A kialakult helyzettel kapcsolatban Józsa János rektor és Andor György, a GTK felfüggesztett dékánja nyilatkozott a Műhelynek.

Már több napja az borzolja a BME GTK-s hallgatók idegeit, hogy mi a valóságalapja annak a hírnek, miszerint Karuk átkerülhet az ELTE-re. A kialakult helyzettel kapcsolatban kérdéseket tettünk fel Józsa János rektornak és Andor Györgynek, a GTK felfüggesztett dékánjának. Válaszaikat szerkesztés nélkül közöljük.

A napokban szárnyra kaptak olyan hírek, hogy a GTK-t más egyetemhez csatolnák. Mi ennek a valóságalapja?

Józsa János: A napokban többféle hír is szárnyra kapott, keddtől egyre erősödően az internetes portálokon is. Ha csatolásról beszélünk, az csakis az EMMI döntésén alapuló lehet. Erre az EMMI szerdán alapvető módon reagált. Miután híradásokról, és nem hivatalossá tett állásfoglalásról van szó, mindent ezzel a feltétellel kell értelmeznünk. Ha így nézzük, fenntartói oldalról jelenleg nincs ilyen kezdeményező szándék, és ez mérvadó számunkra is, egybecsengően a hétfői, a BME honlapján közzétett egyöntetű szenátusi állásfoglalásunkkal (a dokumentum ITT olvasható - bme.hu szerk.).

Andor György: A GTK más egyetemhez csatolásának híresztelése már számos esetben felröppent az elmúlt években. Ez 2015 eleje óta ismét intenzívebbé vált. Mindezek informális módokon és számos változatban.

Egy ilyen elcsatolás hogyan érintené a GTK-s, és más karokon tanuló hallgatókat?

Józsa János: Az elcsatolás, ha lenne ilyen döntés, elméletileg számos módon lehetséges. Hadd jelentsem ki, hogy az egyetem életét tekintve példa nélküli helyzettel állunk szemben, amiben nagyon körültekintően kell eljárnunk. Úgy gondolom, hogy az ügy a fenntartón túlmenően elsősorban a Műegyetemre tartozik, amiben hallgatóink és dolgozóink sorsa kiemelten fontos szempont, annak ellenére, hogy az eseményeknek csak a közelmúlttól váltak részeseivé. Továbbra is elméletileg nézve, ha ilyen döntés születne a fenntartó részéről, abban szabályozásra kellene, hogy kerüljön a GTK különböző szakain tanuló hallgatók jogviszonya, szak- és diploma-hovatartozása, azzal, hogy úgy tudjuk, túlnyomó többségük kifejezetten a BME-tanulmányokat akart folytatni és ilyen diplomát akar szerezni. Az igen fontos átoktatások rendszere ráadásul nagyon hasznosan összeköti a karokat, ez bizonyos szakokat erősen érint a GTK-n, és érint minden más kart is, ezzel a karok hallgatóságát. Szóval, még mielőtt belemegyünk a mélyebb véleményformálásba, kell egy áttekintés, aminek alapján aztán megoldás-változatok munkálhatók ki. Elsődlegesen erre szolgál az általam a hétfői Szenátuson bejelentett, már létre is hozott, tekintélyes, nagytapasztalatú műegyetemi személyiségekből álló bizottság.

Andor György: Bármely, szakokat futtató, jelentős hallgatósággal, munkatársi körrel, eszközökkel stb. rendelkező felsőoktatási szervezeti egység máshová kerülése igen komoly és komplex ügy, a felmerülő problémák számtalan megoldási lehetőségével. Mivel ezekről érdemi egyeztetés nem volt, merthogy itt nem tart semmilyen ilyesmi ügy, így erről nem lehet egyebet mondani, minthogy egy ilyen hatása a hallgatókra igen szerény, de jelentős is lehet. Nyilván az előbbi elérése lenne a cél.

Milyen folyamatok eredményeképpen történhet meg egy ilyen elcsatolás? Az Egyetemen belül vagy azon kívül mik az előzményei, feltételei?

Józsa János: Továbbra is elvi síkon: ilyen folyamat intézményünkben még nem zajlott, precedens tehát nincs rá, így a pontos lépések sem voltak eddig napirenden.

