási lépés nélkül. E módszerrel lényegesen felgyorsítható a gyógyszergyártás folyamata, hiszen a jelenlegi ipari gyakorlat szerint a legjobb esetben is napok, vagy akár hetek telnek el a hatóanyag előállítása és gyógyszerkészítménnyé (például tablettává) alakítása között.”

A kísérletekben előállított és hatóanyagot tartalmazó polimer szálak terápiás előnye – függetlenül a hatóanyag oldhatóságától – hogy a hatalmas fajlagos felületüknek köszönhetően rövid idő alatt fejtik ki hatásukat az élő szervezetben. „A manapság az újonnan fejlesztett hatóanyagok jelentős hányada igen rosszul oldódik vízben, így a kívánt hatás is csökken. Eljárásainkkal a felszívódás hatékonyságát is javítani tudjuk a szervezetben” – hangsúlyozta a Bolyai-ösztöndíjas kutató.

Balogh Attila hallgatóként kezdett el foglalkozni a polimer alapú gyógyszer-formulációs módszerekkel, a PhD-fokozat megszerzése után ma is ezeket az eljárásokat kutatja. Hamar felismerte, hogy a gyógyszer-technológiában alapvetőnek számító polimer feldolgozó módszerek önmagukban nem elég hatékonyak, ám az eljárások ötvözése és továbbfejlesztése számos új és még kiaknázatlan lehetőséggel kecsegtet.

A fiatal kutató nagy megtiszteltetésként és pályája egyik legértékesebb elismeréseként tekint az MTA kitüntetésére. Elkövetkezendő éveit főként kutatásainak kívánja szentelni, és arra törekszik, hogy a pályázatban vállaltakat teljesítse. Ahogy fogalmazott, „reményeink szerint ezek a kutatások új irányokat nyithatnak a folyamatos gyógyszergyártás területén”. Attila számára különösen nagy öröm, hogy olyan témán dolgozhat, ami valóban érdekli. „A kollégáim bíztatása és az egyetem légköre inspirálóan hat rám.”

TZS - TJ