A PANTHER-projekt ausztrál és új-zélandi egyetemekre szóló PhD és posztdoktori ösztöndíjairól tartanak toborzó tájékoztatót október 18-án.

A felsőoktatás nemzetköziesítésének egyik, az EU által nyújtott eszköze a mára már több uniós keretprogramon átívelő ERASMUS Mundus Program. Egyetemünk gyakorlatilag a kezdetektől folyamatosan és eredményesen pályázik az e kereteken belül hirdetett nemzetközi MSc programokra és tematikus PhD és posztdoktori ösztöndíjakra. A BME határozott szándéka, hogy erre a forrásra is építve minél több tehetséges ifjú kutatót segítsen hozzá, hogy megmérettethesse magát nemzetközi környezetben – hangsúlyozta László Krisztina, a BME nemzetközi rektorhelyettese.

„A PANTHER ((Pacific Atlantic Network for Technical Higher Education and Research) nevet viselő csereprogram nagyon jó lehetőség arra, hogy a Műegyetem PhD-hallgatói, posztdoktorai, valamint kutatói bekapcsolódjanak a nemzetközi tudományos vérkeringésbe” – erősítette meg Kiss Rita egyetemi tanár, a BME GPK Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék helyettes vezetője, a program műegyetemi koordinátora. Ausztrália, Új-Zéland és az Európai Unió összesen nyolc egyeteme vesz részt a projektben. A kifejezetten műszaki területen kutatók, oktatók és diákok számára kezdeményezett program kiváló lehetőséget nyújt más egyetemek kutatási és oktatási struktúrájának megismerésére. „A PANTHER-projekt egy fiatal kutató egész szakmai pályafutását megalapozhatja, hiszen szakterülete legjobbjaival dolgozhat együtt”– tette hozzá Kiss Rita.

A PANTHER-projekt eredetileg lengyel, ír és ausztrál kutatók együttműködéséből született, amelybe később más egyetemek, köztük a BME is bekapcsolódott. Jelenleg lengyel, francia, ír, spanyol és magyar egyetemi partnerek állnak kapcsolatban a déli félteke olyan kiemelkedő oktatási intézményeivel, mint a brisbane-i Griffith Egyetem, a sydney-i Új-dél-walesi Egyetem, valamint az aucklandi Műszaki Egyetem. „Több területen, például energetikai, repülőmérnöki, biotechnológiai és villamosmérnöki/informatikai tudományokban létesítettünk együttműködést” – ecsetelte Kiss Rita, aki biomechanikai kutatási projektje révén áll kapcsolatban a brisbane-i és az aucklandi kutatókkal. „Hosszú távú partnerséget alapozhat meg e csereprogram, hiszen nemcsak az európai partnerek utazhatnak oda, hanem az ausztrál és az új-zélandi kollégák és diákjaik is jöhetnek ide. Az oktatók-kutatók két-három hónapra, a PhD-hallgatók és a posztdoktorok a 2017-18-as tanévben fél vagy akár egy teljes évre utazhatnak kutatni.”

„A három éves projekt sikeres zárása után reméljük, hogy lehetőség lesz a program folytatására, új egyetemek bevonására is.  Nemzetközi szervezeti tagságainkat is igyekszünk hasznosítani hasonló programok kialakítására”– emelte ki a BME nemzetközi rektorhelyettese.

Harmati István a közelmúltban tért vissza Ausztráliából, ahol két hónapot töltött a PANTHER-projekt támogatása révén. „Szakterületem az ún. multi-ágensű robotrendszerekhez kapcsolódik, amelyek világviszonylatban is kiemelkedő szakértője Andrey Savkin, a Sydneyben található Új-dél-walesi Egyetem professzora. Már korábban megismerkedtem vele, így a konzorciumi pályázatba beírtuk az együttműködés lehetőségét” – számolt be a kutató. „Szakmailag nagyon sokat jelent egy ilyen jelentős tudóssal dolgozni, de Ausztrália maga is vonzó célpont. Több vendégkutató dolgozott még az egyetemen és rendszeresen konzultáltunk. Kutatásaimban arra keresem a választ, hogyan tudjuk létrehozni több mobilis robot együttműködését, és biztosítani, hogy közös feladatot tudjanak megoldani?”

E terület kutatása azért is lényeges, mert az ausztráliai bányákban a munkát gyakran robotok végzik, azaz, olyan gépek, amelyekben számos intelligens megoldás található. Az ilyen szerkezeteknek összehangoltan kell működniük, hogy a kijelölt területet bejárják, és adott esetben kikerüljék az akadályokat is. „Ezt formációirányításnak nevezik: a robotok úgy mozognak, hogy az adott alakzat megmaradjon köztük” – magyarázta Harmati István. „De ilyen az óceánok mélyén működő tengeralattjáró-robotok mozgásának irányítása is – ilyen műszerekkel keresték az ausztrál hatóságok az eltűnt maláj repülőgépet is.”

Más érdekes alkalmazási területei is lehetnek a multi-ágensű mobilis robotoknak. „Személy szerint nagyon érdekelnek a kézilabdában a támadók és a védők helyezkedésének stratégiai kérdései. A védők felsorakoznak a hatos vonalon, a támadók pedig megpróbálnak betörni ezen, hogy gólt szerezzenek. Vajon hogyan kell mozogniuk a védőknek ahhoz, hogy a támadók ne lőhessenek a kapujukra?” – részletezte a kutató, hozzáfűzve, hogy ez egy sajátos ausztrál probléma továbbgondolásához vezetett: mi történik, ha a hatos vonal helyett a tengerpartban gondolkodunk, a támadójátékosok pedig cápák, amelyeket mobil robotoknak kell elriasztaniuk?”

A BME kutatójának különösen sokat jelent, hogy ausztrál kollégájával végzett munkájukból közös publikációt is terveznek. „Mindenkinek javaslom, hogy pályázzon a PANTHER-projektre: akkor is megéri, ha valaki kezdő kutatóként most keres témát, így még nincsenek ausztrál szakmai kapcsolatai. Széles spektrumú együttműködésről van szó, de nemcsak a program kutatói oldala érdekes: régi álmom volt Ausztráliát megismerni. A hét végi kirándulások pedig egy életre szóló élményt jelentettek.”

István beszámolója jól illusztrálja, hogy a nemzetközi környezetben szerzett tapasztalat nemcsak a pillanatnak szóló élmény, hanem a kutatói eredményességen és a nyitottság megőrzésén messzemenően túlmutató, hosszútávra szóló tapasztalat és lehetőség – összegezte László Krisztina, a BME rektorhelyettese a keddi toborzónap előtt.

TJ-HA

Fotó: Takács Ildikó, Harmati István