Andor György: Állami intézmények esetén, mint amilyen a BME is, az intézményeknek és karainak nincs teljes önállósága a felsőoktatás egészét érintő átszervezési ügyekben. A végső döntések fenntartói, minisztériumi hatáskörbe tartoznak. Ideális esetben, ha egy ilyesmi ötlet felvetődik, a Minisztérium előbb informálódik, elemez, egy ilyen esetleges későbbi döntést vagy annak elvetését előkészíti, amely folyamatba az érintett intézmények és szervezeti egységek bekapcsolódnak. Jogi megközelítésben egy ilyen folyamat hivatalosan akkor kezdődik el, ha vagy valamelyik intézmény vagy annak az egyik szervezeti egysége egy ilyen változtatás mérlegelését kezdeményezi a Minisztériumnál, vagy maga a Minisztérium önállóan indít el egy ilyen folyamatot.

Az október 24-én Szenátus által 100%-ban támogatott állásfoglalás szerint a BME-nek szüksége van gazdasági és humán ismereteket oktató és kutató szervezeti egységre. Ilyen egységes állásfoglalás mellett mit tett Ön az egység megtartása érdekében?

Józsa János: Mindenekelőtt magának az állásfoglalásnak a megfogalmazását, abban a legpontosabban leképezve az egyetemi felső vezetés véleményét és jövőképét. Ebben az Alapító Okiratunkra és a 2020-ig tartó időszakra a stratégiai irányokat és tennivalókat megfogalmazó, a fenntartó által nagy elismeréssel elfogadott Intézményfejlesztési Tervünkre való hivatkozás a két legfontosabb egyetemi dokumentumunkkal való rendületlen azonosulásunk kinyilvánítása. Visszatérve az előző kérdésre adott válaszhoz: a hivatkozott bizottság megalakítása pontosan az egység megtartásának lehetőségeit fogja megvizsgálni és kimunkálni. Ehhez viszont meg kellett állítani a kiválás kezdeményezését, amire vonatkozó egyeztetésekről nem tájékoztattak, miközben a kiválás által megnyíló új fejlődési pálya ígéretével vonzóvá igyekeztek tenni az érintett karon belül. Ez vezetett Andor tanszékvezető úr dékáni hatáskörének rektori hatáskörbe vonásához.

Andor György: A Szenátus hanganyaga pillanatnyilag még nem elérhető, így a részleteket enélkül kell felidéznem. Az október 24-i szenátusi ülés Egyebek napirendi pontjában hirtelen kiosztottak egy, már előre megírt állásfoglalást, aminek elolvasása után rögtön szavazás történt. Részemről a szövegezésben nem vehettem részt. Az állásfoglalás egyébként a GTK-t külön nem említi, csupán egy „humán- és gazdasági ismereteket oktató és kutató szervezetet”. Ebbe a megfogalmazásba azért sok minden belefér. Ennek elfogadása után, bár jeleztem hozzászólási szándékom, nem kaptam szót, majd néhány másodperc múlva Rektor úr már fel is függesztett mint dékánt, így sok idő nem állt rendelkezésemre a Kar vezetőjeként az egység megtartásáért tenni. Utólag még szót kaptam, amikor a Kar problémafeltáró anyagához fűztem pár megjegyzést, de a további megszólalásomat Rektor úr már nem engedte.

Hogyan kérték/kérik ki az BME hallgatóságának véleményét ezekben a kérdésekben?

Józsa János: Az elsődleges szint a demokratikusan megválasztott vezetők kommunikálása, véleménycseréje döntés-előkészítő és döntéshozó tevékenysége. Ebben a körben nagyon fontos személy Krisztián Dávid, a HÖK elnöke. Ő az összes releváns egyetemi fórumnak tagja, teljes körű részese, a hallgatóság véleményének közvetítője, ebből (is) kifolyólag a hivatkozott bizottságba is felkértem tagnak, amit elfogadott. A Szenátusban a HÖK számos tagja, mintegy 25%-os részesedéssel jelen van, vitáinkra, döntéseinkre jelentős befolyással vannak. Így voltak részesei a honlapunkra is kirakott állásfoglalásunknak. Továbbá,  október 21-én pénteken összeültem és áttekintettem a helyzetet a GTK kari hallgatói önkormányzata vezetőjével is, a HÖK elnök részvételével. Mivel a GTK Dékáni tanácsa terjedelmes, helyzetértékelő levele másnap, szombaton érkezett, és erősen befolyásolta az addig kialakult képet, azt azon a megbeszélésen még nem tudtuk figyelembe venni.

