Áder János köztársasági elnök tartott előadást a Magyar Mérnöki Kamara jubileumi rendezvényén a Műegyetemen.

„A mérnöki tudomány a technológia alkalmazása emberi-társadalmi problémák megoldására” – ezt a definíciót választotta előadása mottójául Áder János köztársasági elnök a Magyar Mérnöki Kamara húsz éves fennállásának alkalmából rendezett, „A mérnök tegnap, ma, holnap” című ünnepségen a BME Dísztermében, ahol a BME vezető tisztségviselői, köztük Józsa János rektor és Barta-Eke Gyula kancellár jelenlétében beszélt.

„Nemcsak jó mérnökeink voltak, hanem rendszerteremtőink is, akik korukat meghaladva integrált, innovatív gondolkodásra voltak képesek kiemelkedő érzékenységgel a problémákra” – utalt Áder János a múlt olyan kiváló mérnöki teljesítményeire, amelyek új pályára állították a magyar gazdaságot a kiegyezést követően. Ezt az aranykort olyan mérnökök és vállalatok neve fémjelzi, mint a Ganz vállalat, Puskás Tivadar vagy Zipernowsky Károly. A köztársasági elnök emlékeztetett a kiváló képzésre, amelynek köszönhetően a mérnöktársadalom legjobbjai folyamatosan magas színvonalú teljesítményre voltak képesek, akár külföldön is. Magyar tudás hasznosult Galamb József révén a Ford T modell kifejlesztésében az Egyesült Államokban, ahol évtizedekkel később, a hetvenes években a szintén magyar Váradi Péternek és Lindmayer Józsefnek volt úttörő szerepe a napelemek tömeggyártásának elindításában.

Áder János három olyan összetett területet nevezett meg, amelyek kihívásai fontos feladatokat rónak, de egyúttal lehetőségeket is nyújtanak a magyar mérnökök számára is: a népességrobbanást, a klímaváltozást és a vízválságot. Úgy vélte, a drámai népességrobbanással együtt járó gyors urbanizációt mutatja, hogy a világon tíznaponta Budapest méretű lakossággal nő a városokban élők száma. „Einstein gondolata illik ide: nem tudjuk ezeknek a városoknak a problémáit azokkal a módszerekkel megoldani, ahogyan előidéztük őket” – hangsúlyozta az elnök, rámutatva az új helyzet újszerű megoldásainak megkerülhetetlenségére.

A vízválságról szólva kiemelte, hogy a vízfogyasztás kétszeres mértékben emelkedik a népességnövekedéshez képest, ráadásul rablógazdálkodás folyik: egyes közel-keleti országok például várhatóan felélik vízbázisukat az elkövetkező évtizedek alatt. A mezőgazdaság és az ipar hatékonyabb vízhasználata komoly mérnöki innovációt igényel. A csökkenő vízkincs miatt ma már a politikai konfliktusok robbannak ki. A klímaváltozás támasztotta feladatokat sorolva kiemelte, „kettős célt kell megvalósítani: az áramtermelés karbonintenzitásának csökkentését és a gazdasági növekedés fenntartását.” Az elnök meggyőződése szerint nem elérhetetlen gazdaságpolitikai cél, hogy a GDP növekedjen az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett is. Magyarország jelenleg ilyen országok közé tartozik, ami az atomenergia használatának is köszönhető.

Áder János egyértelmű sikernek minősítette a párizsi klímaegyezményt, ám hozzáfűzte, hogy további egyeztetésekre és a határozatok következetes végrehajtására van szükség a lefektetett célok megvalósításához. „Az ipari és a digitális forradalom után nyugodtan mondhatjuk, hogy beléptünk a klímaforradalom korába” – ecsetelte. „Olyan változások zajlanak, amelyeket gyakran észre sem veszünk: 2015-ben fordult elő először például, hogy nap-, szél- és atomenergiába fektetett beruházások mértéke jelentősen meghaladta a fosszilis energiatermelésbe történő beruházásokét.”

A köztársasági elnök annak a véleményének adott hangot, hogy a látványos társadalmi konfliktusok – például a menekültválság – hátterében is gyakran klímaproblémák állnak. Az arab tavaszt például megelőzte egy aszályos időszak és a búza árának hatszoros emelkedése Észak-Afrikában. A szíriai polgárháború kirobbanását is elősegítette egy 900 éve nem tapasztalt, három évig tartó vízhiányos periódus. A jövő időzített bombájának nevezte az afrikai Száhel-övezetben bekövetkezett népességrobbanást, azzal, hogy szakértők szerint az elkövetkező évtizedekben hatvanmillió ember kényszerül majd a térség elhagyására. Áder János úgy vélekedett, hogy a menekültválságot a problémák forrásánál kell leküzdeni, azaz, helyben kell megteremteni az ivóvízhez jutás és az élelemtermelés feltételeit. Ehhez nemzetközi összefogás, rengeteg pénz és ötletes mérnöki innovációk szükségesek, ám a társadalmi költség utóbbi esetben csak harmada annak, mint amennyibe a menekülők befogadása és integrációja kerül.

A köztársasági elnök felhívta a figyelmet a témába vágó magyar mérnöki teljesítmények szép példáira: például arra a komplex rendszerre, amellyel akár a sivatagban is palackozott víz készíthető napenergia segítségével, vagy arra a technológiára, amellyel a szennyvíziszapban rejlő energia használható fel szennyvíztisztításhoz.

Áder János végül reményét fejezte ki, hogy a mérnöktársadalom tagjai ugyanazzal az innovatív, rendszerszemléletű gondolkodással, ugyanazzal az elkötelezettséggel képesek gondolkodni, mint azt a nagy elődök tették, hogy „az utókor később úgy emlékezzen ezekre az évtizedekre, mint a magyar mérnöki innováció második aranykorára.”

Az ünnepség az ALÁBBI LINKEN nézhető meg.

A Kamara beszámolója ITT olvasható.

HA - TJ

Fotó: Philip János