Andor György: A Kari Hallgatói Képviselet elnöke, ez esetekben kiegészülve a kari HK egy másik EHK-s tagjával is, az összes ezzel a témával kapcsolatos kari megbeszélésen részt vett, még azokon is, amelyeken rajtuk kívül csak intézetigazgatók és tanszékvezetők voltak jelen. Ennyiből a kapcsolat a lehető legszorosabb. Sajnos, miután minden jogomat elvonták, dékánként már nem érintkezhetek a saját karom hallgatóságával, ami ennek a továbbvitelét számomra most ellehetetleníti. Bízom benne, hogy ez minél előbb megoldódik, és akkor az első dolgom lesz a hallgatóság elé állni, amit már nagyon szeretnék, hogy a felém intézett kérdéseikre végre érdemben is válaszolhassak.

A GTK dékáni jogkör rektori hatáskörbe vonása kapcsolódik az ügyhöz?

Józsa János: Igen, kapcsolódik, ez már előző válaszaimból is kiderül. Összefoglalva, részben a Szenátuson általam megtett bejelentést megerősítően ismételve: a szeptember 26-i Vezetői Értekezleten (ami a rektor és kancellár úr mellett a dékánokból, a rektorhelyettesekből, a HÖK elnökből és a két kabinetfőnökből áll), került először napirendre a GTK-ügy, a testület tagságának többsége számára, beleértve magamat is, addig teljesen ismeretlenül. Azt követően próbáltuk a további Vezetői Értekezleteken információ- és lépéshátrányunkat ledolgozni, de igen mérsékelt sikerrel. Ezt követően október 22-én szombaton érkezett a vezetői kör számára a GTK helyzetét értékelni szándékozó levél, amely számos vitatható értékelést fogalmaz meg. Mindezek együttesen olyan mértékben ellentmondásos információhalmazt jelentettek, miközben tartalmazták egy beolvadásos kiválás lehetőségét, hogy ezt a hirtelen gyorsuló folyamatot egy minden érdekelt fél véleményét teljes körűen figyelembe vevő áttekintő munka elvégzése érdekében meg kellett állítanom. A lépés egy szabályozott, összegyetemi, hallgatói, oktatói, kutatói, alkalmazotti érdekeket és célokat egyaránt figyelembe venni képes mederbe terelést jelent. Ehhez a folyamatmegállításhoz kötődik, ennek velejárója Andor tanszékvezető úr dékáni hatáskörének magamhoz vonása.

Andor György: Hatásköreim elvonásának hivatalos indoklása szerint a kar helyzetére és vezetésére vonatkozóan, valamint a más egyetemmel való tárgyalások folytatásáról ellentmondó információkat adtam, beleértve a GTK velem együtt 15 vezetője és a kari HK elnöke részéről az e témában kijelölt bizottságnak és a Vezetői Értekezletnek írt „GTK helyzete” című levelünkben foglaltakat is. Ezeket egyébként visszautasítottam.
A BME GTK számára, így számomra is, máskor és most is, alapvető, hogy bármilyen, a Kart érintő felsőoktatási gondolkodásban, esetlegesen döntésekhez vezető egyeztetésekben minél előbb és aktívan részt vehessünk. E tekintetben a Karnak a vonatkozó törvényi logikából következően is komoly kari autonómiája van. Mindezek alapján lehetőségeim és a legjobb tudásom szerint igyekeztem eljárni, és amint bármi, akárcsak félhivatalossá is vált, azonnal értesítettem a GTK és az BME vezetőit is. Szerintem a rektori intézkedés karunk érdemi képviseletét nehezíti, ami pedig ilyenkor alapvető lenne, ezért is fordult több kari vezető a Minisztériumhoz a helyzet rendezését kérve.

Az interjú a Műhely XIV. évf. 13. lapszámában jelent meg.